Magyarország a legkeményebb eszközökhöz nyúl a kárpátaljai magyarok érdekében
Szijjártó Péter megerősítette: az ukrán oktatási törvény módosítása miatt azt az utasítást adta a magyar diplomatáknak, hogy a nemzetközi fórumokon ne támogassanak olyan kezdeményezést, amely az ukránoknak fontos.
A politikus szégyennek és gyalázatnak nevezte az ukrán oktatási törvény módosítását, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit, és sokszor kérte, ne változtassák meg a jogszabályt. Ezek után az oktatási törvény elfogadása másként nem értékelhető, mint Magyarország "hátba szúrása" - fűzte hozzá.
Ebben a helyzetben Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az ENSZ, az EU és az Európa Tanács kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosaihoz fordult. A magyar kormány azt kéri, fejtsenek ki nyomást Ukrajnára. Annál is inkább, mert azok után, hogy a törvény az ötödik osztálytól elveszi az anyanyelven tanulás jogát a kisebbségi diákoktól, hazugság azt állítani, hogy Ukrajna szavatolja a nemzeti kisebbségek jogait az európai sztenderdeknek megfelelően - mondta Szijjártó Péter.
A politikus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában fontosnak nevezte az ötpárti konszenzust, vagyis az egységes fellépést az oktatási törvény ügyében. Úgy fogalmazott: olyan viszonyok alakultak ki több környező országgal, amelyek elvárhatóvá teszik a magyar diplomácia részéről a kemény hangnemet, és azt, hogy akár fájdalmas eszközöket is alkalmazzon Romániával és Horvátországgal szemben.
A magyar külpolitikának az a feladata, hogy megvédje a magyar embereket, bárhol is éljenek a világon - közölte.
Szili: Ukrajna saját alkotmányát is megsérti
Ukrajna az oktatási törvény módosításával megsérti saját alkotmányát és az Európai Unióval kötött társulási megállapodást is - jelentette ki Szili Katalin a miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális csatorna műsorában kedden. Az ukrán alkotmány kimondja, hogy biztosítani kell a kisebbségek számára az anyanyelvi oktatás jogát - közölte.
Az intézkedés 13 kisebbséget és mintegy 100 intézményt érint, illetve azt üzeni, hogy az állam lemond kisebbségeiről - tette hozzá. Magyarázatképpen elmondta: a törvénymódosítás szerint a jövőben csak az óvodákban, illetve az alapfokú oktatás alsó négy osztályában folyhat anyanyelven a tanítás.
Ha az anyanyelv használatát nem biztosítják egy közösség számára, azzal halálra ítélik azt - fogalmazott Szili Katalin. Ebben a helyzetben fontos, hogy felhívjuk a nemzetközi szervezetek figyelmét a történtekre, és elvárható az Európai Uniótól, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket - mondta.
Szakértő: egyértelmű nemzetközi jogsértés történt
Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint egyértelműen sérti a nemzetközi jogot a kisebbségi nyelvhasználatról Ukrajnában a múlt héten hozott új szabályozás. A jogász arról beszélt: az ott élő oroszok ellen született a jogszabály, amely azonban több más szomszédos állam érdekeit is sérti nemzetiségeik miatt. Hozzátette: "nem szerencsés egyetlen nemzeti kisebbséggel szemben sem ilyen jogszabályokat alkotni", tússzá téve az e közösséghez tartozókat. Mint mondta, az új jogszabály legalább négy, Magyarország és Ukrajna között fennálló szerződést sért.
Megjegyezte, hogy Ukrajna több nemzetközi szervezethez közeledésére is kedvezőtlen hatással lehetnek a történtek. Az Európai Unióban "a kisebbségi jog tisztelete csatlakozási feltétel" - hozott példát Tóth Norbert, aki szerint ha a magyar kormány perre menne ebben az ügyben, szinte biztosan megnyerné azt.
