Van-e létjogosultsága az érettséginek?
A fenti kérdés annál inkább aktuális, mert már másodszor törölték el a középiskolai záróvizsgát. Mindkét alkalommal a koronavírus-járvány volt az ok, de az embernek azért hátsó gondolatai is támadnak. Lehet, hogy ebek harmincadjára jut a felnőtté válást is szimbolizáló, zöld asztalnál való tudáspróba?
A gyanút csak erősíti, hogy a középiskolai felvételi vizsgákat a járvány ellenére is rendesen megtartották, ami sok helyütt egybeesett a középiskolák újranyitásával. Felvételizni tehát a javuló járványhelyzetnek köszönhetően kisebb létszámú csoportokban lehet, érettségi vizsgát tenni viszont nem. Az egyik belépő, afféle kezdet, míg a másik számadás, valaminek a lezárása, az a bizonyos pont a négy- vagy ötévnyi tanulás végén.
Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója szerint a 245/2008-as iskolai törvény módosítása, amely az érettségi vizsgák menetét is szabályozza, csak annyi változást tartalmaz, hogy korábban is lehet majd érettségizni, de magához az érettségihez nem akarnak hozzányúlni.
A felvételikre azért került sor, mert vannak iskolák, ahol többszörös a túljelentkezés, és ott szükség van rá. A felvételiztetés is más volt az idén, hiszen a kilencedikesek tavaly márciustól jóformán alig jártak iskolába, és ez a teljesítményükre is rányomta a bélyegét. Ezért a kiválasztott iskolák követelményei is lazábbak voltak, hiszen online nem lehetett annyi tananyagot átvenni, mint az iskolapadban ülve.
– mondja Andruskó
A neves gimnázium vezetője elmondta, hogy az idén 82 érettségiző diákjuk van, ebből még ősszel 62-en jelezték, hogy ötödik vagy hatodik – tehát választott – tantárgyból is szeretnének érettségizni. Április 30-ig minden akkor jelentkező diák eldönthette, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, mivel, akárcsak tavaly, ezekből a tantárgyakból klasszikus szóbeli érettségit tartanak az idén is. Ennek az lett az eredménye, hogy 34-en tesznek érettségi vizsgát plusztantárgyból.
Az érettségi a komáromi igazgató szerint mérföldkő, és lehetőséget nyújt arra, hogy az a diák is bizonyítson, aki esetleg nem tartozott a legjobb tanulók közé. De az is előfordul, hogy az addig egyes tanuló a zöld asztalnál rosszabbul teljesít. Mindig is voltak és lesznek olyan diákok, akik meg tudják lepni a vizsgabizottságot.
A fiatalok egyrészt örülnek, hogy elmarad a stresszes érettségi, másrészt viszont valahol hiányzik nekik a megmérettetés. Hencze Angelika gyermekpszichológus szerint az önbecsüléshez szükséges, hogy valaki tudja magáról, képes-e helytállni, tudja-e venni az akadályokat.
Az érettségi vizsga az első nagy tapasztalat, amikor több ember előtt kell számot adni és bizonyítani, megmutatni magát a diáknak felnőttként.
A vizsgabizottság tagjai ismerik a diákot, és segítenek neki, hogy jól teljesítsen. Tisztában vannak a képességeivel. Az elmaradt érettségi miatt a tavaly és az idén végzett középiskolásoknak az egyetemen is sokkal nehezebb lehet a vizsgázás, mert ott egyenesen a mély vízbe kerülnek. De hasonló a helyzet például egy állásinterjún is.
Az online vizsga Hencze Angelika szerint nem ugyanolyan, mint amikor szemtől szemben ül egymással a diák és a tanár.
A pszichológus hangsúlyozza, nem az osztályzat számít, hanem az, hogy a diák érezze, megdolgozott valamiért, és kiadta magából a maximumot. A zöld asztalnál mindenki bizonyíthat, ahol persze a szerencse is számít, például hogy ki milyen tételt húz. Ám a szerencse is csak annak kedvez, aki fel van készülve.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/19. számában.
