Szélsőséges ideológiák és diktatúrák
Február 28-án a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára való megemlékezés alkalmából dr. Farkas Zsolt atya, a Jópásztor Alapítvány elnöke tartott rendhagyó történelemórát a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnáziumban. Az előadás során szó esett a legszélsőségesebb és legnagyobb pusztítást okozó ideológiai irányzatokról, azok történelmi hátteréről, továbbá a diktatúrák kialakulásáról, működési elveiről és struktúráiról.
A Pázmaneum polgári társulás és a Jópásztor Alapítvány közös szervezésében megvalósult előadás elején Karaffa Attila alpolgármester, a Pázmáneum társulás elnöke köszöntötte a teremben helyet foglaló mintegy 40 diákot. Farkas Zsolt előadása lényegében a gimnázium harmadik emeletén februárban megnyílt Mindszenty-kiállításhoz is szervesen kapcsolódik, hiszen az ideológiai üldöztetések Mindszenty József bíboros életét is végigkísérték.
Dr. Farkas Zsolt atya bevezetőjében megemlítette, hogy a fogalmi keretek tisztázása nagyon fontos. Először a diákokkal tisztázta a politikai platformok és a politikai patkó (jobboldal, baloldal) fogalmát, annak kialakulását, ami az angol polgári forradalom, de még inkább a francia forradalom idejére vezethető vissza.
Rámutatott arra is, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszava ugyan nagyon szépen hangzott, de ténylegesen egyik kivívása sem sikerült. A szabadság szabadossággá fajult, amelynek meglettek a végzetes következményei, magyarázta Farkas atya, majd hozzátette, hogy a tényleges egyenlőség sem valósult meg, mert a férfiak közül csak a kiváltságosok választhattak, a nők pedig egyáltalán nem. Danton és Robespierre példája pedig azt mutatja, hogy a testvériség eszméje is súlyos csorbát szenvedett. Farkas elmondta, hogy az ilyen események történelmi hozadéka az anarchia kialakulása, melynek általában a diktatúra vet véget, lásd Napoleon példáját.
fejtette ki Farkas.
Szó esett a nacionalizmusról, a sovinizmusról, az internacionalizmusról, a szovjet diktatúráról, a bolsevik és mensevik ellentétről, a Gulag borzalmairól és arról, hogy míg a nácizmus faji hovatartozás illetve bőrszín alapján szeparálta az embereket, a kommunizmus elsősorban a származás alapján tette mindezt.
Farkas atya egy táblázat segítségével szemléltette a diákoknak, hogy az egyes ideológiák lényegében a keresztény tanítások, hagyományok és ünnepek mintájára, de azokat teljesen a saját ideológiájukhoz igazítva iktattak be olyan eseményeket, amelyekkel „pótolni” szerették volna az évszázados, évezredes hagyományokat. Például az első szentáldozás „pótlása” a náciknál a Hitlerjugendbe való belépés szertartása, a szocializmusban pedig a szikrák illetve a kisdobosok, később az úttörők, pionírok avatása volt. A szentmisék helyett pártgyűlések voltak, a körmenetek helyett felvonulásokat rendeztek, a kereszt helyett a horogkereszt és a vörös csillag lett a szimbólum, a karácsony helyett téli fesztivált vagy fenyőünnepet tartottak. A Biblia helyett a „szent könyvek” Hitler Mein kampfja, illetve Marx és Engels munkái voltak.
Az előadó mondandója végén kifejtette, hogy sajnos a mai napig léteznek szélsőséges törekvések, még az európai politikában is, amikor egy kisebbségi ideológiát akarnak rákényszeríteni a többségi társadalmakra, emiatt is fontos, hogy mindenki tisztában legyen a szélsőséges ideológiák természetével, és azzal, hogy milyen pusztítások fűződnek hozzájuk a történelem folyamán.
