Rákóczi-nap a nagyölvedi SuliOviban
A magyar Országgyűlés a 2019-es esztendőt – Gyulafehérvárott történő erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából – II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. A nagyölvedi Alapiskola és Óvodában november utolsó tanítási napjának teljes egésze a vezérlő fejedelemről és a kuruc korról szólt.
Két évvel ezelőtt a barokk kornak szenteltük az évet, tavaly a reneszánsz került sorra, az idén pedig újra visszanyúltunk a barokkhoz, de annak egy külön szegmensének, a kuruc kornak az alaposabb megismerését, bővebb körüljárását tűztük ki célul
– mondta el köszöntőjében az iskola igazgatónője, Cseri Kinga.
A november 29-i Rákóczi-nap az oktatási intézmény több héten keresztül zajló rendezvénysorozatának a záróeseménye volt – a Rákóczi Szövetség alelnökének, Kun Ferencznek, a Rákóczi Baráti Társaság elnökének, Mácsadi Jánosnak és a helyi Rákóczi Szövetség képviselőinek, Ambrus Erika lelkésznőnek és Ricardo Valejónak a jelenlétében.
A tanulók a nagyölvedi Rákóczi-nap során – Horesnyík Dóra és Urbán György pedagógusok jóvoltából – betekintést nyerhettek a Habsburg-ellenes felkelések időszakába, a kuruc kultúrába, Thököly Imre és Vak Bottyán életútjába, valamint természetesen a kurucok és a labancok vetélkedésébe. Az előadások közben néhány hatodik osztályos tanuló részleteket olvasott fel Mikes Kelemen törökországi leveleiből, majd a harmadikosok egy színi előadással készültek, amelyben felelevenítették a nagy sikerű A Tenkes kapitánya című televíziós filmsorozat egy-egy jelenetét.
A színdarabot követően a hetedikes diákok a kor muzsikájáról, a verbuválásokról, a kuruc titkosírásról és a kuruc kori költészetről, majd a korabeli divatról, a sarkantyús csizmáról, a dolmányról, a tarsolyról és a magas süvegről prezentáltak, sőt felcsendültek a Rákóczi-induló jól ismert dallamai is.
Az elhangzottakat Kun Ferencz egészítette ki, aki Rákóczi és Thököly mellett kiemelte a kor egyik legműveltebb főurának, gróf Bercsényi Miklósnak a szerepét. Elmondása szerint ez az egészen kivételes elme nagy hatással volt Rákóczi cselekedeteire.
A sokarcú magyar–török kapcsolatokat érintve szólt Thököly Imre jelenlegi megítéléséről, hangsúlyozva, hogy egy mai svájci tankönyvben éppen Thökölyt nevezik meg annak a személynek, aki a törökök Európába való özönlésének okozója.
Kun Ferencz, aki három évvel ezelőtti rodostói kirándulását is felidézte, felhívta a tanulók figyelmét a Márvány-tenger partján álló teljes alakos bronz Rákóczi-szobor létére, majd hozzáfűzte:
A tárogató és a töröksíp mellett kiemelendő még a csimpolya nevű fúvós hangszer, amit szintén a törököktől vettünk át, de érdekesség az is, hogy a Rákóczi-nótát elsőként egy francia zeneszerző, Hector Berlioz komponálta pódiumzenévé; más kérdés, hogy a Berlioz-szerzeményt Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, majd a 20. században Weiner Leó is módosította
– fogalmazta meg a Rákóczi Szövetség alelnöke.
A nap folyamán sor került az óvodások és iskolások által készített képzőművészeti alkotások méltatására, majd kiértékelték a Tóth Anikó kezdeményezésére útjának indított, hosszú hetek óta tartó Rákóczi-projektet is. A játékos verseny ideje alatt a tanárnő olyan táblákat helyezett el szerte az iskolában, amiken egy-egy szó, mondat vagy évszám volt feltüntetve Rákóczi életéből. Az érdeklődők az adatokhoz további segítséget is kaptak, így álltak össze a gyerekek különleges Rákóczi-naplói. A projekt kiértékelése során a legügyesebbek ún. Rákóczi-váltót kaptak, amit a Farmer Center nevű helyi üzletben fizetőeszközként használhattak fel.
Zenés produkció nélkül nincs rendezvény a nagyölvedi SuliOviban. Az iskola zenekara – Antala Éva lelkésznő irányításával – ezúttal kuruc kori énekeket adott elő.
Énekeltek Palkóról, Jankóról és a vörös bársony süvegről, de a legmegragadóbban mégis talán a Te vagy a legény, Tyukodi pajtás szólt a diákok előadásában.
A Rákóczi-nap záróakkordjaként a Tabulatúra régizene-együttes elevenítette fel a kuruc kor hangulatát. A nagyölvedi kisdiákok bátran énekeltek a muzsikusokkal közösen.
