Ne hagyjuk az alkotmányos jogunkat csorbulni!
Tomáš Drucker oktatási miniszter még a nyár elején bejelentette, tárcája a középiskolák hálózatának optimalizációját tervezi. A miniszter szerint enélkül a középiskolák és az egyetemek még rosszabb helyzetbe kerülnek, miközben nem egy oktatási intézmény már jelenleg is a túlélésért küzd, a fejlesztésekre pedig gondolni sem mer. Drucker szerint Szlovákiában több mint nyolcvan olyan középiskola van, amelyekben a diáklétszám a 100 főt sem éri el. A miniszter szerint a megoldást a kisebb oktatási intézmények összevonása jelentené. A változtatások végrehajtására vonatkozó terveket már ez év márciusáig be kellene nyújtani, a tárca a 2025/2026-os tanévet pedig már az új hálózattal indítaná el.
A megyei javaslatok alapján készült kiszivárgott minisztériumi javaslatcsomag a középiskolai hálózat szűkítésére több magyar, illetve kétnyelvű középiskolát is érintene. Vannak, akik szerint a kis létszámú magyar tanítási nyelvű oktatási intézmények számára az erős iskolaközpontok kialakítása lehetne az előremenekülés útja, amire már léteznek pozitív példák. A helyzet megvitatása és lehetséges megoldások keresése érdekében hívott össze a Magyar Szövetség Pozsonyban egy szakmai találkozót az érintett középiskolák igazgatóinak és pedagógiai szakemberek részvételével.
A magyar kultúra napját lehet rendezvényeken is ünnepelni, meg lehet szakmai párbeszéddel és eszmecserével is ünnepelni, s ha azt nézzük, hogy mire van igazán szüksége a felvidéki magyarságnak, akkor talán ez utóbbira, nyilatkozta portálunknak a találkozó után Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, aki szerint a találkozó hozzájárult ahhoz, hogy annak résztvevői egymástól is inspirálódni tudjanak.
– mondta a pártelnök. Hozzátette, ki kell mondani azt is, hogy a jó oktatási stratégia és oktatáspolitika, ami bár nélkülözhetetlen, de csak időnyerésre elegendő, nyerhetünk 15-20 évet, hogy harmonizáljuk és racionalizáljuk az iskolahálózatunkat. „A jelenlegi állapota ugyanis nem ekkora számarányú közösségre lett kitalálva” – fűzte hozzá Gubík.
Mint elmondta, emellett a családpolitikára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
– tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, ha három évtized nem volt elegendő egy oktatási önigazgatási modell megvalósításához Szlovákiában, akkor ki kell mondani, hogy a pozitív diszkriminációból nem engedünk.
„Ez garancia kell, hogy legyen, s valahol a politikai kultúrának is az előfeltétele, hogy a többségi nemzet a számbeli kisebbség és az intézményei felé mégiscsak gesztusokat gyakorol, már hogyha úgy kezeli őket, mint akik gazdagítják a többségi társadalom és az egész ország kultúráját. S hol lehetne ezt a leginkább megtenni, ha nem az oktatás területén” – jelentette ki Gubík. Hozzátette,
a pozitív diszkriminációt érvényesíthetnék például az előirányzott kvóták esetében, legyen szó akár osztálynyitásról vagy a teljes iskola diáklétszámáról.
„Ahol fogy a magyarság, és fontos regionális bástyákról van szó, ott célszerű lenne, és az intézmény meg a helyi közösség akkor járna jól, ha a magyar alapiskola közös igazgatás alá kerülne a magyar gimnáziummal. Az pedig már helyspecifikus, hogy a megye vagy a város lenne-e a fenntartó.
– fűzte hozzá a pártelnök.
Az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója, Peternai Zsuzsanna szerint is iskolaösszevonásra csakis magyar vonalon kerülhet sor. „Nem igazán hiszem, hogy egy horizontális összevonás esetén egy szlovák tanítási nyelvű iskolával hosszú távon megmaradna a magyar nyelvű oktatás” – mondta, hozzátéve, az elmúlt évek érsekújvári tapasztalatai is ezt mutatják.
– mondta hozzátéve, a diáklétszám alapján pedig senkinek sem kell a munkahelyét elveszítenie.
Az igazgató asszony szerint a középiskolákat fenntartó megye, ha racionalizációról van szó, megyei szinten gondolkodik. „Amennyiben nem jön impulzus a város részéről, hogy átvenné a középiskolát, akkor nincs mi alapján odaadnia azt a városnak” – mondta, hozzátéve, ez jelenti tehát a kulcskérdést Érsekújvár esetében is, hogy a város felől érkezzen egy kezdeményezés, mint amilyen például Ipolyság esetében érkezett az ottani polgármester részéről.
– mondta. Hozzátette, a két iskolatanács pozitív döntése már a tavaly decemberi találkozón megszületett, amely azt szorgalmazza, hogy a két fenntartó megegyezzen abban, hogy egy magyar iskolaközpont jöjjön létre Érsekújvárban. „Mindenképpen szükségünk van a szülők támogatására, akár a szülői munkaközösségen keresztül, szükségünk van a magyar közösség, a magyar értelmiség támogatására Érsekújvárban, hogy megmaradjon a városban a magyar tanítási nyelvű oktatás” – monda Peternai Zsuzsanna iskolaigazgató.
A szakmai egyeztetésen részt vett Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke is. Portálunknak elmondta, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének álláspontja a középiskolák optimalizálásával kapcsolatban az, hogy „minden magyar gyermeknek, így minden magyar középiskolás diáknak is joga van anyanyelvén tanulni, és amennyiben optimalizációra kerül sor, akkor mindenképpen figyelembe kell venni a demográfiai mutatókat és azt is, hogy minőségi iskolában minőségi oktatást kapjanak a magyar nyelven tanuló diákjaink, a középiskola pedig elérhető közelségben legyen, és a színvonala ne csökkenjen azáltal, hogy bármilyen más iskolával összevonják.
Az érintett középiskolák között van a kassai Szakkay József Szakközépiskola is, a nagy hírnevű kassai ipari utódja. Csurkó Éva, a kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola igazgatója, aki szintén részt vett a szakmai egyeztetésen azt mondja, ők szeretnének segíteni a szakközépiskolának, de a megoldás megtalálásához több időre van szükség. Mint mondta, a lehetőségek számbavétele jelenleg is folyamatban van.
– mondta. Hozzátette, egy ilyen fontos kérdés megoldására több időre van szükség egy-két hétnél. „Nagyon kevesen vagyunk Kassán, magyarok, ezért a lehető legjobb megoldást szeretnénk. Mindhárom iskola nagyon specifikus. Három ilyen különböző iskolának közös legjobb megegyezést találni nagyon nehéz feladat, a szakmának ehhez időre van szüksége” – fűzte hozzá Csurkó Éva iskolaigazgató.
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója szerint bár elsősorban az érintett iskolaigazgatók vettek részt a szakma és a politikum egyeztetésén a kérdésben, a találkozó hasznosnak értékelhető.
– mondta hozzátéve, a mai találkozón azon gondolkodtak, hogyan lehetne elérni, hogy ne történjenek rossz lépések.
A szakember szerint abból a szempontból mindenképpen hasznos volt a találkozó, hogy nyilvánvalóvá vált, az összevonandó iskolák problémái közül némelyek általánosíthatók, amelyek főleg politikai és társadalmi megoldást igényelnek. De a problémák rámutattak arra is, milyen nagy szükség lenne a régóta ragozott kistérségi együttműködésre. „Ez tulajdonképpen arról szól, hogy egy térségben egyezzünk meg, milyen oktatás akarunk meg tudunk megvalósítani” – mondta, hozzátéve, ennek a kezdeményezője annak idején Albert Sándor volt, aki szerint mindig jobb, ha mi döntünk, mintha majd mások döntenek helyettünk, de a kistérségi egyeztetések elmaradtak, és máig nincs stratégia.
Én azt gondolom, hogy ha mondjuk, egy térségben egy középiskolát 50 kilométerrel arrébb tesznek, akkor igenis sérül a jogunk, mert akkor annak a magyar gyereknek már 50 vagy 70 kilométerrel arrébb kell mennie” – mondta, hozzáfűzve, lehet, hogy az is baj, hogy mostanában már nem elégszer hangsúlyozzuk az alkotmányos jogainkat, mint amilyen az anyanyelvi oktatás is.
– mondta a szakember, aki szerint a politikának sokkal komolyabban és gyakrabban kellene együttműködnie a szakmával. „Egy olyan szakmai műhelyre lenne szükség, ahol szakpolitikusok, szakmai szervezetek, pedagógusok folyamatosan együttdolgoznának ugyanis mindig van helyzet. Fogynak a gyerekek, a ma még nem veszélyeztetett térség öt év múlva akár veszélyeztetett lehet, ezért nagy szükség lenne a hatékonyabb együttműködésre” – zárta a szakember.
