Mit kell tudni a középiskolai felvételiről?
Jövő héten elkezdődnek a középiskolai felvételik. A kilencedikesek tudáspróbát tesznek az általuk kiválasztott intézményekben, és ha minden jól alakul, ősztől már a kiválasztottban folytatják tanulmányaikat. Andruskó Imrével, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatójával, a Magyar Szövetség országos elnökségi tagjával elevenítettük fel a felvételik körüli tudnivalókat.
„Vannak olyan iskolák, körülbelül az összes középiskola 5-10 százaléka, ahol tehetségvizsgához kötik a felvételit. Ilyenek a sportiskolák vagy a konzervatóriumok. Ott április legvégén van a felvételi. De a középiskolák és gimnáziumok döntő többsége nem hirdet tehetségvizsgát, csak tantárgyi felvételit.
Ha némelyik diáknak még úgy sincs helye egyik középiskolában sem, akkor lép közbe a tanügyi hivatal és az iskolakötelezettség biztosítása érdekében, ami nálunk 16 év, megyénként elosztja ezeket a diákokat” – magyarázza, és hozzáteszi, ilyen tanulóból nincs túl sok, évente átlagosan 10-en vannak.
A Selye János Gimnáziumba 224-en jelentkeztek, közülük 140-en első középiskolaként jelölték meg az iskolát. A felvehető diákok létszáma 110, vagyis négy osztályt nyithatnak. Szeretnének azonban egy első osztályt nyitni a nyolcosztályos gimnáziumban is.
Egyébként arra is lehetősége van a diáknak, hogy egy iskolán belül két különböző szakra adja be a jelentkezését, vagyis egy iskolán belül mehet gépészetre, vagy mondjuk elektrotechnikára. Egyik héten felvételizik az egyik szakra, a másikon pedig másikra.
– fűzi hozzá Andruskó Imre.
Beszél arról is, hogy iskolájuk weboldalán megtalálhatók az elmúlt 15 év felvételi példái az egyes tantárgyakból, amiből inspirálódhatnak a hozzájuk jelentkező diákok és szülők, akár le is tesztelhetik magukat.
Örvendetes fejleményként megemlíti, hogy az utóbbi években némileg javult a demográfiai helyzet, ezért sok középiskolában megemelték a keretszámokat. Az ő iskolájukban általában 100-ban szabták meg a felvehető diákok számát, idén viszont 110 helyet kaptak.
Az oktatási minisztérium szabályozza a diákok eloszlását az egyes iskolatípusok között. Gimnáziumba a kilencedikesek 25-30 százaléka kerülhet, a többiek középiskolába mennek, teszi hozzá az iskolaigazgató. Ez így van jól, hiszen a munkaerőpiacnak fiatal képzett szakemberekre van szüksége. A gimnáziumok elsősorban az egyetemi tanulmányokra készítenek fel, ugyanakkor a középiskolából is lehet jelentkezni egyetemre, ha az érintett nem dolgozni akar érettségi után, hanem inkább még tanulni.
