Miért iskolaközpont?
Aránylag kevés azoknak a pedagógusoknak, iskolavezetőknek a száma, akik mindig valami újat keresnek. Akik szeretik a kihívásokat. Többségük inkább csak külső kényszerre cselekedik. Úgy tartják, hogy miért bonyolítsam az életemet, amikor így is jól megvagyok, és az iskolánk is működik.
A hetvenes évektől a magyar iskolákban tanuló diákok száma tulajdonképpen megfeleződött. Iskoláink lassan kiürülnek, többségük nagyon alacsony létszámmal működik.
A tanítás és a fegyelmezés szempontjából ez jó hír a pedagógusoknak, de rossz hír a fenntartók számára. Rossz hír azért, mert a normatív (fejkóta rendszerű) finanszírozás miatt a kis létszámú iskolák finanszírozhatatlanná váltak. Az alapiskolák például csak akkor képesek megmaradni, ha az önkormányzat további pénzeket tud mozgósítani az iskola működtetésére.
Kialakult tehát egy külső kényszer az iskolák számának megtartására. De hogyan, ha az adott településen a közeljövőben sem lehet számítani magasabb létszámra (kevés gyerek születik, nagy az elvándorlás, több szülő nem magyar iskolába íratja gyerekét stb.)?
2024-ben megjelent egy további külső kényszer, ami már ultimátumként is kezelhető, nevezetesen az oktatási minisztérium a finanszírozás gazdaságosabbá tételére hivatkozva 200 főben határozta meg az iskolák minimális létszámát. Amelyik intézménynek ennél kevesebb diákja van, azt az iskolát javaslata szerint össze kellene vonni egy másik intézménnyel, vagy be kellene zárni.
A szakemberek véleménye szerint azonban iskolát bezárni nem szabad! Megoldást jelentene viszont, ha két-három, de akár több iskola is összefogna, iskolaközpontokba tömörülne.
A törvények lehetővé teszik, hogy akár különböző szintű és típusú iskolák is ún. iskolaközpontokat hozzanak létre. Tehát óvoda, alapiskola, és különböző típusú középiskolák, például gimnáziumok és szakközépiskolák is egy központba tömörülhetnek.
Ez azt jelentené, hogy minden iskola megmaradhat, legfeljebb egy szomszéd község épületében folyik majd a tanítás. Viszont a meglévő épületeket, sportpályákat stb. továbbra is használhatja minden község, például a délutáni foglalkozások megtartására.
Így a gyerekek nem szakadnának el teljesen a saját közösségüktől, községüktől, az egykori iskolaépülettől sem. Arra viszont mindenképpen ügyelni kellene, hogy a magyar iskolaközpontba magyar iskolák tömörüljenek.
Az iskolaközpont előnyei:
- Teljesülne az elvárásként meghatározott minimális létszám;
- Nem jelentene problémát a tanárok heti órakötelezettségének biztosítása, illetve az sem, hogy több párhuzamos osztályban ugyanazokat a tantárgyakat tanítsák, és ne kelljen 5-6 féle tanórára készülniük. A tantárgyak jelentős hányadát képesített tanárok oktathatnák, mindenki a saját tantárgyát, azt, amire képesítése van. Nem kellene például a fizikatanárnak, vagy a matematikusnak testnevelést tanítania. Nőne a szakképesítéssel tanított tanítási órák száma;
- Az iskolaközpont a jelenleginél sokkal színesebb pedagógiai programok kínálatával tudná megszólítani a középiskolába igyekvő alapiskolás tanulókat. Az sem mellékes, hogy a nagy tanulói létszám egyúttal komoly kapcsolati tőkét jelentene, mind a tanulók, mind a pedagógusok számára;
- Az azonos szintű iskolákban, elsősorban a középiskolákban lehetővé válna az iskolatípusok, esetleg a szakok közötti belső átjárás.
Tapasztalatból tudjuk, hogy a gimnáziumokat általában olyan, humán beállítottságú tanulók választják, akik szeretnének továbbtanulni, felsőoktatási diplomát szerezni. Később viszont előfordulhat, hogy a továbbtanulás lehetőségéről lemondanak, esetleg tanulmányi nehézségeik keletkeznek. Ilyen esetben a tanuló az iskolán belül válthatna, és valamilyen szakbizonyítványt szerezve az érettségi után a munkaerőpiacon helyezkedhetne el.
A szakiskolai osztályt látogatók között is gyakran előfordulnak olyan tanulók, akik később humán érdeklődést mutatnak, és szeretnének elmozdulni az irodalom, a színészet, a bölcsészettudományok felé, és tovább szeretnének tanulni egyetemen. Ők a gimnáziumi osztályban folytathatnák tanulmányaikat. Erre nagyon sok példát tudunk mondani a kassai Ipariskola gyakorlatából.
Az Ipariskolában érettségizett diákok között ugyanis sokan módosítottak pályát, és ma irodalmárként, lelkészként, pedagógusként, színészként, orvosként váltak elismert szakemberekké
Az iskolaközpont megszervezésével létrejöhetne egy több száz fős magyar intézmény, amely a hazai és nemzetközi pályázatokon is sikeresebb lehetne, és nem kellene félnie a megszűnéstől, vagy a későbbi összevonástól.
A szerző a kassai Ipari volt igazgatója, nyugalmazott rektor.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/8. számában.
