Közel kétszer annyi magyar alapiskolánk van a Felvidéken, mint amennyi a magyarul tanulók aránya

Az Oktatási Minisztérium illetékes szervezete (Centrum vedecko-technických informácií SR) január második felében tette közzé az alapiskolai hálózatra vonatkozó, 2019/2020-as tanévre szóló adatokat. Ezek szerint Szlovákiában összesen 2074 alapiskolában zajlik oktató-nevelő munka. Az előző tanévhez képest az a szám tizenöttel csökkent. Ezekben az intézményekben összesen 454 175 tanuló van. Ez a szám az előző tanévhez képest 7083 fővel, 1,6%-kal növekedett. Az egy alapiskolára eső országos átlaglétszám 219 tanuló – közölte jól kidolgozott statisztikájában Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, aki külön foglalkozott a szlovákiai magyar oktatási intézmények helyzetével.

Szlovákiai viszonylatban magyar nyelvű oktatás 244 intézményben folyik, míg az előző tanévben még 250 alapiskolával rendelkezett a felvidéki magyarság. Ezekben az iskolákban összesen 29 284 diák tanul (tavaly 29 261). Az egy iskolára eső átlaglétszám 120 tanuló.

A magyar oktatást nyújtó 244 alapiskola közül 140 teljes szervezettségű (1-9. évf.), 104 pedig ún. „kisiskola” (1-4. évf.).

A magyar iskolai hálózatban megszűnt négy nem teljes szervezettségű magyar kisiskola, mégpedig Albáron, Nemeskosútin, Fűrön és Ipolyhídvégen. A Zoboralján is jelentős változások történtek. Pográny a teljes szervezettségű magyar iskoláját vesztette el. Szlovák iskolává vált – magyar szempontból megszűnt – magyarázza Fodor Attila – az addig kétnyelvű, nem teljes szervezettségű iskola Nyitracsehin. A koloni teljes szervezettségű, szlovák-magyar iskola, nem teljes szervezettségű szlovák-magyar iskolává vált. A nagycétényi teljes szervezettségű szlovák-magyar iskola viszont teljes szervezettségű önálló magyar iskolává vált.

A 244 alapiskolából 218 önálló, magyar, 26 pedig közös igazgatású, szlovák-magyar. A 218 magyar iskolából 126 teljes szervezettségű (1-9. évf.), 92 pedig kisiskola (1-4. évf.). A 26 közös igazgatású iskolából 14 teljes szervezettségű (1-9. évf.), 12 pedig kisiskola (1-4. évf.).

A magyar iskolába járó tanulók száma a tavalyi tanévhez képest 23 fővel nőtt, összességében az elmúlt években a tanulók száma állandósult, stabilizálódott. Feltehető a kérdés, stagnál -e a magyar diákok száma a közeljövőben? Itt hozzá kell tenni, hogy az országos szinten mért 1,6%-os növekedés a magyar iskolákra vetítve 468 fős emelkedést kellett volna, hogy hozzon.

Míg a magyar iskolák aránya 11,8%, addig a magyar nyelven tanulók aránya 6,4%

– magyarázza az elgondolkodtató tényt Fodor Attila.

A magyarul tanuló diákok 86,8 %-a jár teljes szervezettségű, önálló magyar alapiskolába, ezek száma 126 iskola. A tanulók 8,8%-a jár önálló, magyar 1-4. évfolyamos iskolába, ezek száma 92. A fennmaradó 4,4%-nyi diák pedig közös igazgatású, szlovák-magyar alapiskola magyar tagozatán van; ezek száma 26. Azaz: a magyarul tanulók 86,8%-át 126 teljes szervezettségű, önálló magyar alapiskola viszi el, míg a fennmaradó 13,2% -ra 118 alapiskola jut. Míg a 126 iskola "átlaga" 202 tanuló/iskola (tehát közel van az országos átlaghoz), addig a 118 iskola átlaga 33 tanuló/iskola.

„Míg az első csoportba tartozó iskolák a fejpénz-alapú normatív finanszírozás rendszerében (viszonylag) jól működtethetők, a bér- és rezsiköltségek mellett pedagógiai fejlesztésekre is jut forrás, addig a második csoportba tartozó iskolák döntő többségében az állami normatíva az alapműködésre sem elegendő, ezért a fenntartó településeknek kiegészítő forrásokat kell biztosítaniuk” – fejti ki Fodor Attila.

Hozzáteszi, nyilvánvaló, hogy az első csoportba tartozó iskolák jóval hatékonyabban, gazdaságosabban működtethetők. Az elkövetkező időszak egyik fontos szakmai/szakmapolitikai feladata lesz a két csoport összevetése az oktatás minősége és színvonala tekintetében.