Kell-e nekünk hagyományos érettségi?
A koronavírus-járvány miatt már kétszer halasztották el a hagyományos érettségit. Az oktatási minisztérium idén már mindenképpen szeretne visszatérni a régi rendhez. Tavasszal viszont olyan végzősök ülnek a zöld asztalok mögé, akik jóformán tanulmányaik felét online oktatásban töltötték. Bennük van az aggodalom és félelem, hogy nem fognak tudni úgy teljesíteni, ahogy az elvárható lenne.
A távoktatás során ugyanis még a pedagógusok legnagyobb igyekezete mellett sem lehetett annyi tananyagot átvenni, mint amikor a diákok az iskolában tanulnak.
A Középiskolások Szövetsége élesen tiltakozik a hagyományos érettségik ellen, mondván a hosszú ideig tartó bezártság nem tett jót a diákok mentális egészségének, nem is beszélve arról, hogy nagyok a különbségek az ország egyes régióiban a diákok tudásszintjében.
A szegényebb régiókban az online oktatás közel sem ment olyan gördülékenyen, mint Pozsonyban vagy a nyugati országrészben. A szövetség a rendes érettségik eltörlését, vagy a vizsgaanyag csökkentését tartja járható útnak.
A hagyományos érettségik mellett szól, hogy a négy- vagy ötéves tanulmányok szimbolikus lezárását jelentik, amikor a diákoknak immár felnőttként, felelősségteljesen számot kell adniuk tudásukról. Végre lehet bizonyítani, s nem mellesleg sokak számára életre szóló élmény is.
Az érettséginek a legnagyobb tétje elsősorban a gimnáziumokban van, hiszen akik ott végeznek, azok döntő többsége egyetemen tanul tovább. Ők a kötelező és a választott – a jövőbeli hivatásukhoz szorosan kapcsolódó – tárgyakból is jól szeretnének teljesíteni.
Kiss László, a Dunaszerdahelyi Magángimnázium igazgatója szerint sem lehet egy kalap alá venni minden iskolát. Sok függ attól, hogy miként állt át az adott iskola a távoktatásra. Van, ahol ez nagyon gyorsan megtörtént, másutt nehezebben ment. Az sem mellékes, milyen a diákság összetétele és mennyire volt lehetőségük bekapcsolódni az online oktatásba.
Óriási különbség van aközött, amikor a diák itt van az iskolában és a tanár már az arckifejezéséből látja, hogy nem érti, amit a táblára felírt, míg az online oktatásban ezeket a visszajelzéseket sokkal nehezebb, vagy nem is lehet érzékelni” – mondja az igazgató.
Hozzáteszi: a tanárok a maguk részét megtették, órarend szerinti oktatás folyt, szépen haladtak a tananyaggal. Éppen ezért teljesen reálisnak, elképzelhetőnek tartja a rendes érettségit.
De tisztában van azzal is, figyelembe kell venni, hogy nem mindenütt az országban van lehetőségük a diákoknak az online oktatásba való bekapcsolódásba.
„Egy nagyobb családban, ahol esetleg 4-5 gyermek van, eleve nincs annyi szoba és nincs annyi eszköz, amire szükség lenne a zavartalan tanuláshoz. Nálunk, a mi iskolánk diákjainál ilyen gondok nem voltak, aki akart tanulni, az tudott tanulni. Rengeteg anyagot készítettünk, amit elektronikusan is továbbítottunk nekik. Ez sok pluszmunkával járt, de azt szolgálta, hogy megfelelően haladhassanak” – teszi hozzá.
Hátulütője a távoktatásnak, hogy esetleg nem derülnek ki azok a hiányosságok, amelyek egy rendes tanórán kibuktak volna.
Az iskolavezető nem tagadja, a fásultság, a motiválatlanság egy idő után érezhető volt a diákok és a tanárok részéről is. Hiányzott a visszajelzés, a személyes kapcsolat.
Kiss László kérdésünkre elmondta, egyelőre nem kaptak még semmi közelebbi útmutatást az érettségikről, holott az írásbelik már nincsenek is messze, március 15-én kezdődnének.
Mindenesetre hagyományos érettségire készülnek, és május óta, mióta visszatértek a jelenléti oktatáshoz, teljes gőzzel tanítanak, kiemelt figyelmet szentelve az érettségire készülő diákoknak.
Szerencsére a Covid miatt egyelőre nagyobb osztálybezárásaik nem voltak, jelenleg 2 osztályuk van karanténban, de jövő héttől már teljes lesz a létszám. A diákok kilencven százaléka és az iskolai alkalmazottak be vannak oltva.
