Kecső Csolti Veronika: nem elég a tehetséget megragadni
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért díjban részesített három pedagógust, köztük Kecső Csolti Veronikát, a Bátkai Alapiskola tanárát. Veronika évek óta foglalkozik az ifjú talentumokkal és ő volt az, aki pedagógusként először felfigyelt a tavalyi magyarországi X-faktor győztesének, Ruszó Tibinek a tehetségére.

Mikor kezdett el a tehetségekkel foglalkozni, s milyen területen készíti fel őket?
A tehetségek felkarolásával azóta foglalkozom, mióta felkerültem a felső tagozatra, tehát már több mint hét éve. Nagy mértékben (90-95 százalékban) hátrányos helyzetű gyermekeket tanítok. Velük sokkal nehezebb egy szavalóversenyen, vagy matematikaversenyen kitűnni. Ezért a kollégáimmal gondolkodtunk rajta, hogy mit is lehetne velük kezdeni. Innét jött a Ki mit tud? ötlete, hisz a gyerekek többsége szeret énekelni, táncolni, szerepelni.
Majd ezt követte a gesztetei regionális tehetségkutató a Csillag születik, ahová a bátkai verseny első három helyezettjét szoktuk elvinni minden kategóriából. Ezek az ének, tánc, rajz, illetve van még egy egyéb gyűjtő kategória, amelybe a szavalás, a bűvészkedés, a színdarabok előadása és minden más beletartozik. A gyerekek nagyon szeretik a versenyt és évről évre várják.
Minek köszönhető a Bátkai Alapiskola eredményessége? Egyénileg foglalkoznak többet a diákokkal?
Kiváló pedagógus kollégáim vannak, akikkel nagyon jó együtt dolgozni. Az iskola vezetőségét is szeretném kiemelni, mert maximálisan támogatnak minket mindenben. Bármilyen ötlettel állunk elő, vagy bármilyen versenyt találunk ki, mindig mellettünk állnak és szerintem ez is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy mind a diákok, mind a tanárok sikereket érnek el.
A több éves tapasztalat azt mutatja, hogy a verseny jó hatással van az ingerszegény környezetből származó tanulókra is. Ha munkát fektetnek bele és bátorságot gyűjtenek, évekkel később ők is kimernek állni a színpadra. Azt hiszem ez már önmagában sikernek számít.
Ruszó Tibinek ötödikes korától volt osztályfőnöke, és elsőként figyelt fel a tehetségére. Kitörni a hátrányos helyzetből csak nagyon keveseknek sikerül. Miben különbözik ő a többi diáktól?
Sok jó tanulóval dolgoztam együtt, de Tibi az elejétől fogva lenyűgözött, mert egy őstehetség. Mondtam is a szüleinek, hogy neki a zenéből kell megélnie. Az iskolai és regionális tehetségkutatókat sorra megnyerte, volt, hogy már be sem neveztük, hogy másoknak is esélyt adjunk.
Milyen érzés volt látni egy tanítvány sikerét?
Kimondhatatlanul büszke vagyok rá. Végig kapcsolatban voltunk az elő showban is. Mindig bíztam benne és biztattam, hogy ne adja fel. Sok dalt hallottam tőle korábban, de éreztem, hogy a műsor alatt rengeteget fejlődik. Az előadásmódja csiszolódott, és látszott, hogy ez az a hely, ahol neki lennie kell. Nagyon sokan szurkoltak neki az iskolából. Elérte élete egyik álmát, a tehetségével és kitartásával pedig közben példát mutatott a többieknek.
Van esetleg hozzá hasonló tehetség?
Igen, egy táncosunk is van, aki hasonló őstehetségnek számít, mint Tibi.
A jelenlegi járványhelyzet miként befolyásolja a munkát, mik a távoktatás nehézségei?
Azt tudni kell, hogy ezeknek a hátrányos helyzetű gyerekeknek nincs számítógépük, a legtöbbjüknek csak mobiltelefonja van, viszont van, akinek olyan régi, hogy azzal a tananyagot, a különböző fájlokat nem tudja megnyitni. A polgármesterek segítségével megoldottuk, hogy eljuttassuk a falvakra a tananyagot, azt mindenki megkapja.
Nagy csalódás számunkra, hogy az idei Ki mit tud? tehetségkutatónk elmaradt. A tervek szerint pont azon a héten rendeztük volna meg, amikor bejelentették, hogy bezárják az iskolákat. Nagyon színvonalas műsorral készültünk sok résztvevővel, és Ruszó Tibi is elfogadta a meghívásunkat, aki zsűritagként lett volna jelen a versenyen. A verseny ebben a tanévben sajnos már nem kerülhet megrendezésre, s emiatt a diákok is nagyon csalódottak.
Hogyan értesült róla, hogy Ön is az SZMPSZ díjazottjai között van és miként fogadta az elismerést?
Gyurán Ágnes igazgató-helyettes értesített, hogy jelöltek ebben a kategóriában. Meglepődtem, de ugyanakkor nagy büszkeséggel töltött el, és meghatott, hogy erre a díjra méltattak.
A jövőben is tovább törekszem arra, hogy a tehetségeket felkutassam és minél több lehetőséget biztosítsak nekik a kitörésre.