Hogyan oldanák meg a plusz egy óra testnevelést az iskolák?
Az oktatási minisztérium legújabb terve, hogy az alapiskolákban heti három, a középiskolákban pedig heti két tornaórát vezetne be szeptembertől. Már második olvasatba került a parlamentben az erről szóló törvénytervezet.
Habár azt senki sem vitatja, hogy a gyermekek egészségének megőrzése szempontjából ez mindenképpen örvendetes dolog lenne, ismét ékes példáját látjuk annak, hogy íróasztal mellett született a terv. Ha nem így lenne, akkor főleg a nagyobb iskolákban, ahol többnyire mindössze egy tornaterem van, de több tucat osztály, nem okozna nagy fejtörést az órarend összeállítása. És akkor arról a rengeteg kisiskoláról ne is beszéljünk, ahol a tornateremről legfeljebb csak álmodni mernek…
Az utóbbi egy-két évtizedben sokat romlott a gyermekek fizikai állóképessége. A Covid-járvány idején, a mozgáshiány miatt, nagyon sok gyermek elhízott.
A tornatanárok órákat tudnának beszélni arról, hogy a kötelezően előírt mozgásformákkal mennyit küszködnek a mai gyermekek. Egy bukfenc komoly kihívás sokuk számára… Az okot mindenki ismeri. Amikor a szülő mászókázás, nagy séták, kerékpározás helyett mobiltelefont nyom csemetéje kezébe, akkor máris rávezeti őt az ülő életmódra. Pedig a mozgás maga az élet, a testi-lelki jó közérzetet is biztosítja, nem mellesleg segít megelőzni a gyermekkori elhízást, ami napjaink egyik rákfenéje. De térjünk vissza a heti három „tesiórához”!
A Felvidék egyik legnagyobb magyar oktatási intézményében, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskolában összesen 720 gyermek tanul, 33 osztályban. Nem kis logisztika úgy összeállítani az órarendet már most sem, hogy minden osztály bejuthasson a tornaterembe testnevelés órán.
„Egyszerűen nincs kapacitásunk arra, hogy biztosítsuk a plusz egy óra torna feltételeit. Nincs hozzá elég tornaterem. Jó időben még megoldható az iskolaudvaron a mozgás.
– ecseteli a helyzetet Nagy Árpád, az iskola igazgatója.
Beszél arról is, hogy egy felmérés alapján az iskolák mintegy felében nincs is tornaterem, és aligha hiszi, hogy két év múlva, amennyi időre haladékot kapnának ezek az iskolák, mindegyiknek lesz is.
Köztudott, hogy az utóbbi években egyre több a tornából felmentett gyermek… Természetesen mi annak sem volnánk ellenére, ha akár mindennap lenne testnevelésóra, de ahhoz megfelelő körülmények – tornatermek és pedagógusok – kellenének”– teszi hozzá.
Arra a kérdésünkre, a tanítási nap mely szakában volna a legideálisabb a tornaóra, elmondja, talán annak felében, a második vagy harmadik óra után, hogy egy kicsit kiszellőztessék a fejüket a diákok. Erre természetesen nincs mód. A kis- és nagy tornatermük egész nap üzemel, egymást váltják a gyermekek. Jó időben pedig a sportolásra alkalmas iskolaudvart is használhatják.
Madarász Róbert, a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója szerint első hallásra nagyon jól cseng a heti plusz egy óra testnevelés, mert nem mozognak eleget a gyerekek. Intézményük esetében azonban ez eléggé komoly problémát jelent.
– tudjuk meg tőle.
Hozzáteszi: különösen elgondolkodtató, hogy ők is részt vettek abban a felmérésben, ami a tornatermekre fókuszált, vagyis információi vannak a minisztériumnak, ennek ellenére meg sem villantották annak a lehetőségét, hogy miként oldanák meg a plusz tornaórákat.
– toldja meg egy lényeges észrevétellel a mondandóját.
Azzal a Marianum igazgatója is egyetért, hogy a mai gyermekek eltunyultak, ügyetlenebbek mozgás közben. Nagyon kell vigyázni rájuk például egy-egy sítúra alkalmával, mert mint mondja, sokkal törékenyebbek, mint még a szüleik voltak.
