Gröhling: Az iskolákat ősszel nem zárjuk be. Más megoldást találunk

Az oktatási miniszter elmondta, a most záródó tanévben ők igyekeztek nyomást gyakorolni a válságstábra, hogy minél később zárják be és minél előbb nyissák ki az oktatási intézményeket, de ehelyett azt rótták fel nekik, hogy az alapiskolák alsó tagozatai és az óvodák kisebb-nagyobb megszakításokkal és megkötésekkel, de működtek.

Arra a kérdésre, hogy az alig több mint két hónapra megnyitott iskolákban végzett-e valamilyen felmérést a minisztérium arról, milyen a tudásszintje a felső tagozatosoknak és a középiskolásoknak, a tárcavezető úgy válaszolt, ezek a felmérések még folynak. Az állami tanfelügyelet egy kérdőíves felmérésben próbált választ találni arra, hogyan folyt a távoktatás, hogyan fogadták ezt a fiatalok. Másodikként a Tesztelés9-et említette, amelynek kiértékelése kicsit több időt vesz igénybe.

Becslések szerint már ez első hullám idején mintegy 52 ezer gyermek nem tudott bekapcsolódni a távoktatásba, a második hullám idején viszont ez a szám már több mint 100 ezer volt.

A miniszter szerint ezek nem pontos adatok, ők eleve nagyobb számokkal dolgoznak, hogy fel tudják térképezni azoknak a gyermekeknek a körét, akik nem tudtak részt venni az online oktatásban. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges az, hogy ennyi gyermek nem juthatott hozzá a távoktatáshoz, azt felelte, az a régebbi digitális vezetők felelőssége is, s annak következménye, hogyan voltak felszerelve az iskolák. Beszélt arról is, hogy amikor „áttértek” az online világba, akkor saját forrásaikból is, amelyek nem erre a célra voltak elkülönítve, juttattak az iskoláknak, hogy eszközöket tudjanak vásárolni.

Szeptemberben pedig 40 millió eurós csomagot szabadítanak fel, amiből fele-fele arányban részesülnek az alap- és középiskolák.

Olyan tantermek létrehozását is támogatni fogják, ahol szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tanulhatnak.

Nem gondoltak-e arra, hogy esetleg megkurtítanák a nyári vakációt, mondjuk két héttel?

A miniszter válasza erre a kérdésre az volt, hogy kifejezetten így nem akarnak eljárni. Inkább a nyári iskolákon keresztül próbálják némileg pótolni a hiányosságokat. Jövőre már nem általános, hanem kifejezetten tantárgyközpontú nyári iskolákban gondolkodnak, vagyis lennének olyan táborok, ahol a matematikára, míg másutt mondjuk a nyelvekre „szakosodnának”.

A gyermekek koronavírus elleni oltása is szóba került. Jelenleg nagyjából 20 ezer 12 és 17 év közötti gyermek van a váróteremben. De vajon várható-e ennek a számnak az emelkedése a nyár folyamán? Gröhling először is megkért minden szülőt és pedagógust arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk és oltassák be magukat, mert ez lehet a záloga az előttünk álló új iskolaév zökkenőmentességének.

Rámutatott, hogy míg Pozsonyban az átoltottság már meghaladja az 50 százalékot, addig Késmárkon vagy Varannóban csak 24 százaléknyi ember kapta meg a vakcinát, ami nagyon kevés. Ezek azok a városok, ahol könnyen járványgócok alakulhatnak ki és emiatt  akár iskolabezárásokra is sor kerülhet.

Éppen ezért kéri az alacsony oltottságú régiókban élőket, hogy mielőbb adassák be maguknak és gyermekeiknek is a vakcinát.

A pedagógusok oltásáról elmondta, több mint 50 ezren kaptak közülük vakcinát annak az oltási akciónak a során, amiben a tárca is közreműködött. De hogy a hivatalos regisztráción (NCZI) keresztül hányan jutottak védőoltáshoz, arról nincs információja.

Azt feltételezik, hogy jóval 50 százalék fölött van a beoltott iskolaügyi alkalmazottak száma.

Arra a kérdésre, vajon a pedagógusokat a kritikus infrastruktúra képviselői közé sorolná-e, főleg, hogy Lengvarský egészségügyi miniszter az ide tartozókat és a 60 évnél idősebbeket kötelezően oltatná, azt felelte, ő nem akar igent mondani a kötelező oltásokra. Inkább mindenkit arra buzdít, oltassa be magát, hogy normális módon élhessünk.

Lehetséges, hogy megint teljesen bezárnak az iskolák? A kérdésre, ami a legtöbb embert foglalkoztatja, Gröhling így válaszolt:

Hozzátette: teljesen más módokon fogják ezt oldani és nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy az iskolákat ne zárják be.

A harmadik járványhullám esetére a tárca rotációs tanításra is készül. De elsődleges cél, hogy a tanév a normális, megszokott módon startoljon el. A továbbiakban pedig az iskolai és regionális szemafor szerint haladnának. Ahol járványgóc alakulna ki, ott tesztelnének.

Ahol pedig rendkívül rossz lenne a helyzet, bevetnék a rotációs oktatást. Ennek lényege, hogy az egyik héten a gyermekek egy csoportja járna be az iskolába, a másik héten pedig egy másik.

Akik otthon maradnak valamiféle karanténban, azok távoktatásban részesülnének, de még nagy kérdés, ki tanítaná ezeket a diákokat.

Vajon kell-e tesztelésre menniük a diákoknak, ha a vakáció után visszatérnek az iskolába? Tesznek-e különbséget a beoltott és oltatlan gyermekek között?

A miniszter szerint egyelőre nem szeretnék kettéosztani a gyermekeket. Járványügyi szakemberekkel kívánják megvitatni azt, hogy iskolakezdéskor szükséges-e a diákok és pedagógusok tesztelése. Ha Szlovákia továbbra is zöld és sárga marad, szerinte ennek nincs értelme. Csak ott kellene tesztelni, ahol járványgóc alakult ki.

Fotó:  TASR

Bízik abban, hogy a szülők elég felelősségtudatosak lesznek, és akik oltatlanul utaztak külföldre, azok gyermekeiket fokozottan figyelik majd, hogy nem jelentkeznek-e náluk covidra utaló tünetek. Olyan iskolai osztályok létrehozását, ahol csak oltott vagy csak tesztelt gyermekek vannak, nem tartja jó elképzelésnek.

És végül egy fontos téma, a maszkviselés is szóba került. A döntés a járványügyisek kezében van, ők fogják meghatározni, hogyan indul szeptemberben a tanév.

Gröhling nem titkolta, örülne, ha már nem kellene maszkot hordaniuk a tanulóknak és a pedagógusoknak, de ha ez lenne az a minimum, amit a biztonságos iskolakezdés érdekében be kellene vállalni, elfogadná.