Törvényt fogadott el a görög parlament a diaszpóra szavazati jogáról
Törvényjavaslatot fogadott el a görög parlament Athénben csütörtökön, amelyben szavazati joggal ruházza fel a mintegy ötmillió külföldön élő görögöt.
A képviselők nagy többsége – a kormányzó jobboldali Új Demokráciától a Mozgalom a Változásért (KINAL) balközép párton át az ellenzék vezető erejéig, a Radikális Baloldal Koalíciójáig (Sziriza) –, azaz a 300 fős törvényhozás 288 képviselője támogatta a törvényt a csütörtökön tartott szavazáson.
A külföldön élő görögök szavazati joga régóta vita tárgya Görögországban, ahonnan a XIX. század végétől több hullámban vándoroltak ki az állampolgárok.
Az elmúlt évtizedben százezrek – többségükben fiatalok – hagyták el a 11 milliós lélekszámú országot a munkanélküliség erőteljes növekedését kiváltó adósságválság miatt.
Az új törvény értelmében a külföldön élő görögök immár szavazhatnak országuk nagykövetségein és konzulátusain.
A szavazásra jogosító feltételek között szerepel, hogy a szavazásra jogosult legalább két évet éljen Görögországban az elmúlt 35 során és mutassa be az adóbevallását. Ez utóbbi cikk csak 200 szavazatot kapott a 300-ból, egyes jobboldali képviselők ugyanis ellenezték.
A törvény elfogadását az alkotmány módosítása tette lehetővé.
Míg a külföldön élő görögök szavazati jogában nagy egyetértés volt az alkotmánymódosításról tartott szavazáson, más javaslatokat, így az ortodox egyház és az állam szétválasztását, valamint a nemi hovatartozás alapján való megkülönböztetés tiltását a kormánytöbbség nem támogatta. Ez éles bírálatokat váltott ki.
