Szijjártó Péter szerint mielőbb fel kell venni a nyugat-balkáni államokat az EU-ba
Az Európai Unió "sírás és jajveszékelés" helyett úgy tudná leginkább elejét venni a Nyugat-Balkánon tapasztalható külső, adott esetben orosz befolyásszerzési kísérleteknek, ha minél előbb felvenné tagjai közé a térség államait - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és Georgia közötti társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: akik a nyugat-balkáni külső befolyásszerzéssel riogatnak, azok "magukra vonják a gyanút, hogy a Holdról jöttek", ugyanis teljesen természetes, hogy a regionális integrációkhoz nem tartozó országokban a nagyhatalmak befolyást próbálnak szerezni.
- fogalmazott.
Majd kiemelte, hogy
ehhez az EU van legjobb pozícióban, mindössze meg kellene végre nyitnia a kapuit a régió országai előtt, és akkor le is kerülne a napirendről az ottani befolyásszerzés kérdése.
Ennek kapcsán pedig arra figyelmeztetett, hogy ezt csupán addig tudja megtenni a blokk, amíg magas a szóban forgó államokban a tagság támogatottsága, ami folyamatosan csökken. "Minél tovább húzzuk a csatlakozási folyamatot, annál inkább nő a szkepticizmus" - mondta.
- szögezte le.
Szijjártó Péter a szavai szerint az EU részéről tapasztalható kettős mércét és kétszínűséget sérelmezte, ami a magyar soros elnökség alatt is nehezítő tényező lesz. A bővítési politika kudarcának okaként is a kétszínűséget nevezte meg, rámutatva, hogy egyes országok vezetői "mindenfajta szégyenérzet nélkül mondanak mást a nyilvánosság előtt, mint amit aztán tesznek a döntéshozataluk során".
Majd leszögezte, hogy ezen álláspontokban lehet egyfajta félelem is attól, hogy "a liberális mainstream majd nem tud annyira érvényesülni, ha a balkáni józan ész bekerül az európai uniós döntéshozatalba".
Ugyanakkor kifejtette, hogy az idei európai parlamenti választás "reménysugarat" jelent, amely ezt a jelenséget némiképp háttérbe szoríthatja.
- jelentette ki.
A miniszter érintette az ukrán csatlakozási folyamatot is, amelyben a következő feladat az úgynevezett tárgyalási keret összeállítása.
Aláhúzta: ez egyhangú döntéshozatalt igényel, így a magyar kormány is érvényesíteni tudja a maga szempontjait, elsősorban a kárpátaljai közösség jogainak területén.
- tudatta.
