Szerbiai orvosok szerint a NATO légicsapásainak következményeként sok a rákos megbetegedés az országban

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének akkori 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának.

Azóta kiderült, összesen 17 tonna szegényített uránlövedéket használt fel a NATO a támadások során. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elismerte, hogy használt szegényített uránt, azt azonban nem, hogy ezzel hozzájárult volna a daganatos betegségek számának a növekedéséhez.

- közölte a szabadkai Pannon RTV a témával foglalkozó riportjában.

Az orvosok megosztottak a kérdésben. Az Egészségügyi Világszervezet internetes oldalán a szegényített uránról azt írják:

A szerbiai egészségügyi dolgozók azonban másként vélekednek, a hivatalos adatok szerint ugyanis 1999 óta megugrott a daganatos megbetegedések száma az országban. Dušan Ristić, a Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet szakorvosa a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) arról beszélt, hogy tíz év alatt mintegy ötvenezer embernél fedeztek fel daganatos elváltozást.

- magyarázta a szakorvos. Danica Grujičić korábbi egészségügyi miniszter szintén az RTS-en beszélt arról, hogy az orvostudomány fejlődése és a dohányosok számának csökkenése ellenére évről évre nő a tüdőrákos betegek száma, hiszen évente mintegy hétezer új beteget regisztrálnak. Emellett évente négyezerrel nő a mell- és vastagbélrákkal küzdők száma is. Mint mondta, nemcsak Szerbiában, hanem Horvátországban, Magyarországon és a többi környező országban is emelkedés tapasztalható.

- fogalmazott a korábbi egészségügyi tárcavezető.

- tette hozzá.