Repedések a V4-ek együttműködésében
A V4 országok kormányfőinek múlt keddi találkozójáról meglehetősen szűkszavú információk láttak napvilágot. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a V4-ek tulajdonképpen V2+2-re osztódtak. Az egyik oldalon áll Csehország és Lengyelország, a másikon Magyarország és Szlovákia.
Míg az előbbi két országban Brüsszelhez igazodni akaró egyfajta szivárványkoalíció van hatalmon, addig a másik két ország mai vezetői sok dologban kritikusan vélekednek az EU vezérkara által hozott döntésekről, legyen szó az Oroszország elleni szankciókról, az orosz-ukrán konfliktus lehetséges rendezéséről vagy éppen Ukrajna támogatásáról.
A cseh kormányfő környezetéből érdekes hírek röppentek fel magáról a négy miniszterelnök négyszemközti megbeszéléséről. Ezekről az index.hu számolt be.
A konfliktusnak voltak jelei: a cseh kormányfő már a február 27-i találkozó előtt is azt mondta, hogy nem szívesen beszél Orbán Viktorral és Robert Fico szlovák kormányfővel, de muszáj lesz, mert rendezniük kell pár kérdést.
Most a VSquare árult el újabb részleteket azzal kapcsolatban, mi is történt a miniszterelnökök zárt körű megbeszélésén. A portál két cseh kormányközeli forrástól értesült a részletekről, akiknek egyike szó szerint azt mondta, hogy a négy kormányfő megbeszélése nagyon vad volt.
A portálnak nyilatkozó nyilatkozó tisztviselők azt mondták, hogy Petr Fiala és Donald Tusk kérdőre vonták Orbán Viktort a magyar kormány Oroszországgal szembeni politikája miatt, és megkérdezték tőle, miért hátráltatja az Európai Uniót Ukrajna támogatásában. Mindebből aztán egy kiabálásig fajuló vita kerekedett állítólag.
A források azt is megjegyezték, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök (aki Orbánéhoz hasonló politikát képvisel a háborúval kapcsolatban) mindezt csendben ülve nézte végig, nem állt ki a magyar kormányfő mellett.
A hírlevélben azt írták, hogy végül a közös sajtótájékoztató is késett a megbeszélés után, és a kormányfők „láthatóan feszülten” érkeztek meg az eseményre.
A VSquare szerint ezután került sor a Visegrádi Négyek parlamenti házelnökeinek találkozójára, amelyre kivételesen elhívták Ruszlan Sztefancsukot, az ukrán törvényhozás házelnökét is, és ott is érezhető volt ugyanez a konfliktus. Ráadásul mivel a cseh és a lengyel törvényhozás kétkamarás, ezért 5-2 arányban voltak fölényben Ukrajna támogatói (a magyar törvényhozást Hende Csaba képviselte az Országgyűlés alelnökeként).
Petr Fiala csütörtökön a cseh parlamentben beszélt arról, milyen viszonya van kormányának Magyarországgal és Szlovákiával. Az Echo 24 cseh hírportál szerint Fiala azt mondta, abban nem értenek egyet a két másik országgal, hogy Közép-Európa csatlakozzon-e Nyugathoz.
– mondta, majd hozzátette, a két másik kormányfő más álláspontot képvisel ebben a témában.
– fogalmazott a cseh kormányfő. Azt azonban hozzátette, bizonyos területeken – például az energiapolitikában, a migrációban, a mezőgazdaságban és a közlekedéspolitikában – egyeznek az érdekek Szlovákiával és Magyarországgal is.
Fiala beszélt arról is, hogy mostantól kezdve elhalasztják a cseh és a szlovák kormány közti informális konzultációkat, amelyekre rendszeresen sor került a két ország vezetői között. Mint mondta, legközelebb csak április-május fordulóján lesz ilyen találkozó, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek többé kétoldalú találkozóik vagy egyeztetéseik bizonyos szakterületeken.
Lucie Jesátková cseh kormányszóvivő eközben szintén azt nyilatkozta az Echo24-nek, hogy miniszteri szinten, valamint munkacsoportok szintjén továbbra is lesznek kétoldalú találkozók. Példaként említette, hogy Jan Lipavský cseh külügyminiszter a közeljövőben találkozik a V4-es kollégáival, valamint lesz egy környezetvédelmi témákat érintő miniszteri találkozó is.
– mondta a szóvivő.
A cseh ellenzéki pártok folyamatosan bírálják a Fiala-kormány jelenlegi politikáját, bár nincsenek könnyű helyzetben, mert a cseh médiában alig jelennek meg olyan információk az orosz-ukrán konfliktusról, amelyek árnyaltabban mutatnák be a kialakult helyzetet és bizonyos nyugati körök szerepét a konfliktus elhúzódásában. Sok cseh az 1968-as szovjet megszállás alapján vélekedik a mostani helyzetről és emiatt sokkal nagyobb a társadalomban az oroszellenesség.
A legnagyobb ellenzéki párt - az ANO - egyik képviselője az egyik kereskedelmi csatorna vitaműsorában arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi cseh kormány támogatottsága legfeljebb 20 százalék a társadalomban, ezért sokkal megfontoltabban kellene a jövőre is kiható kérdésekben politizálnia.
