Rasszizmussal vádolják a Disney-meséket
Rasszizmus megjelenítése miatt kerültek pellengérre Walt Disney klasszikus meséi. Generációk nőttek fel az olyan népszerű rajzfilmeken, mint a Dumbó, Pán Péter, a Dzsungel könyve, vagy az Aladdin. Ma azonban egyesek azt állítják róluk, számos előítéletet tartalmaznak.

Egyes rasszizmus ellen kampányoló csoportok szerint több klasszikus Disney rajzfilm is tartalmaz faji előítéleteket.
A modern kori cenzúra áldozatai lettek így olyan rajzfilmcsodák, mint a Dumbó, a Pán Péter, Susi és Tekergő, a Dzsungel könyve, a Macskarisztokraták, az Aladdin, vagy A svájci Robinson család című kalandfilm.
Hat rajzfilm és egy játékfilm esetében ezért a Walt Disney egy figyelmeztetést helyezett el az alkotásokban, miszerint az adott mese
Szinte hihetetlen, de akár egy olyan ártatlan történet is, mint
a Dumbó, amely egy repülő elefántról szól, egyes kritikusok szerint etnikai és rasszista előítéleteket tartalmaz.
Az újkori átértelmezés eddig csak a régebbi Disney-meséket érintette, ugyanakkor lehet, hogy a jövőben más népszerű rajzfilmeket is alávetnek efféle cenzúrának.
Az érintett Disney-mesék esetében a következő szöveget olvashatjuk figyelmeztetésként a rajzfilm elején:
A Walt Disney már tavaly novemberben elhelyezett egy figyelmeztetést alkotásaiban, miszerint azok elavult kulturális képeket tartalmazhatnak. Az USA-ban ugyanakkor folytatódnak a zavargások és a rasszizmus elleni tüntetések, ezért az aktivistákat már nem elégítette ki egy ilyen rövid nyilatkozat.
Az olyan szervezetek, mint az Afroamerikai Filmkritikusok Szövetsége ezért azt tanácsolta a Walt Disney társaságnak, hogy klasszikus meséitől sokkal határozottabb módon határolódjon el.
Hemant Shah, a Wisconsini Egyetem professzora szerint nem szabad a filmekben lévő rasszista előítéleteket lebecsülni.
Egyes kritikusok azonban még így sem voltak elégedettek a Disney-mesékben olvasható figyelmeztetéssel. Sokan a Warner Bros stúdió álláspontját hozzák fel példaként, amely a következő szöveget helyezte el vitatott animációs filmjeinek elején:
Dumbo (1941): A varjak, amelyek a kis elefántot repülni tanítják, az afroamerikaiak tipikus beszédét imitálják. Vezetőjüket Jim Crownak hívják. A crow szó angolul varjút jelent, a Jim Crow pedig gúnyneve az afroamerikaiaknak. A Jim Crow-féle törvények a 19. században elkülönítést (szegregációt) írtak elő a feketék számára az élet számos területén.
Pán Péter (1953): A mesében az őslakosokat sértően „rézbőrűnek” nevezik, a főszereplők pedig gúnyolódnak kultúrájukon. A mesében egy dalnak a címét is meg kellett változtatni, mivel szintén a rézbőrű szót használta, így rasszista tartalomnak minősítették.
Susi és Tekergő (Lady and Tramp, 1955): A történetében szereplő két sziámi macskát állítólag ázsiai sztereotípiákkal ábrázolták (ferde szemek, görbe fogak, ázsiai akcentus). A mesében egy olyan jelenet is feltűnik, amelyben a kutyák viccet űznek azokból az országokból, ahonnan az egyes kutyafajták származnak (pl. mexikói csivava, orosz agár).
A dzsungel könyve (1967): Louie, a majmok királya a kritikusok szerint egy afroamerikai karikatúrája. Lusta, nem tudja magát kifejezni, és jazzesen énekel.
Macskarisztokraták (1970). A mesében szereplő sziámi macska a kínaiak karikatúrája lenne, mert ázsiai arca van és evőpálcikákkal játszik a zongorán.
Aladdin (1992). A mesében azt kifogásolják, hogy rasszista viccek és megjegyzések hangzanak benne el az arabokkal kapcsolatban, és más etnikai előítéleteket is tartalmaz. Az arab karaktereknek görbe orra van, vastag szemöldöke és szája, eközben maga a főszereplő Aladdin és Jázmin hercegnő fehér amerikaikra hasonlítanak.
A Dél dala (Song of the South, 1946) musicalt már 30 éve is vissza kellett vonni rasszizmus miatt. Állítólag idealizálja az amerikai Délen való életet a polgárháború után. A főszereplő egy idős bölcs, fekete öregember, egykor rabszolga, aki boldog az ültetvényeken, annak ellenére is, hogy reggeltől estig keményen dolgozik.
