2024. április 5., 11:54

Nógrádi György: Ha a NATO beavatkozna Ukrajnában, az a harmadik világháborút jelentené

Az elmúlt hetekben több nyugati politikus is arról beszélt, csapatokat kellene küldeni Ukrajnába. Mennyire reális az orosz-ukrán háború kiterjedése? Nógrádi György biztonságpolitikai elemzőt kérdeztük.

Fotó: Schnelczer Zoltán

A NATO-t éppen 75 éve, 1949. április 4-én hozták létre az USA, Kanada és 10 európai állam részvételével. A szervezet azóta folyamatosan bővült - emlékeztet Nógrádi György, hozzátéve, a jelenlegi helyzetben a NATO-tagok egy részének katonai-politikai elitje abból indul ki, hogy közbe kell lépni Ukrajnában, mert Kijev nem szenvedhet vereséget.

Az én alapvető problémám az, hogy bár ezek a miniszterek, vezérkari főnökök rendkívül jól képzettek, és elképesztő mennyiségű információhoz jutnak hozzá, de fel kellene fogniuk azt, hogy Ukrajna területe, lakossága, katonai-gazdasági potenciálja alapján nem nyerheti meg az Oroszország elleni háborút"

- húzza alá Nógrádi.

"A NATO főtitkára most javasolta, hogy a tagállamok adjanak össze százmilliárd dollárt öt évre Ukrajnának, arra az esetre, ha Trump amerikai elnök lesz, és nem támogatja Ukrajnát. Minden tiszteletem a NATO főtitkáráé, de ha Trump elnök lesz, azokat az embereket, akik neki ellentmondanak, azonnal kirúgja. A másik megjegyzésem, hogy Trump pillanatok alatt rendet akar tenni Ukrajnában, és véleményem szerint meg is teszi" - hangsúlyozza Nógrádi, hozzátéve, a döntést a százmilliárd dollárról nyárra akarják meghozni. A biztonságpolitikai elemző szerint azonban "nyárig a helyzet Ukrajnában még sokat változhat".

Nógrádi emlékeztet,

Kijev tavaly a vilniusi NATO-csúcson stratégiai áttörést ígért az orosz fronton, ehhez képest semmit nem ért el. Csak idén, tehát három hónap alatt, Ukrajna több mint kétezer négyzetkilométernyi területet veszített el. Az orosz csapatok lassan, de biztosan mennek előre, tehát a NATO-nak át kellene gondolnia a stratégiáját".

Párizs azért emlegeti a beavatkozást, mert európai vezető szerepre törekszik

Nógrádi hozzáteszi, "Párizs azért emlegeti a francia beavatkozást Ukrajnában, mert európai vezető szerepre törekszik. Az orosz védelmi miniszter a napokban egyeztetett francia kollégájával, és egyértelművé tette, a francia csapatokat orosz csapások fogják érni, ha belépnek Ukrajna területére. Abban a pillanatban a francia védelmi miniszter már témát váltott, s garantálta, hogy Oroszországot támogatják a terrorizmus elleni harcban. Tehát azt látjuk, hogy rengeteg erő és ellenerő csap össze".

Nógrádi emlékeztet,

nincs konkrét forgatókönyv, a NATO ukrajnai beavatkozása csak egy lehetőség, senki nem mondta ki hivatalosan, hogy be kellene avatkozni. A lengyelek, a baltiak, a skandinávok kőkeményen beavatkozáspártiak, a többiek sokkal óvatosabbak. Ha a NATO beavatkozik, nincs miről beszélni, azt úgy hívják, hogy harmadik világháború.

Az oroszok a meglévő NATO-fölényt csak atomcsapásokkal tudják kiegyenlíteni. Tehát minden elképzelés, hogy a NATO beavatkozik és közbelép, az a harmadik világháborút jelentené. A NATO is folyamatosan vizsgálja, hol vannak a vörös vonalak, az ukrajnai beavatkozás jelenleg hál' Istennek, nincs napirenden".

A biztonságpolitikai elemző arra is kitért, hamarosan új főtitkár kerül a NATO élére, azonban Jens Stoltenberg utódjának személyében nincs egyetértés a tagállamok között. "Az Egyesült Államok jelezte, hogy bár szimpatikus számukra Klaus Iohannis leköszönő román államfő, Mark Rutte korábbi holland kormányfőt látnák szívesen a szervezet élén. Magyarország ezt biztosan megvétózza, mert számukra Rutte jelölése elfogadhatatlan. Nyilván kompromisszum születik majd, meglátjuk, ki lesz a NATO új főtitkára" - hangsúlyozza Nógrádi.