Közel a béke Ukrajnában? A háború kilátásairól a Metszetben
A Metszetben ezúttal a negyedik évébe lépett orosz–ukrán háború kilátásait vitatta meg Bara Zoltán külpolitikai szakíró, Berényi József korábbi külügyi államtitkár, Dudás Tamás közgazdász és György András református lelkész.
Vendégeink megvitatták, hogyan írta át a mindennapjainkat, milyen hatást gyakorol az életünkre az orosz–ukrán háború. Arra is keresték a válaszokat, lezárulhat-e idén a konfliktus, illetőleg hogyan alakul át a világ az ukrajnai békét követően, és van-e magyar jövő Kárpátalján, hogyan rendeződhet a kárpátaljai magyarság helyzete.
Dudás Tamás szerint Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok nekiállt lerombolni a második világháború befejezése óta fennálló nemzetközi gazdasági és politikai rendszert. Közgazdászként nem látja az új amerikai adminisztráció döntései mögött a rációt.
Bara Zoltán hangsúlyozta, az állami vezetők korábban is veszekedtek, de az Ovális Irodában ez a nyilvánosság előtt zajlott. Megjegyezte, a békét még távolinak látja, a következő hónapokban egy tűzszüneti megállapodáshoz juthatunk közelebb. Miután az Egyesült Államok felfüggesztette az Ukrajnának szánt támogatásokat, Kijevnek áprilisig lehet elég a muníciója. A külpolitikai szakíró hangsúlyozta, az Egyesült Államok hosszú évtizedekig volt a fennálló rendszer haszonélvezője, nem látja, miért lenne amerikai érdek annak lebontása.
Berényi József ezzel kapcsolatban megjegyezte, a világgazdaság átalakulását nagyban befolyásolták az Oroszország elleni szankciók. Szerinte nem Trump idézi elő a rendszer lebontását, ő ehhez kétségtelenül hozzátesz, de a kialakult helyzetet elsődlegesen a háború okozta, és az átalakulás egyértelmű győztese Kína. Berényi aláhúzta, arról kell beszélni akarjuk-e csökkenteni a jövőbeli áldozatok számát, vagy nem. A Trump-adminisztráció részéről a gazdasági érdekek felülírják a katonai szempontokat.
György András szerint nekünk magyaroknak kifejezetten nem jó, ha elköteleződünk az ukrajnai konfliktus egyik vagy másik szereplője mellett. Helyünket az Európai Unióban magyarként a gyorsan változó helyzetben a kezdeményezés és az alázat szabja meg. Hangsúlyozta, kifejezetten pártolja a magyar kormány által képviselt békeszándékot, viszont azzal tisztában kell lenni, hogy a magyarság tömbje az Európai Unióhoz tartozik, és ehhez nekünk meg kell találnunk a megfelelő kapcsolódást.
A külhoni magyar közösségek, így a felvidéki magyarság számára is az Európai Unió létfontosságú – húzta alá Berényi József. Ha nincs a schengeni övezet, máig ellenőrzés lenne a szlovák–magyar határon. Ugyanakkor az is igaz, aki az elmúlt években kritikát mert megfogalmazni, rögtön megkapta, hogy szét akarja verni az Uniót. A volt külügyi államtitkár megjegyezte, amikor nincs krízis, akkor az Európai Unió tervezetten tud működni, válság idején azonban, legyen szó a migrációról vagy a háborúról, zűrzavar támad, mert az egyes tagországok eltérő érdekeket képviselnek. Az Unió legnagyobb hátránya, hogy a tagállamok vezetői a saját belpolitikai érdekeik szerint működnek az az Európai Unión belül, ezért nem tud a szervezet válsághelyzetben gyorsan reagálni. Valóban szükség lesz egy önálló európai védelmi rendszerre, de nagy kérdés, hogy milyen lesz annak a politikai irányítása – hangsúlyozta Berényi.
Már tegnap is késő lett volna, válaszolta a felvetett kérdésre György András. A lelkész megjegyezte, még a korábbi világégések hatásait sem dolgoztuk fel, miközben a mostani generáció szégyene az Ukrajnában zajló vérontás. A fejekben zajló háború nem fog véget érni a fegyverszünettel – figyelmeztetett. Nemcsak halott áldozatai vannak a háborúnak, az élők is megszenvedik.
Bara Zoltán aláhúzta, a fegyverszünethez és a békéhez vezető úton vannak megkerülhetetlen lépések. Meglepően hangozhat, de a legkönnyebben a területi kérdéseket lehet majd lezárni – hangsúlyozta Bara, hozzátéve, az aktuális frontvonal képezheti majd a fegyverszüneti vonalat. Nagyobb kérdés Ukrajna jövőbeli státusza. A háborúk után nem könnyű békét kötni, és voltak háborúk, amelyek után nem is sikerült békét kötni. Pozitív cél, hogy idén legalább a fegyverszünetet sikerüljön elérni, és ha Európa is lábra kap, az külön hozzáadott érték nekünk – hangsúlyozta Bara.
A NATO-tagság azonban nem reális – tette hozzá Berényi, aláhúzva, a legnagyobb kérdés az, mi lesz az oroszok által megszállt ukrajnai területekkel. A realitás az, hogy az ukránok még amerikai fegyverekkel sem tudják onnan kiszorítani az orosz erőket – hangsúlyozta a korábbi külügyi államtitkár, hozzátéve, hogy a területek feladása és az elmaradó NATO-tagság Zelenszkij politikai végét jelentheti.
Dudás Tamás felvetette, miért kötne most tűzszünetet Putyin, hiszen szemmel láthatóan padlóra küldte az Egyesült Államok Ukrajnát. Moszkvát a gazdasági kényszerek sem siettetik, hogy békét kössön Kijevvel – hangsúlyozta a közgazdász, hozzátéve, jelenleg nem látható, mivel tudja Trump tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot. Berényi József erre úgy reagált, hogy a történelmi párhuzamok azt mutatják, Putyin sem tehet meg mindent, az orosz nép tűrőképessége ugyan nagyobb, mint a nyugati társadalmaké, de nem végtelen. Bara Zoltán szerint Oroszország is fárad, a háborúban az is világossá vált, ez az orosz hadsereg nagyvárosokat nem is tudott elfoglalni.
Hiszem, hogy van jövője a kárpátaljai magyarságnak, hála Istennek, nemcsak én hiszem, hanem a helyben maradottak is – hangsúlyozta György András hozzátéve, a „maradék” a Bibliában szent dolog, az Isten fennhatósága.
Bara Zoltán hangsúlyozta, őt is családi, rokoni szálak kötik Kárpátaljához. Felidézte, hogy a kilencvenes években a gazdasági nehézségek mellett a kisebbségi jogok szlovákiai mércével mérve magas szinten érvényesültek Ukrajnában, ám azokat az elmúlt évtizedben jócskán megnyirbálták. A béketárgyalások során sem Moszkva, sem Washington nem fog kiállni a kárpátaljai magyarok mellett, ezért lenne jó, ha a tárgyalóasztalnál az Európai Unió is helyet foglalna. Ez jelentene némi garanciát arra, hogy a kisebbségi jogok is napirendre kerüljenek – tette hozzá Bara.
Megdöbbentő, hogy a felvidéki magyarságra még mindig biztonságpolitikai kockázatként tekintenek a szülőföldjén – húzta alá Berényi. A korábbi külügyi államtitkár hangsúlyozta, Ukrajna uniós csatlakozása alkalmat adhat arra, hogy az Európai Unión belül a nemzeti közösségek problémái újra napirendre kerüljenek.
A különböző világnézetű felvidéki személyiségeket egy asztalhoz ültető műsorunk, a Metszet áprilisban folytatódik. Vendégeinkkel a jövőre esedékes magyarországi választások esélyeit járjuk körül.
Megjelent a Magyar7 2025/10. számában.
