Koronavírus: amerikai kutatások szerint szinte semmi értelme nem volt a lockdown-nak

Az egyetem munkatársai által összeállított metaanalízis (több tudományos kutatás eredményeinek összevetése) szerint az USA-ban és az öreg kontinensen is mindössze 0,2%-kal csökkent a halálozási arány a lezárásoknak köszönhetően. 

Függetlenül attól, hogy a 0,2% is emberéletek ezreiben mérhető, az eredmény annak fényében mindenképp meglepő, hogy a legtöbb járványügyi szakember mennyire fontosnak tartotta az első hullám idején történt lezárásokat.

A tanulmány központi állítása az, hogy a járványvédelmi intézkedések közül el kell hagyni a különböző lezárásokat, ugyanis az általuk jelentett haszon egész egyszerűen nem arányos azok káros gazdasági és szociális hatásaival.

- írják.

Érdekes módon a lakhelyelhagyási tilalmat már jóval "hasznosabbnak" találták. Vizsgálataik szerint a járvány első hulláma idején elrendelt kijárási tilalom 5,1%-kal csökkentette a halálozási mutatókat.

Született néhány egészen furcsa eredmény is, ugyanis a kijárási tilalmat és a fent említett három korlátozást együtt vizsgálva már az derült ki, hogy ezek esetében 2,8%-kal emelkedtek(!) a halálozási mutatók. Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy 

a családtagjaival összezárt beteg jóval nagyobb vírusterhelést jelent szűk környezetére, így a vele egy háztartásban élő családtagok nagyobb eséllyel fertőződtek meg, ráadásul nagyobb vírusterhelést is kaptak a fertőzött rokontól.

A másik ok, hogy a szigorú lezárások miatt sokan beltérben, szűk lakásokban találkoztak barátaikkal, ismerőseikkel, ahelyett, hogy kültéren, sokkal biztonságosabb körülmények között jöttek volna össze. A "leghaszontalanabb" intézkedésnek érdekes módon a határok lezárása bizonyult. A 24 tudományos kutatást összegző metaanalízisből kiderült, gyakorlatilag nulla (pontosabban 0,1%-os) különbség mérhető a határlezárás előtt és után. 

A kutató a Fox News-on elmondta, a 0,2%-os különbség az USA-ban 1800 emberéletet jelent, Makary szerint ugyanakkor a járvány első évében, 2020-ban 124 ezerre rúgott a COVID-dal nem összefüggő plusz mortalitás (excess mortality - azaz az adott évi halálozás és a sok éves átlag közti különbség), melynek jelentős része, állítja, kisebb-nagyobb részt a lezárásoknak köszönhető (elmaradt vagy lassú orvosi ellátás, pszichózisok miatti öngyilkosság, stb.).

Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, az eredmények a globális koronavírus-járvány első hullámára vonatkoznak. Makary és társainak munkája szokatlanul masszív egy tudományos publikációhoz képest, aki kíváncsi rá, ide kattintva angol nyelven elérheti a teljes, 62 oldalas anyagot.

A kutatók szerint egyetlen intézkedés van, amely érdemben csökkentette a halálozási arányt az első hullám idején: a nem létfontosságú üzletek és szolgáltatások lezárása. Ez 10,6%-kal csökkentette a halálozási mutatókat, főként azzal, hogy az embereket kitiltották az éttermekből és bárokból.

A tanulmánynak egyébként igen érdekes utóélete van. Az egyetem kutatója, Dr. Martin Makary élesen bírálta saját egyetemét és a mainstream médiát is, mert azok szerinte nem népszerűsítették eléggé az eredményeket. Makary a Fox News-on arról beszélt, az egyetem még csak egy sajtóhírt sem adott közre az eredményeikről, holott az elmúlt hónapok egyik legfontosabb eredményeiről van szó.