Komoly következményekkel járhat a dél-koreai puccskísérlet
Az egész világot meglepte az a belpolitikai válság, ami Dél-Koreában robbant ki az elmúlt hetekben, miután Jun Szogjol váratlanul hadiállapotot hirdetett ki az országban. Az eset nyomán országszerte tüntetések alakultak ki, az ügyészség pedig puccskísérletként vizsgálja az elnök döntéseit. A példátlan belpolitikai helyzetnek nemzetközi szinten is komoly visszhangja van, Szogjolra pedig akár halálbüntetés is várhat a dél-koreai törvények szerint.
A belpolitikai válság még november végén kezdődött az országban, miután az elnök feleségéről kiderült, hogy korábban egy több mint 2100 euró értékű Dior táskát fogadott el egy amerikai-koreai lelkésztől, aki saját bevallása szerint cserébe azt kérte a first ladytől, hogy egy amerikai-koreai politikus a nemzeti sírkertben nyugodhasson. Bár az nem derült ki, hogy Kim Gonhi végül teljesítette-e a lelkész kérését, az átadásról készült videófelvétel hatalmas felháborodást váltott ki az emberek körében, mivel a korábban már több botrányba is belekeveredett first lady annak ellenére fogadta el a táskát, hogy a törvények szerint kormánytisztviselőknek és a házastársaiknak is tilos 290 ezer forintnál nagyobb értékű ajándékot elfogadniuk.
Bár Szogjol néhány órával később visszavonta a hadiállapotot, a politikai és társadalmi káosz addigra teljesen úrrá lett az országon. Dél-Korea több városában is hatalmas tömegek vonultak az utcára, akik az ellenzék politikusaival közösen követelték az elnök lemondását. Mindeközben a kormánytagok között is megingott az elnökkel szembeni bizalom: a védelmi miniszter és a vezérkari főnök egyaránt lemondott, de az elnök kabinetfőnöke és több kulcsfontosságú tanácsadója is benyújtotta a lemondását.
A példátlannak számító eset kapcsán végül zendülés és alkotmányellenes cselekedetek vádjával indult vizsgálat Szogjol ellen.
Az ügyészség nyomozása során a vádak szerint az elnök döntései túllépték hatáskörét, és puccskísérletként értelmezhetők. Bár az elnök alapvetően mentességet élvez a büntetőeljárások alól, a lázadás, vagy éppen a hazaárulás vádja kapcsán felelősségre vonható, ami akár azt is jelenti, hogy Szogjolt őrizetbe is vehetik az eset kapcsán (bár erre nagyon kicsi az esély). Az elnöknek időközben az ország elhagyását is megtiltották, a helyzet súlyosságát pedig az is jelzi, hogy Dél-Koreában az ilyen jellegű vádak esetében akár halálbüntetés is kiszabható, ami példátlan lenne az ország modern történelmében.
A dél-koreai események nemzetközi szinten is vegyes reakciókat váltottak ki. Míg az Egyesült Államok és a nyugati országok többsége a belpolitikai ellentétek békés megoldására szólították fel az országot és Svédország és Japán vezetése elhalasztotta a dél-koreai útját, addig Oroszország aggodalmát fejezte ki az események kapcsán, Kína pedig az ország belügyének nevezte a kialakult helyzetet. A vegyes reakciók ellenére azonban az eseményeknek komoly nemzetközi hatása is lehet.
Az elnök pozíciójának megingása és a belpolitikai feszültségek tehát tartós instabilitást hozhatnak Dél-Koreában. A koreai won árfolyamának hirtelen esése és a befektetői bizalom megingása komoly gazdasági kihívásokat okozhat, míg egy új választás kiírása, bár hosszabb távon stabilizálhatja a politikai helyzetet, rövid távon valószínűleg tovább mélyíti a válságot. Amennyiben azonban az elnök hatalmon marad, jelentős lépéseket kell tennie az elnöki hivatal tekintélyének helyreállítása érdekében, amihez az emberek bizalmának visszaszerzése mellett, a demokratikus intézmények megerősítése is elengedhetetlen lesz.
A szerző politikai elemző.
