Kié a nagyobb, kié az izmosabb?
Remélhetőleg nem okozunk csalódást, de a profán felütés ellenére egy „véresen komoly” témáról lesz szó. Melyek a világ leg hadseregei? Ezt szeretnénk megmutatni a következő írásban, amelyben számos témába vágó összehasonlító statisztikából szemezgettünk, s érdekes betekintésnek szánjuk egy olyan világba, amelynek puskaporos hangulata sajnos egyre inkább áthatja a hétköznapjainkat.
A nemzeti haderők erejét gyakorlatilag minden szakmai portál hasonló mutatók alapján osztályozza. Ezek az értékelési pontok az adott hadsereg nagysága, vagyis a haderő személyi létszáma, a rövid időn belül mozgósítható tartalékosok száma, valamint az adott ország lakosságszámából kiindulva potencionálisan mozgósítható emberanyag mennyiség.
A haderő létszáma és a hadigépezetek száma alapján összeállított listákban – bár esetenként más-más sorrendben – de nem meglepő módon ugyanaz a négy ország szerepel, ezek ábécésorrendben: az Amerikai Egyesült Államok, India, Kína és Oroszország. Bár a haderő létszámának valós vagy becsült mutatói alapján meglehetősen egzakt sorrendet lehet felállítani, az egyes almutatók alapján már változó a sorrend, s amennyiben az ütőképesség többféle módon értékelt és így száraz adatokra nehezen lecsupaszítható mutatóját is tekintetbe vesszük akkor igencsak sokféle eredményt mutatnak a különböző elemzések.
A legtöbb statisztika ugyanakkor a top tízbe sorolja még a két Korea, Törökország, Ukrajna, Franciaország, az Egyesült Királyság, illetve időnként és más-más mutatókra hivatkozva Pakisztán, Indonézia, Izrael, Olaszország és Japán haderejét is. Írásunk folytatásában bővebben csak a listákban rendszerint első négy helyen szereplő helyezettel foglalkozunk, nem besorolva őket, csak rámutatva, hogy az egyes értékelések milyen mutatók alapján helyezik el őket a saját listáikon.
A haderő élőanyag-mennyiségét, vagyis emberibb szóhasználattal élve a katonái számát tekintve Kínát vitán felül az összes statisztika a legnagyobb létszámú haderőt magának tudó országként sorolja be. A kínai hadsereg az aktív katonai állományát tekintve 2 millió 350 ezer katonát számol, és a potencionálisan mozgósítható, mintegy 760 milliós emberállományával egyértelműen a világelsőnek számít. Az ország katonai költségvetése aktuális adatok szerint évi 300 milliárd dollár körüli, ami a második legnagyobb összeg a világon, rögtön az Amerikai Egyesült Államok védelmi kiadásai után.
A hadsereg teljes stratégiai fegyverzet állományát tekintve Kína ugyan csak a második-harmadik helyen szerepel a mutatókban, nukleáris fegyvereinek számát 400 körülire becsülik, amivel harmadik a listán, hasonlóképpen, mint a hadsereg állományában szolgáló repülők tekintetében, amelyek számát 2700 körüli becsülik a statisztikák. Komoly fejlődést mutat az ország haditengerészete is, amely mintegy 500 különféle osztályú hajóval és hetven körülire becsült tengeralattjáró állománnyal a világ második legerősebbje lehet.
Az aktív katonák állományát tekintve az Amerikai Egyesült Államok ugyan csak a harmadik-negyedik helyen szerepel a listán a maga 1 millió 325 ezer katonájával és további 149 millió potencionálisan mozgósítható emberállománnyal. Az USA hadserege ugyanakkor fegyverállományát tekintve a legjobban felszereltnek számít a világon, a legnagyobb nukleáris csapásmérő potencionállal, 5100 bevethető nukleáris fegyverrel és csaknem négyezer repülővel, de a többi vezető országhoz képest például viszonylag kevesebb szárazföldi fegyverzettel, csak közel 2700 páncélos harckocsival rendelkezik.
Az amerikai hadsereg nagyon jól felszereltnek számít a haditengerészete tekintetében is, ők rendelkeznek messze a legtöbb repülőgéphordozó anyahajóval, jelenleg szám szerint 11-el és jelentős a tengeralattjáró állományuk is, nem beszélve a védelmi tárca minden konkurenciát meghaladó költségvetéséről amelynek összegét közvetett vagy közvetlen formában az idén 800-900 milliárd dollár körülire becsülik.
Jelenleg már másfél milliósra duzzasztott katonai állományával és 69 millió potencionálisan mozgósítható emberanyagával Oroszország csak a második-harmadik helyre fut be a listákon az emberi élőerő tekintetében, de szárazföldi haderejét – egyebek mellett 13 ezret is meghaladó páncélos harckocsi állományát - tekintve a legerősebbnek számít.
Az értékelések többsége ugyancsak kiemeli az orosz haderőnek a konkurenciához képest kiemelkedő szintű harctéri tapasztalatait és ugyancsak nem elhanyagolható tényezőként tartják számon, hogy ők rendelkeznek a világ második legnagyobb nukleáris fegyverzetével, becslések szerint több, mint 4600 darabbal. Ez utóbbi az orosz hadseregben rendszerbe állított – és jelenleg széleskörben elismerten a világ legmodernebb rakétarendszereinek tartott – hiperszonikus fegyvereivel együtt az egyik legütőképesebbé teszi a hadseregüket, még akkor is, ha a hadsereg éves költségvetése a maga „csak” évi 109 milliárd dollárjával eltörpül a legfőbb konkurensekéhez képest.
India, a világ immár legnépesebb országa, rendszerint csak a negyedik helyre fut be a világ hadseregeit besoroló statisztikákban, ugyanakkor több elemző nagy fejlődési potenciált lát az ázsiai ország hadseregének fejlődés tekintetében. India aktív katonai állományának számát tekintve jelenleg a második-harmadik helyen tanyázik, közel másfél millió aktív szolgálatban lévő katonával és további mintegy 650 milliós potencionálisan mozgósítható emberanyaggal.
India katonai költségvetése jelenleg a legalacsonyabbnak számít az első négyesben, ennek összegét évi 83 milliárd dollárra becsülik. Nukleáris csapásmérő fegyverek tekintetében ugyancsak a negyedik, 164-re becsült nukleáris robbanófejjel. Ugyanakkor India szárazföldi ereje meglehetősen izmos, a világ második legnagyobb – 4700 darabra mért - páncélos harckocsi állományával, és nem elhanyagolható haditengerészetével, mintegy háromszáz hajóval, köztük két repülőgép hordozóval, globális léptékben is komoly erőt képviselhet.
