Hihetetlen! Mintha eltűnt volna a delta Japánból! A tudósok érdekes teóriával álltak elő
Míg Szlovákia és a környező országok megint élet-halál harcot vívnak a koronavírussal és a lockdownokat vezetnek be, Japánban egész más történt.

Az ötödik japán járványhullám, a rendkívül fertőző delta variánssal, a legnagyobbnak mutatkozott. Mégis az esetszámok gyors növekedését követően a járvány mintha véget is ért volna.
Kutatók egy csoportja azzal a teóriával állt elő, hogy a delta kinyírta önmagát. Ituro Inoue, a Nemzeti Genetikai Intézet professzora a The Japan Times lapban azt állítja, hogy ez igenis több, mint lehetséges.
Néhány hónappal ezelőtt a keleti országban rekordokat döntögetett az új fertőzöttek száma. Augusztus végén napi 26 ezer új fertőzöttet találtak. Három hónap elteltével a valóság már teljesen más.
A Worldometers szerint az elmúlt hetekben már csak napi 200 új pozitív tesztet „produkálnak” a japánok.
November 7-én pedig már egyetlen halálesetet sem jelentettek, s ilyen legutóbb 15 hónappal ezelőtt volt a szigetországban.
A delta gyors visszavonulásának a tudósok szerint több oka lehet. Fontos tényező, hogy Japán az egyik legjobban átoltott ország a fejlett államok között, a lakosság 75,7 % teljesen védett.
Nem mellékes az sem, hogy a japánok távolságot tartanak és maszkot viselnek, sorolja az okokat a The Japan Times.
A már említett Ituro Inoue professzor viszont azt állítja, hogy az okokat a koronavírus szaporodása közben végbemenő genetikai változásokban lehet keresni.
Forradalmi elmélete szerint, Japánban a delta variáns túl sok nsp14-nek nevezett vírus protein mutációt halmozott fel, amelyik a hibákat javítja.
A hibajavításra való törekvés közben pedig a delta egyszerűen kivégezte önmagát.
A National Institute of Genetics a Niigata University tudósai azt szerették volna megállapítani, hogy APOBEC3A-na nevezett enzim, amelyik a koronavírust is megtámadja, hogyan hat az nsp14-re és képes-e lassítani annak aktivitását.
Az alfa és delta variánsokat vizsgálták olyan japán mintákon, amelyeket június és október között vettek el.
Kiderült, hogy az alfa variánsnak, ami a negyedik japán járványhullám hajtómotorja volt márciustól júniusig, öt fő csoportja volt több szerteágazó mutációval, ami a genetikai sokszínűségét bizonyítja.
A tudósok azt feltételezték, hogy az amerikai Betegségellenőrzési és Prevenciós Központ által kétszer fertőzőbbnek vélt delta variáns, mely súlyosabb következményekkel járhat az oltatlanok esetében, még ennél is sokszínűbb lesz ezen a téren.
Meglepetten tapasztalták, hogy épp az ellentétje az igaz. Csak két fő csoportot találtak és úgy látszott, hogy a mutációk az evolúciós fejlődési folyamatuk közepén leálltak.
– nyilatkozta Inoue a The Japan Times-nak.
Inoue ezt azzal magyarázta, hogy delta Japánban súlyosan fertőző volt és kiszorított minden más variánst. Idővel viszont, amikor a mutációk felsokasodtak, hibás vírussá vált és képtelen lett kopírozni önmagát.
„Ha figyelembe vesszük, hogy az esetek nem szaporodnak, azt gondoljuk, hogy az ilyen mutációk egy bizonyos ponton egyenesen a természetes megszűnés útjára jutottak” – konstatálta a tudós.
Inoue innovatív teóriája magyarázatot adhat a delta variáns hirtelen eltűnésére Japánban. A járvánnyal jelenleg is küzdő államok között mindenképp különlegességnek hat az, ami Japánban történt.
Hogy a koronavírus eltűnőben van, annak bizonyítéka az is, hogy az éttermek, bárok kinyitása után sem növekszik a fertőzöttek száma.
– mondta Inoue.
Még távolról sem.
Nagy a veszélye ugyanis, hogy újabb és más variánsok jönnek létre. Inoue szerint ezeket eddig a delta tartotta távol, most viszont, hogy szabad az út, terjedésnek indulhatnak.
Nagyon fontos ezért szerinte, hogy a karanténintézkedéseket továbbra is betartsák a szigetországban, mert nem lehet tudni, mi jön be külföldről. Nem hiszi, hogy a delta önpusztítása Japánban a népesség különleges genetikájának tudható be. Már csak azért sem, mert Kelet-Ázsiában, például Koreában ugyanolyan etnikumú emberek élnek, s azokban az országokban növekszik az új esetek száma.