Orosz támadás indult Ukrajna ellen – HÍRFOLYAM
Oroszország támadást indított Ukrajna ellen csütörtökön, helyi idő szerint hajnali öt óra tájban.
Újabb szankciókat jelentett be csütörtökön Kanada 62 orosz magán- és jogi személy ellen az Ukrajna elleni orosz támadás miatt.
A büntetőintézkedésekkel sújtottak között vannak az elit tagjai és nagyobb bankok. Ottawa egyben valamennyi oroszországi exportengedélyt bevonta.
"Oroszország meggondolatlan és veszélyes katonai csapásának fényében további súlyos szankciókat rendelünk el" - közölte sajtótájékoztatóján Justin Trudeau kanadai kormányfő.
"Ezek a szankciók húsba vágók. Súlyos kiadásokat okoznak a bűnrészes orosz elitnek, és korlátozni fogják, hogy Vlagyimir Putyin elnök tovább finanszírozhassa az indokolatlan inváziót" - mondta Trudeau.
A szankciók az orosz biztonsági tanácsot, így a védelmi minisztert, valamint a pénzügy- és az igazságügy-minisztert is érintik.
Kanada 2019-ben mintegy 666 millió kanadai dollár értékben exportált árucikkeket Oroszországba a statisztikai hivatal adatai szerint.
A kanadai állampolgárok és állandó kanadai lakhellyel rendelkezők épségben átkelhetnek Ukrajnából a lengyel, szlovák, magyar, román és moldovai határon - közölte Trudeau.
A kormányfő szerint Kanada elsődlegesen kezeli az Ukrajnából Kanadába bevándorolni kívánók kérelmét.
Csütörtök este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezettek be az ukrán fővárosban, Kijevben a hadiállapot kihirdetésének következményeként - tájékoztatott Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arra kérte városa lakóit, hogy éjszakára menjenek le a metróba. Szavai szerint a városvezetés ugyanis folyamatos figyelmeztetéseket kap a hadseregtől lehetséges tüzérségi támadásokról, és azt mondják, jobb, ha az emberek nem maradnak éjjel a lakásaikban.
A polgármester mindazonáltal közölte, hogy a megyeszékhelyen minden kommunális szolgáltatás működik, van vezetékes víz, fűtés és áram is a lakásokban. "A város szélén harcok folynak, de az ukrán erők tartják állásaikat" - mondta Teherov.
Közben ellentmondó jelentések érkeztek arról, kinek a kezén van most az Antonov gyár Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre lévő repülőtere. Az UNIAN hírügynökség este a hosztomeli létesítményt védő nemzeti gárdisták sajtóreferensére hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán erők visszafoglalták az orosz megszállótól, miközben "több mint egy szakasznyi betolakodót likvidáltak".
Biden: Putyint terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért
Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban elmondott beszédében.
Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy "a globális gazdaság része legyen". Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy "minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják".
Az ideiglenesen a NATO keleti szárnya mentén állomásozó amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket - írta csütörtökön az amerikai sajtó egy katonai tisztviselőre hivatkozva.
A neve elhallgatását kérő tisztviselő elmondta, hogy mindkét országban ideiglenes menedékhelyeket hoztak létre, hogy ezzel segítsék az orosz invázió elől menekülőket, akiknek "ideiglenes tartózkodási helyet biztosítanak, ahol élelmet és alapvető szükségleti cikkeket kaphatnak, amíg más helyekre nem mehetnek. A kialakított menedékhelyek közül három Lengyelországban található, amelyek összesen legfeljebb 4000 ember befogadására alkalmasak, egy pedig Romániában, ahol 500 embert tudnak elhelyezni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. A nyugati világ elítélte az orosz katonai műveletet és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Az amerikai légierő csütörtöki közleményében arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hat - F-35 Lightning II típusú - vadászgépet vezényelt a balti régióba és a Fekete-tenger környékére, hogy "támogassa a NATO védelmi képességeit." Mint írják, a repülőgépeket a németországi Spangdahlem légitámaszpontról vezényelték át.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő beszámolója szerint az F-35-ösök közül kettőt Észtországba, kettőt Litvániába, kettőt pedig Romániába irányítottak. Az vadászgépeken kívül Németországból 20 AH-64-es helikoptert szállítanak a balti régióba, Görögországból pedig 12, szintén AH-64-es helikoptert szállítanak Lengyelországba.
Az Egyesült Államok az elmúlt időszakban összesen 6000 katonát küldött Lengyelországba, Németországba és Romániába. Lloyd Austin védelmi miniszter utasítására hétfőn 800 Olaszországban állomásozó amerikai katonát helyeztek át a Baltikumba.
A német labdarúgó-bajnokság első és másodosztályú klubjai egy perc csendet tartanak a hétvégi mérkőzések előtt a béke és az Ukrajnával való együttérzés jeleként.
"Elítéljük az Ukrajna és így ártatlan emberek élete és otthona elleni támadást" - áll a liga (DFL) csütörtöki közleményében. "A háború bármilyen formája elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen a sport értékeivel" - írta a DFL a Twitteren.
Az Ukrajnában kezdett vérontás azonnali leállítását és a katonák kivonását követeli a G7 csoport Oroszországtól - közölték a világ legfejlettebb ipari országait összefogó csoport vezetői csütörtöki online megbeszélésük után.
A hetek a soros elnök Németország kormánya által kiadott közlemény szerint megállapították, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna ellen indított katonai művelettel "visszahozta a háborút az európai kontinensre, és a történelem rossz oldalára állt".
Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetői a többi között hozzátették, hogy a globális energiaellátás stabilitása közös érdek, ezért készen állnak arra, hogy szükség esetén fellépjenek "az esetleges zavarok kezelése érdekében".
Kifejtették, hogy Oroszország "koholt állítások és alaptalan vádak" alapján indított katonai támadást Ukrajna területi épsége, szuverenitása és függetlensége ellen, amit elítélnek, és felszólítják erre a nemzetközi közösség összes tagját.
Vlagyimir Putyint a nemzetközileg elismert határok erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet mellett azért is elítélik, mert "többszöri felajánlásaink ellenére következetesen elutasítja az európai biztonságot érintő kérdések megvitatását" szolgáló diplomáciai folyamatot.
Az Ukrajna elleni támadás "Európán messze túlmutató következményekkel jár", hiszen veszélybe sodorja a kölcsönösen elfogadott szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és "alapvetően megváltoztatta az euroatlanti biztonsági helyzetet".
A hetek azonban kiállnak a béke, a stabilitás, a nemzetközi jog fenntartása és "minden szuverén állam azon joga mellett, hogy maga határozza meg jövőjét és biztonsági rendjét" - áll a közleményben.
A brit kormány vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot - jelentette be csütörtök este Boris Johnson brit miniszterelnök.
A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában.
Johnson hangsúlyozta, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piac messze a legnagyobb egész Európában.
Hozzátette: az Egyesült Államok hasonló intézkedéseket készít elő.
A brit miniszterelnök ennek jelentőségét illusztrálva kiemelte: az orosz külkereskedelmi tranzakciók felét dollárban és fontban számolják el.
Sok kárpátaljai bőröndökkel és táskákkal felszerelkezve, gyalogosan lépi át a magyar-ukrán határszakaszt Beregsuránynál - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója csütörtök este.
A reggeli órák óta legalább négyszázan-ötszázan léphették már át gyalogosan a határszakaszt, sokan a határállomástól néhány száz méterre lévő büfénél gyülekeznek arra várva, hogy a magyar oldalról értük jöjjenek a rokonaik vagy az ismerőseik.
Az emberek többségében két-három fős csoportokban, gurulós bőröndökkel a kezükben és hátizsákkal a hátukon várakoznak - már a határ magyar oldalán - a 41-es főút mellett, néhány száz méternyire a beregsurányi határállomástól.
A folyamatosan érkezők között sok a fiatal, többen családostól jönnek, babakocsit tolnak vagy karon ülő kisgyerekekkel érkeznek, majd várakoznak a főút szélén. Az egyik fiatalember a határállomástól nem messze várakozó újságíróknak elmondta, a beregszászi járásból érkezett Magyarországra és a több éve itt élő testvérét szeretné meglátogatni. Eredetileg később, nyáron akart elutazni, de a háborús helyzet miatt úgy döntött, hogy előbbre hozza az utazását.
Tapasztalatai szerint a határ ukrán oldalán hosszú a járműsor, a feltorlódott autók többsége kárpátaljai rendszámú, de akad közöttük kijevi, vagy Ukrajna más megyéjébe regisztrált rendszámú autó. Hozzátette, tart attól is, hogy mivel korábban katonaként szolgált, sorkötelesként behívhatják az ukrán hadseregbe.
Mások az mondták az MTI tudósítójának, Beregsuránynál - részben a nem messze fekvő Beregszász közelsége miatt - sokan inkább gyalogosan lépnek át a határon, autóval kevesebben érkeznek, mivel az ukrán oldalon hosszú a gépjárműsor, sokat kell várakozni a határellenőrzésre is. A magyar oldalon egyébként folyamatosan érkeznek az autók, több autós az út szélére megállva veszi fel utasait.
Az egyik beregdédai fiatalember a barátnőjével szeretne Hollandiába eljutni, de a háborús helyzet miatt ők is hamarabb szánták rá magukat az utazásra.
"Nem tudtuk, hogy meddig lesz a határ nyitva, ezért inkább elindultunk" - tette hozzá. Mint mondta, náluk volt elegendő készpénz, de sokan álltak sorban a bankautomatáknál, mivel korlátozták a készpénzfelvételt. Szólt arról, üzemanyagból is csak bizonyos mennyiséget lehet vásárolni a benzinkutakon, a határ közelében lévő töltőállomásokon tudomása szerint 700 hrivnyának (körülbelül 10 ezer forint) megfelelő mennyiségű üzemanyagot lehet egyszerre vásárolni.
Az MTI tudósítójának információi szerint a Beregsurányhoz közel lévő másik, tiszabecsi határátkelőhelyen is sokan gyalogosan kelnek át a magyar-ukrán határon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől - jelentette csütörtökön az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva.
"A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét" - írta a Facebookon Herascsenko.
Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő - fűzte hozzá a hivatal.
A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnali ötkor mondott beszédet, ezt követően az orosz szárazföldi erők a légierő támogatásával megkezdték Ukrajna invázióját. Több mint 60 katonai infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajna-szerte. Több mint harminc Kalibr típusú cirkálórakétát lőttek ki.
Orosz csapatok páncélosokkal és egyéb haditechnikával megsértették Fehéroroszország és Oroszország felől az ukrán államhatárt Csernyihiv, Szumi, Luhanszk, Harkov, Zsitomir, Kijev és Herszon megyékben.
"Az agresszor csapatok erőfeszítései jelenleg főként a kelet-ukrajnai Harkiv irányába összpontosulnak. Kísérlet folyik a körülzárására. A fegyveres erők a nemzeti gárdával együtt igyekeznek visszaverni a támadást" - áll a jelentésben. Az elemzők szerint a Herszon megyei támadóműveletben az orosz csapatoknak az a feladata, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül.
Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkiv megyékben 10-20 kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban komoly veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.
Az Azovi-tengerpartján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják.
A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.
"A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is - közölték a szakértők. Egyelőre nem tudni hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van. A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről.
"Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében" - állapították meg az elemzők.
Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.
Az Ukrajna elleni orosz támadásra adott európai uniós válaszlépésekkel összefüggésben Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megbízta Stefano Sanninót, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárát, hogy idézze be Vlagyimir Csizsovot, Oroszország EU melletti nagykövetét - tájékoztatott az uniós szervezet csütörtök délután sajtóközleményben.
A találkozón Sannino főtitkár közölte: az EU a leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők indokolatlan betörését Ukrajnába, és felszólítja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a műveletet, továbbá feltétel nélkül vonja ki haderejét és katonai felszerelését az ország teljes területéről.
A főtitkár emellett tájékoztatta az orosz nagykövetet, hogy az EU-tagországok vezetői csütörtök esti rendkívüli találkozójukon határoznak az orosz beavatkozásra adott válaszokról. A válaszlépések az unió transzatlanti és hasonló gondolkodású partnereivel teljes mértékben összehangolt, ágazati és egyéni korlátozó intézkedéseket foglalnak magukban - olvasható a közleményben.
Diplomáciai források szerint a szankciók az orosz ipart, pénzügyi szektort és az exportellenőrzést célozzák.
Putyin csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, így a fővárosban is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi tárca.
Ezek között 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. A tárca szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek.
Donald Trump korábbi amerikai elnök a Fox News amerikai hírtelevízióban bírálta Joe Biden amerikai elnök Ukrajna orosz katonai megtámadására adott válaszát, és kijelentette, hogy az nem történhetett volna meg az ő elnöksége idején - jelentette az Axios amerikai hírportál csütörtökön.
A médium online tudósítása szerint a korábbi amerikai elnök Laura Ingraham beszélgetős politikai elemző műsora, a The Ingraham Angle szerda késő esti élő adásába betelefonálva "rettenetes dolognak" nevezte az Ukrajna elleni támadást, hozzátéve, hogy "ez nem történhetett volna meg az én hivatali időm alatt".
Donald Trump az interjúban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban kifejtette: "nem hiszem, hogy eredetileg is ezt akarta volna csinálni. Azt hiszem, akart valamit csinálni, aztán tárgyalásokat kezdeni róla, de aztán egyre rosszabb és rosszabb lett a helyzet. Látta a gyengeséget - amikor annak első jelei látszódtak Afganisztánban. Ahogyan Afganisztánból (az amerikaiak) kivonultak. Tényleg azt hiszem, ekkor kezdte azt gondolni, hogy ezt is megteheti".
A korábbi amerikai elnök hozzátette, hogy az Ukrajna elleni támadás "nagyon szomorú dolog a világ számára, az ország számára, és nyilvánvalóan nagyon szomorú dolog mindazok számára, akik fölöslegesen és indokolatlanul életüket veszítik majd".
Donald Trump két nappal korábban még "nagyon ravasznak" nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, miután a Kreml elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár "köztársaság" függetlenségét.
Hadműveletet indított Oroszország Ukrajnában csütörtök hajnalban, Vlagyimir Putyin elnök a beavatkozás céljaként a Moszkva-barát, szakadár területek lakosságának védelmét nevezte meg. Az ukrán kormányzat jelentős veszteségekről tett említést, és hadiállapotot hirdetett az ország egészében. A Nyugat elítélte az orosz támadást, az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport rendkívüli csúcstalálkozót tart, és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül.
Csütörtök hajnali televíziós beszédében Putyin leszögezte: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására és "nácimentesítésére". Azt mondta, hogy a helyi lakosság az elmúlt nyolc évben bántalmazást és "népirtást" szenvedett el a "kijevi rezsimtől".
A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által kétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására történő orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője délután azt hangoztatta, hogy kizárólag Putyin dönt arról, hogy a hadművelet meddig fog tartani.
Ukrajnában a hadművelet kezdetét követően hadiállapot lépett életbe, amelyet az ukrán parlament meg is szavazott. Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette azt is, hogy Kijev megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.
Az ukrán elnök szólt arról, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. "Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz" - hangsúlyozta.
Kifejtette, hogy Ukrajnát földön és levegőben egyaránt megtámadták, a hadsereg "feltartóztatja az ellenséget", de most szükség van a lakosság támogatására is. Felszólította az ukránokat, hogy mindenki jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.
Ukrajna orosz repülőgépek és harckocsik megsemmisítéséről is beszámolt, Oroszország ezeket tagadta. Olekszij Aresztovics, az elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és többtucatnyian megsebesültek. Azt is elmondta, hogy eddig legfeljebb tíz elhunytról tudnak a polgári áldozatok közül.
A szakadár orosz "köztársaságok" Moszkva-barát fegyveresei szintén támadást indítottak az ukrán erők ellen. Luhanszk régióban a szeparatisták megtámadták az ukrán erők ellenőrzése alatt álló Scsasztya települést. Gyenyisz Pusilin, a donyecki térség vezetője a Mariupolban működő kohászati üzemek megvédelmezésére kérte a dolgozókat, azt állítva, hogy az ukrán kormányerők aláaknázzák ezeket. Pusilin közölte, hogy a harcoknak vannak sebesültjei és halálos áldozatai a milicisták és a civilek soraiban.
Az orosz támadást a nemzetközi közösség jelentős része élesen elítélte. Az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport bejelentette, hogy rendkívüli csúcstalálkozót tart, és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül.
A moszkvai értéktőzsde mutatói a hadművelet hírére zuhanni kezdtek, a kereskedést egy időre felfüggesztették. A rubel árfolyama csökkenni kezdett, az olajár a nemzetközi tőzsdéken emelkedésnek indult.
Kárpátalján megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet, és megerősítették, hogy szervezeteik Ukrajnát támogatja. Az EU-tagállamok vezetői már csütörtökön új szankciócsomagról tárgyalnak, amely Michelék szerint "keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát".
António Guterres, az ENSZ főtitkára a támadás leállítására szólította fel Putyint, és összehívták a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
Joe Biden amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy Oroszország "szándékosan indított háborút" Ukrajna ellen, és ez "katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel" jár majd. Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy "Vlagyimir Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen". Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin "személyes háborújáról" van szó. Németország kiáll közép- és kelet-európai partnerei mellett, és "megérti félelmeiket" - tette hozzá. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez lehetővé teszi Putyinnak, "hogy markában tartsa a nyugati politikát".
Vang Ji kínai külügyminiszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Európa biztonsági mechanizmusát tárgyalások útján kell kialakítani.
Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár pedig közleményben sürgette a párbeszédet "az egész világot fenyegető háború elkerülése" végett.
Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: "a többi az ukrán nép döntésének kérdése".
A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről.
Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a "megszállás" kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) "a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat" készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.
Moszkva korábban többször azzal vádolta meg a nyugati világban életmentő szervezetként ismertté fehérsisakosokat, hogy civilek elleni, színlelt vegyi támadásokról készült videókkal próbálta meg lejáratni Aszad szíriai elnök rendszerét.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) csütörtökön közölte, hogy a hadművelettel kapcsolatban álhírek hulláma öntötte el a világhálót. A hatóság felhívta a figyelmet, hogy az információk hitelességének ellenőrzéséért a vonatkozó jogszabály értelmében az érintett tömegtájékoztatási eszközök felelősek.
Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot "semmi sem fenyegeti". közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok "népi milíciái" mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és "ellentámadásba" mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával.
Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a két ország közös határán az ukrán határőrség összes alegysége elhagyta állásait. Reggel az FSZB arról számolt be, hogy Kurszk megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy orosz határőrposztot.
Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztásaság" vezetője a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy a régióban nyugalom van és a polgári lakosság evakuálását is felfüggesztették.
Kijev egyébként, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán, elkezdte moszkvai nagykövetségének kitelepítését. A RIA Novosztyi hírügynökség diplomáciai forrásból úgy rétesült, hogy az aktusról Moszkva hivatalosan még nem kapott értesítést.
Orosz csapatok betörtek az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe - közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.
Az UNIAN hírügynökség jelentette, hogy Kijev megyében lezuhant az ukrán légierő egyik AN-26-os gépe. A repülőgépen 14-en voltak, közülük öten életüket vesztették.
A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba, Kijevbe bevezető utakat. Kifelé szabad a forgalom a fővárosból.
A határőrség közleménye szerint Kijev megyében a határőrök az ukrán katonákkal együtt "harcba bocsátkoztak az orosz betolakodókkal". A Kijev megyei Hosztomel települést - ahol az Antonov állami repülőgépgyár reptere van - helikopterekről lövik az oroszok, egyes források szerint deszant alakulatokat vetettek be a reptér elfoglalására. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója úgy tudja, hogy három, támadó helikoptert az ukrán légvédelem semlegesített.
A szintén Fehéroroszországgal határos Zsitomir megyében Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az ottani határőrök laktanyáját. AZ ukrán határőrség közölte, hogy a határmenti egységeket a helyzettől függően tartalék pozíciókba csoportosítják át a fegyveres erőkkel és a nemzeti gárdával együttműködésben.
A vezérkari főnökség jelentése szerint Csernyihiv megyénél sikerült megfékezi az orosz csapatok benyomulását Ukrajnába. Ugyanakkor - az UNIAN hírügynökség szerint - súlyos harcok dúlnak Harkiv megye, valamint a Donyec-medence térségében.
Az ukrán hadsereg kora délután azt közölte, hogy Oroszország eddig több mint harminc csapást mért ukrajnai polgári és katonai infrastrukturális létesítményekre.
Az ukrán szárazföldi erők azt közölték, hogy az ukrán 93-as gépesített dandár tagjai foglyul ejtettek két orosz katonát a Donyec-medencében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés erre hadiállapotot vezetett be.
A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
A Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe - közölte a Magyar Honvédség parancsnoka csütörtökön Hajdúhadházon, miután a debreceni 5. számú Bocskai Lövészdandár Gyakorló- és Lőterén megtekintette a már megérkezett egységeket.
Ruszin-Szendi Romulusz a helyszínen újságíróknak azt mondta, hogy az átcsoportosításnak kettős célja van.
Abban az esetben, ha humanitárius segítségnyújtásra van szükség, tudják támogatni a belügyi erőket a migránshullám kezelésében. Másrészt fel kell készülni a legrosszabbra: fegyveres csoportok átsodródása esetén a Magyar Honvédségnek késznek és képesnek kell lennie, hogy a magyar emberek biztonságát szavatolja - mondta az altábornagy.
Ukrajna orosz megtámadása után újabb, messzemenő szankciókat kell kivetni Moszkva ellen, és emellett dolgozni kell a NATO keleti szárnya megerősítésén is, e témában intenzív tárgyalások zajlanak - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön a lengyel szejmben.
"A mai hajnal mindent megváltoztatott, ez okozta, hogy újból felébredtek a második világháború démonjai" - jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: Oroszország a háborút választotta, "az egyik európai állam a legkisebb ok nélkül megtámadta a másikat". "E barbárságnak az egész szabad világ határozott ellenkezésébe kell ütköznie" - húzta alá.
A lengyel kormány két irányban cselekszik: egyrészt a szövetséges államoknál újabb, Moszkvával szembeni, elrettentő erejű szankciócsomagot szorgalmaz, másrészt a NATO keleti szárnya megerősítésére törekszik. A NATO-partnerek teljesen megértik a mai kockázatokat - közölte Morawiecki.
Nem ajánlja a a külügyminisztérium az ukrajnai utazást
Nem ajánlja a szlovák külügyminisztérium az Ukrajnába való beutazást. A keleti szomszédunknál tartózkodó szlovák állampolgároknak azt javasolja, haladéktalanul hagyják el Ukrajnát.
Az elhúzódó háború csak tovább fokozná az ukrán közvélemény oroszelleneségét, ami még távolabb juttatná Moszkvát stratégiai céljai elérésétől.
„Az Ukrajna elleni orosz támadás a nemzetközi jog kirívó, semmivel sem igazolható megsértése. Németország a legélesebben elítéli Putyin elnöknek ezt a kegyetlen akcióját” - jelentette ki Scholz csütörtök hajnalban a szövetségi sajtóosztály által közzétett első állásfoglalásában. Scholz a hadművelet azonnal leállítására szólította fel Oroszországot, és közölte, hogy a német kormány szorosan együttműködik szövetségeseivel a G7-csoport, a NATO és az Európai Unió keretében.
A kancellár telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és
Németország szolidaritásáról biztosította Ukrajnát és az ukrán népet
- közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő.
A kormányfő az Ukrajna elleni orosz támadás miatt összehívta a biztonsági kabinetet, amelyben a külügyi, a belügyi és a védelmi tárca vezetőjével, a kancellária-miniszterrel, és szükség esetén szövetségi hatóságok, köztük a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőivel egyeztet. Annalena Baerbock külügyminiszter az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában elmondta, hogy minden német diplomata elhagyja Kijevet, és a helyzet alakulásának alapján döntik majd el, hogy nyissanak-e külképviseletet máshol, például az ország nyugati részén fekvő Lembergben (Lviv).
Annalena Baerbock egyben felszólította az Ukrajnában tartózkodó német állampolgárokat, hogy a lehető leghamarabb távozzanak az országból.
A külügyminiszter aláhúzta, hogy az orosz támadásra büntetőintézkedések újabb csomagja lesz az azonnali válasz.
Németország erről a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7-csoport soros elnökeként is gondoskodik - utalt a német diplomácia vezetője a csoport csütörtök délutánra tervezett online csúcstalálkozójára.
A szövetségi parlament (Bundestag) pártjai mindannyian elítélték az Ukrajna elleni támadást, még a moszkvai vezetéshez hagyományosan közel álló, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) is.
A legnagyobb kormánypárt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakcióvezetője, Rolf Mützenich „háborús bűnösnek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Mint mondta, az orosz támadással vége az európai biztonsági rendszernek, amelynek kiépítéséért és megszilárdításáért a hidegháború óta dolgoznak, és félő, hogy „új vasfüggöny” osztja meg a kontinenst.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnök-frakcióvezetője, Friedrich Merz kijelentette, hogy
Oroszország nem csupán Ukrajna ellen indított háborút, hanem „a demokrácia és a szabadságunk ellen”.
Mint mondta, Vlagyimir Putyin azért indított háborút, mert nagyon fél, hogy a demokráciát és a szabadságot célzó ukrajnai és fehéroroszországi mozgalmak veszélybe sodorják rendszerét.
Elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan agressziónak minősítették vezető cseh politikusok az Ukrajna elleni csütörtöki orosz támadást.
Miloš Zeman államfő „a béke elleni bűncselekménynek” minősítette az orosz hadműveletet, és „rendkívül kemény, konkrét” gazdasági büntetőintézkedéseket kért Oroszország ellen.
Zeman a történteket egy független ország elleni „indokolatlan agressziónak” nevezte.
„A bolondokat el kell szigetelni” - szögezte le az elnök, hangsúlyozva, hogy az orosz támadás megítélésében a cseh politikai vezetés egységes, és az Európai Unióval, valamint az NATO-val összhangban kíván reagálni.
Oroszország katonai akciója Ukrajnában „megbocsáthatatlan agresszió egy független ország ellen, s ezt az Európai Unió és a NATO nem hagyhatja válasz nélkül” - reagált Petr Fiala miniszterelnök a Twitteren csütörtökön reggel megjelent nyilatkozatában. A kormányfő bejelentette, hogy délelőtt rendkívüli ülést tart a cseh nemzetbiztonsági tanács, amely megvitatja a kialakult helyzetet.
Oroszország támadása Ukrajna ellen „barbár, agresszív cselekedet”, amely teljességgel elfogadhatatlan és teljes mértékben ellentétes a nemzetközi joggal - írta Jan Lipavský cseh külügyminiszter a Twitteren. „Szövetségeseinkkel együtt válaszolni fogunk erre a barbár agresszióra” - mutatott rá a cseh diplomácia irányítója.
- szögezte le Vít Rakušan belügyminiszter a témára vonatkozó nyilatkozatában.
Jana Černochová védelmi miniszter is elítélte az orosz támadást, és bejelentette, hogy a tárca válságstábja azonnal megtárgyalja a kialakult helyzetet.
Tekintettel az ukrajnai hadiállapotra Csehország ideiglenesen bezárta kijevi nagykövetségét, a lvivi (lembergi) konzulátus azonban továbbra is nyitva van - közölte a külügyminisztérium. Felszólította az Ukrajnában tartózkodó cseh állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el az országot, másfelől pedig felszólította a cseheket, hogy ne utazzanak Ukrajnába.
Közben az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója arról számolt be, hogy az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és több tucatnyiak megsebesültek. Azt is elmondta, hogy polgári áldozatok is vannak.
Az ukrán hadsereg két szakaszparancsnoka arra kérte az önhatalmúlag kikiáltott donyecki népköztársaságot, hogy biztosítson számukra humanitárius folyosót, mert készek letenni a fegyvert - közölte csütörtökön Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok népi milíciájának helyettes vezetője a Rosszija-24 televíziós csatorna műsorában.
Kijelentette, hogy az ukrán erők veszteségeket szenvednek, és ennek eredményeképpen a tisztek már most kezdik elhagyni egységeiket.
A területen az 53. dandár egyik zászlóalja állomásozik. Két szakaszparancsnoka szerinte magára hagyta katonáit, nem tudják, mit tegyenek, máris azt kérik, hogy alakítsanak ki számukra humanitárius folyosót.
„Készek letenni a fegyvert, átállni a mi oldalunkra és életben maradni” - tette hozzá.
Baszurin szólt arról, hogy az Ukrajnával kirobbant konfliktusban a Donyeck-medencében előrehatoló csapatoknak nem lesz könnyű dolguk az ukrán hadsereg megerősített védelmi vonala, egy nagyon megerősített védelmi rendszer miatt, amelynek több szintje van.
Minden attól függ, hogy az első ukrán tisztek miként döntenek, készek-e megvédeni a kijevi hatalmat, és ennek megfelelően attól, hogy milyen segítség érkezik majd Oroszországtól ennek a különleges műveletnek a végrehajtásához - fejtette ki Baszurin.
Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai katonai műveletek miatt csütörtök délelőtt fél 11-re összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzs ülését a Karmelita kolostorba - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Az ülésen Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Pintér Sándor és Varga Mihály miniszterelnök-helyettesek, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kovács József nemzeti információs államtitkár valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vesznek részt - mondta a sajtófőnök.
Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.
A Kárpátalja.ma portál csütörtök délelőtti beszámolója szerint
az országban kialakult helyzet miatt az emberek megrohamozták a boltokat és a benzinkutakat, a bevezetett hadiállapot miatt pedig többen elindultak Magyarország irányába.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója a megyei állami közigazgatási hivatal honlapján közölte, hogy megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Minden tanintézmény távoktatásra tért át. A hágókon ellenőrzőpontokat állítottak fel mind a kilépő, mind pedig a belépő forgalmat kontrollálják.
A megyei vezető nyugalomra szólította fel a lakosságot.
Az ukrán média szerint több polgári sebesültről is érkezett jelentés.
Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek.
A Donyeck megyei Mariupolban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg.
Az ukrán határőrség tájékoztatása szerint orosz katonai járművek, köztük páncélosok sértették meg a határt a fehérorosz határnál, északon, Csernyihiv térségében, az északkeleti országrészben, az orosz határnál található Szuminál és Ukrajna keleti részén, Luhanszknál és Harkivnál, valamint a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigetnél.
Oroszország támadást indított Ukrajna ellen csütörtökön, helyi idő szerint hajnali öt óra tájban, a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.
Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, erőteljes robbanás volt a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. A nyugati országrészben Zsitomirból jelentettek robbanáskat. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.
A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől, illetve a Dnyeper folyó balpartján lévő kerületekben hallottak helybéliek robbanást.
Az eddigi jelentések szerint katonai objektumokat és repülőtereket ért támadás. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szerint Kijevben lakóépületekben is keletkeztek károk, személyi sérülésekről nem érkezett hír.
Az ukrán határőrszolgálat azt közölte, hogy az orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím-félszigetről indult. A határmenti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadták öt régióban, Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megyékben, valamint a Krím-félsziget felől.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben jelentette be, hogy bevezetik a hadiállapotot Ukrajnában. A bejelentést az elnök azután tette, hogy ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).
"Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be" - fogalmazott az államfő.
Hozzátette, hogy "egy perce" beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és már megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését.
Az embereket arra kérte, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és lehetőleg maradjanak otthon. Közölte, hogy ő maga, a kormány, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) és a fegyveres erők mindannyian teszik a dolgukat és ígéretet tett arra, hogy folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.
Az ukrán főváros vezetése a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy légi fenyegetést rögzítettek Kijevben. A városi adminisztráció arra kérte a kijevieket, hogy ha bekapcsolnak a szirénák, haladéktalanul menjenek az óvóhelyekre. Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak hozzátette: jobb, ha most mindenki otthon marad, de aki aggódik, lemehet az óvóhelyre.
Zelenszkij csütörtökre virradóan, még a támadás előtt közzétett videoüzenetében az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert - mint mondta - Ukrajna népe békét akar.
"Ukrajna az Önök híreiben és Ukrajna a valóságban két teljesen különböző ország. Azt mondják, hogy utáljuk az orosz kultúrát. Hogyan lehet utálni a kultúrát, bármilyen kultúrát? A szomszédok mindig kulturálisan gazdagítják egymást. Ez azonban nem teszi őket eggyé. Különbözőek vagyunk, de ez nem ok arra, hogy ellenségek legyünk" - hangoztatta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk akarják meghatározni történelmüket "békésen, nyugodtan és őszintén".
"Hallgassatok meg bennünket! Ukrajna népe békét akar. Az ukrán kormány is, és ezért mindent megtesz, amit tud" - szögezte le az elnök. Kijelentette, hogy csakis Oroszország polgárain múlik, hogy ők akarnak-e háborút vagy sem.
Zelenszkij közölte, hogy csütörtökön újfent telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de nem kapott választ.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.
A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Romániában Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciuca miniszterelnök is határozottan elutasította szerda hajnali állásfoglalásában az Ukrajna ellen intézett orosz támadást.
"Románia a demokratikus nemzetközi közösséggel együtt határozottan elutasítja ezt a felelőtlen viselkedést, amely aláaknázza a nemzetközi kapcsolatok alapjait, és a nemzetközi jogrendet" - áll Klaus Iohannis állásfoglalásában.
A román államfő megállapította: "az Orosz Föderáció újfent bizonyította, hogy nem érdekli az európai és euro-atlanti közösség által kezdeményezett építő és felelős párbeszéd, és erővel próbálja érvényesíteni az úgynevezett érdekszférák iránti igényét".
Iohannis teljes szolidaritásáról biztosította Ukrajnát, a katonai agresszió azonnali feltétel nélküli leállítására és az orosz csapatok kivonására szólított fel. Egyben közölte: Románia kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának. Ugyanakkor óva intett az ukrajnai román közösség elleni ellenséges akciókkal kapcsolatosan. Kijelentette: országa e tekintetben is kész megadni a szükséges segítséget.
A kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása - hangsúlyozta a tárcavezető.
Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított "igazságtalan" támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell - jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.
Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát.
Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.
Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal - tették hozzá.
A háború hírére zuhanásnak indultak a tőzsdék.
Működésképtelenné vált az ukrán fegyveres erők légi bázisainak katonai infrastruktúrája - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagypontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti.
A tárca valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint Ukrajna légterében orosz repülőgépet lőttek le.
Légi fenyegetést rögzítettek Kijevben - közölte csütörtökön az ukrán főváros vezetése a Telegram üzenetküldő portálon. A városi adminisztráció arra kérte a kijevieket, hogy ha bekapcsolnak a szirénák, haladéktalanul menjenek az óvóhelyekre. Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak hozzátette: jobb, ha most mindenki otthon marad, de aki aggódik, lemehet az óvóhelyre.
Válságtanácskozást tartanak a NATO 30 tagállamának a szövetséghez akkreditált nagykövetei csütörtök reggel az Ukrajna ellen intézett orosz támadás miatt - közölte az észak-atlanti szövetség egyik brit illetékese a Reuters brit hírügynökséggel.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára korábban élesen elítélte Oroszországot az Ukrajna ellen indított hadművelet miatt, amelyet az euroatlanti biztonság elleni súlyos támadásnak nevezett. Felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le katonai akcióját, és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Oroszország március 2-ig lezárta légterét a polgári légi járművek számára az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén - közölték kedden az orosz légügyi hatóságok.
Az Ukrajnát ért orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indult - közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat. A határmenti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadják öt régióban, Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megyékben, valamint a Krím-félsziget felől.
Oroszbarát szakadárok saját közlésük szerint megtámadtak csütörtökre virradóan egy várost, amely Kijev ellenőrzése alatt áll Luhanszk régióban - jelentette az Interfax orosz hírügynökség.
Scsasztija ellen az ukrajnai orosz hadművelet hajnali megkezdése után indítottak támadást. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadműveletre utasítást adó hajnali tévébeszédében azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és "nácimentesítésére".
A másik szeparatista terület, a Donyec-medence térségének egyik szóvivőjére hivatkozva az orosz hírügynökség arról is beszámolt, hogy a szakadárok jelentős csapásokat mérnek az ukrán fegyveres erőkre a feleket elválasztó kelet-ukrajnai vonal mentén.A bejelentés előtt ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).
Szijjártó Péter: A háború a legrosszabb forgatókönyv
A feladat most, mint mindig, a magyar emberek biztonságának garantálása – olvasható a bejegyzésben.
Biden: Oroszország szándékosan háborút indított Ukrajna ellen
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszország "szándékosan háborút kezdett" Ukrajna ellen, és egyedül felelős azért, hogy emiatt emberek fognak szenvedni és meghalni
A csütörtök hajnali orosz légitámadások következtében Kijevben lakóépületekben keletkeztek károk - közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat. Személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett hír.
Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított "igazságtalan" támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell - jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az ukrán légtér elkerülésére szólított csütörtök reggel kiadott figyelmeztetésében az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége (EASA).
Hozzátette, hogy az ukrán határtérség légi megközelítése Oroszország és Fehéroroszország irányából is kockázatos.
Előzőleg Ukrajna is bejelentette, hogy biztonsági okokból lezárta légterét a polgári légi közlekedés elől.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására.
