Gazdasági hidegháborút okozhatnak Trump extravámjai
Új fejezetet nyithatnak az Egyesült Államok és Európa gazdasági kapcsolataiban a Donald Trump által aláírt vámintézkedések. A döntés különösen a nyugat-európai nagyvállalatokat érintheti rosszul, amik jelentős bevételkieséssel számolhatnak a következő időszakban. A vámháború azonban az USA és Európa viszonyát is tovább ronthatja, ami így hosszútávon a jelenlegi világkereskedelmi struktúrákat is átrendezheti.
Ünnepélyes keretek között, a Fehér Ház kertjében tartott ceremónián írta alá Donald Trump azt a vámrendeletet, amiben az USA ezentúl 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióból érkező termékekre, valamint 25 százalékos vámot állapít meg az USA területén kívül gyártott járművekre.
A 20 százalékos vám kivetése rendkívül széles termékkört érint, és potenciálisan milliárd dolláros tételekben mérhető veszteséget okozhat mind az amerikai, mind az európai piacon.
Az Európai Unió ugyanis évi több mint 400 milliárd dollár értékben exportál árukat az Egyesült Államokba, ami miatt a vámintézkedések nem csak az exportőröket, hanem az amerikai fogyasztókat is hátrányosan érintheti. A hatások különösen az amerikai autóipart, a nehézipart és a technológiai szektort érinthetik, amelyek jelentős transzatlanti beszállítói láncokkal működnek. Az Európából beérkezett termékek megemelkedett ára ugyanakkor a többi szektorokban is áremelést, vagy az egyes vállalatok versenyképességének csökkenését eredményezheti. Mindez pedig jó eséllyel az infláció emelkedését is eredményezi majd, amit végső soron a vásárlók pénztárcája fog megérezni. A Kínával, Kanadával és Mexikóval szemben szignózott extra vámok pedig várhatóan tovább növelik majd ezeket a hatásokat, ami több vállalatot is arra kényszeríthet, hogy elbocsátásokkal és további áremeléssel optimalizálja a termelését.
Nincsenek azonban könnyű helyzetben az európai vállalatok sem, amelyek többsége már eddig is komoly gondokkal küzdött.
Azok a multinacionális cégek, amelyek gyártási láncai mindkét kontinensre kiterjednek, most arra kényszerülhetnek, hogy teljes egészében átgondolják a termelési stratégiáikat. Ennek kapcsán lehetséges megoldás lehet, hogy új gyártósorokat telepítsenek az amerikai piacon belülre (amivel elkerülhetik a vámokat), ez azonban nagyon költséges és hosszadalmas folyamat lenne. Azok a vállalatok pedig, amik nem rendelkeznek hasonló telephelyekkel könnyen alternatív piacok felé fordulhatnak (például Ázsia vagy Latin-Amerika irányába), amivel valamelyest csökkenthetik az Egyesült Államokra való gazdasági ráutaltságot. Ezzel együtt – különösen az európai autóiparban – a vámemelések várhatóan tovább rontják majd a gyártók helyzetét, amik számára az Egyesült Államok az egyik legfontosabb exportpiac. A dráguló alapanyagok és a vámok miatt a magasabb költségek várhatóan az autók árának emelkedése mellett ugyanis az eddig is apadó kereslet további csökkenését hozzák majd magukkal, ami a kevesebb legyártott jármű és magasabb árak mellett, további elbocsátásokat okozhatnak a szektorban.
A vámemelés ellen természetesen az extravámokkal sújtott országok vezetői is azonnal felszólaltak. Az Európai Unió vezetői például szinte azonnal élesen bírálták a lépést, hangsúlyozva, hogy az ilyen intézkedések alááshatják a nemzetközi kereskedelmi rendszert és kereskedelmi háborúhoz vezethetnek.
Kína szintén aggodalmát fejezte ki, és jelezte, hogy fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépések megtételére, Kanada és Mexikó pedig szintén csalódottságát fejezte ki, illetve arányos válaszlépések meghozatalát helyezte kilátásba. A döntés negatív következményeire a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is azonnal igyekezte felhívni a figyelmet, miszerint az ilyen extravámok akadályozhatják a globális gazdasági növekedést és jelentősen növelhetik a bizonytalanságot a nemzetközi piacokon.
Trump döntése tehát az USA-ban és nemzetközi szinten is komoly kritikákat kapott, amivel kapcsolatban több ország is válaszlépések mérlegelését jelentette be.
Mindez jól tükrözi, hogy a jelenlegi, globális gazdasági összefonódás korszakában az ilyen típusú vámintézkedések messze túlmutatnak egyes országok bilaterális kapcsolatrendszerén, így az ehhez hasonló döntések könnyen dominóhatást eredményezve ösztönözhet más országokat is hasonló lépésekre. Innen pedig már csak egy lépés egy vámháború kirobbanása, ami amellett, hogy teljesen átrendezheti a ma ismert világkereskedelmi viszonyokat, egy globális méretű recesszió előszobáját jelentheti.
