Az uniós pénznyelő és a migránskvóták
Valóságos pénznyelőként működött az előző években az Európai Bizottság, a testület a hétéves költségvetési időszak feléhez érve a büdzsén tátongó lyukakat a tagállamoktól kért újabb eurómilliárdokkal foltozná be.

A pénzkalapozás mellett az uniós tagállami vezetők múlt heti csúcsértekezletén a legnagyobb figyelem a Brüsszel által szorgalmazott migránskvótákkal kapcsolatos tervezetre irányult.
Orbán Viktor magyar kormányfő múlt pénteki rádióinterjújában felháborítónak nevezte az eljárást, amelynek során "puccsszerűen" erőltették át a migrációs kvótarendszerről szóló döntést az unió belügyminisztereinek tanácsán. A döntés mögött Orbán szerint a Soros-hálózat állhat, amelynek élén "őrségváltás történt", az új generáció pedig politikailag aktívabb – utalt a kormányfő arra, hogy Soros György átadta NGO-hálózatának irányítását a fiának.
A kormányfő emlékeztetett, az Európai Unió arra akarja kötelezni Magyarországot, hogy évente akár több tízezer migránst fogadjon be, ezáltal „migránsgettókat” hozzon létre. Orbán kikötötte, kormánya harcolni fog ez ellen, és nem áll szándékában végrehajtani ilyen intézkedést. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozást követően leszögezte, arra számít, a migrációs paktumot sikeresen lezárják az idei év végére – vagyis Brüsszel láthatóan továbbra sem tett le a kötelező migránskvóták bevezetéséről.
Biztosra lehet venni, hogy a következő hetek, hónapok EU-n belüli vitáit az illegális migráció kezelése mellett az Európai Bizottság által javasolt költségvetési módosítás fogja uralni. A Bizottság a büdzsén tátongó lyukak pótlására a költségvetési ciklus közepén 66 milliárd euró utólagos befizetésére kötelezné a tagállamokat.
Az EB a keletkezett óriási hiányt az európai helyreállítási terv megnövekedett kamatkiadásaival magyarázza. A Bizottság szerint ennek ellentételezésére fog menni a költségvetési kiigazítás tekintélyes része.
Johannes Hahn költségvetési biztos úgy számol, mintegy 19 milliárd euró lesz szükséges az uniós adósság kamatai 2027-ig tartó növekedésének fedezésére. Ehhez a befizetéshez a magyaroknak és a lengyeleknek is hozzá kellene járulniuk, miközben a helyreállítási alapból Brüsszel politikai nyomásgyakorlása miatt ez idáig egy fillért sem kaptak. A másik nagy pénzszivattyú, amely lyukat ejtett az uniós költségvetésen, Ukrajna támogatása.
Ennek kapcsán jegyezte meg Orbán Viktor a már idézett rádióinterjújában, a Bizottság hozzávetőleg 50 milliárd eurót adna Ukrajnának, holott azt sem lehet tudni, hogy a Kijevnek eddig adott mintegy 70 milliárd euró mire ment el, és miért nem volt elég.
A Bizottság 15 milliárd euró plusz befizetést kér a tagállamoktól a migráció kezelésével kapcsolatos kiadásokra, és további 10 milliárdot a meglévő alapok feltőkésítésére. Ezen felül 1,9 milliárd eurót az uniós gépezet működtetésével kapcsolatos magasabb igazgatási költségekre kérnek.
Vagyis, ahogy Orbán Viktor megjegyezte, maguknak is kérnek néhány milliárd eurót, hogy megemeljék a fizetésüket, miközben azt követelik Magyarországtól, hogy törölje el a rezsicsökkentést. Az EB által kezdeményezett költségvetési módosítás a magyar kormányfő szerint már csak emiatt is oly mértékig abszurd, hogy nyilván nem csak egy magyarnak, de majdnem minden európai uniós tagállam vezetőjének kinyílik a bicska a zsebében.
Orbán Viktor azt is kikötötte, az Európai Bizottságnak választ kell adnia arra, hogy hova lett a pénz az uniós költségvetésből, és ki a felelős azért, hogy 2,5-3 év elteltével lényegében pénzügyileg a csőd szélére sodorták az Európai Uniót.
Magyarország és Lengyelország mellett, amelyek nem részesültek a helyreállítási alapból – Budapest a brüsszeli politikai nyomás miatt még a költségvetési forrásokhoz sem jutott hozzá – a többiek sem lelkesednek az EB pénzbehajtásáért. Szakértők szerint a legtöbb tagállamnak jelenleg már messze magasabb költségvetési hiánnyal vagy államadóssági szinttel kell megküzdenie, mint a járvány előtti időkben. A további eladósodás már veszélyezteti az uniós célkitűzést, hogy legalább középtávon a 60 százalékos államadóssági szint alá szorítsák a nemzeti költségvetések hiányát.
Az uniós vezetők tanácskozásán ismételten napirendre került az ukrajnai háború kérdése is. Orbán Viktor utólag úgy értékelt, az Európai Unión belül két iskola létezik az ukrajnai háború megítélésében: a "nagyok" azt mondják, tovább kell menni az eddigi úton, működik az az elgondolás, hogy le lehet győzni ukrán katonákkal és nyugati pénzzel, eszközökkel az oroszokat.
Rengeteg ember halt meg, még több fog meghalni, fölmérhetetlen a pusztítás, az emberi fájdalom és szenvedés, ami ott kialakul, ezért minden eszközt arra kell használni, hogy tűzszünet legyen és béketárgyalás – szögezte le Orbán Viktor.
Megjelent a Magyar7 2023/27. számában.