Az orosz-ukrán háború 44. napja: Újabb szankciók Oroszország ellen - HÍRFOLYAM
Már több mint hat hete tart a háború Ukrajnában, de nem látni, hogy az EU által foganatosított újabb szankciók nagyobb változást hoztak volna az orosz törekvésekben.
Az orosz diplomaták lengyelországi kiutasítására válaszul Moszkva 45 lengyel, továbbá két bolgár diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek - jelentette be pénteken az orosz külügyminisztérium.
A kiutasított diplomatáknak április 13-ig el kell hagyniuk Oroszországot. A tárca közleménye szerint "válaszul Lengyelország barátságtalan intézkedéseire, az orosz diplomaták kiutasítására, a kölcsönösség elve alapján a lengyel nagykövetség és az irkutszki, kalinyingrádi és szentpétervári lengyel főkonzulátusok 45 alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánítják".
Az erről szóló jegyzéket átadták az oroszországi lengyel nagykövetnek" - áll a közleményben.
Ukrajnában 4,5 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés márciusban februárhoz képest, amikor 1,6 százalékos növekedést jegyeztek fel januárral összevetve. Az ukrán statisztikai hivatal pénteken ismertetett adatai szerint éves viszonylatban 13,7 százalék volt az infláció márciusban, magasabb a februári 10,7 százaléknál.
Ukrajnában tavaly 10 százalékos inflációt mértek a 2020. évi 5 százalék és a 2019. évi 4,1 százalék után.
Európai uniós és ukrajnai székhelyű távközlési szolgáltatók az EU és Ukrajna közötti megfizethető, illetve ingyenes barangolási szolgáltatásokra és nemzetközi hívásokra vonatkozó nyilatkozatot írtak alá - közölte az Európai Bizottság pénteken.
A brüsszeli testület közleménye kiemelte, az együttes nyilatkozat állandó keretet hoz létre, hogy segítse az Ukrajnában zajló háború elől lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán állampolgárokat a hazájukban maradt családtagjaikkal és barátaikkal való kapcsolattartásban.
A közlemény létfontosságúnak nevezte, hogy az ukrán menekültek megfizethető hálózati kapcsolathoz férhessenek hozzá, ami a kapcsolattartás mellett az internethasználat és a megbízható információkhoz való hozzáférés szempontjából is elengedhetetlen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a Donyeck megyében lévő kramatorszki vasútállomás ellen pénteken elkövetett orosz rakétatámadást, amelyben a vasúttársaság szerint legalább harmincöt civil vesztette életét, hangsúlyozva, hogy "ha a gonoszt nem büntetik meg, nem áll meg".
"A megszállók Tocska-U rakétákkal Kramatorszk pályaudvarát találták el, ahol több ezer ukrán civil várakozott evakuálására. Körülbelül harmincan haltak meg, és mintegy százan megsebesültek. A rendőrség és a mentést végzők a helyszínen vannak. Az orosz szörnyetegek nem hagynak fel módszereikkel. Mivel a csatatéren nem tudnak és nincs bátorságuk ellenállni nekünk, cinikusan a civil lakosságot pusztítják. Ez gonoszság, aminek nincs határa, és ha nem büntetik meg, soha nem áll meg" - írta az elnök a Telegram üzenetküldő portálon.
Az értesülést Eduard Heger kormányfő is megerősítette. Elmondása szerint a szovjet gyártmányú légvédelmi rendszert Szlovákia ajándékba adta Ukrajnának.
Becsapódott két orosz rakéta pénteken a kelet-ukrajnai Kramatorszk város egyik vasútállomásánál, több mint harmincan életüket vesztették és több mint százan megsebesültek - közölte az ukrán állami vasúttársaság. A vasútállomást jelenleg a háború elől menekülők evakuálására használják.
A vasúttársaság azt is közölte, hogy ugyanebben a régióban három vonat megállásra kényszerült, miután légicsapás érte a vasútvonalat csütörtökön.
A NATO és Magyarország álláspontja teljes mértékben összecseng az ukrajnai háború ügyében - mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában.
A NATO megerősítette ismét, hogy nem részese ennek a konfliktusnak, mindent meg kell tenni, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain, és a NATO mint szövetség, nem szállít fegyvert ebbe a konfliktusba - mondta, hozzátéve: ez teljes mértékben egybevág a magyar állásponttal, Magyarország ezt az álláspontot teljes mértében támogatja.
Mindent meg kell tenni azért, hogy a NATO és Oroszország között fegyveres konfliktus ne alakuljon ki, mert egy konfliktus egy atomhatalom és a világ legerősebb katonai szövetsége között egyet jelentene a harmadik világháborúval - tette hozzá az államtitkár.
A Kijevtől északnyugatra fekvő Borodjankában "lényegesen szörnyűbb" a helyzet, mint Bucsában, ahol az ukrán vezetés több száz civil lemészárlásával vádolja a várost egy hónapig ellenőrzése alatt tartó orosz haderőt - derült ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjszaka közzétette videoüzenetéből.
"Megkezdődött a romok eltakarítása. Lényegesen szörnyűbb ott a helyzet. Még több áldozatot szedtek az orosz megszállók" - fogalmazott az elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett üzenetben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint nagyon sok hamis információ terjed világszerte az Ukrajnában folyó orosz hadműveletekről. Dmitrij Peszkov a Sky News brit hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban mindenekelőtt a Kijevhez közeli Bucsa település civil lakossága elleni atrocitásokról szóló beszámolókat nevezte álhíreknek, elismerte ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett az ukrajnai háború kezdete óta.
Peszkov - aki az interjúban végig a hivatalos orosz szóhasználatban szereplő "különleges hadműveletnek" nevezte a háborút - kijelentette: lehetséges a fegyveres konfliktus belátható időn belüli befejezése. Putyin szóvivője szerint az orosz hadsereg minden tőle telhetőt megtesz a hadműveletek lezárásáért. "Reméljük, hogy már a következő napokban ez a hadművelet eléri a kitűzött célokat, vagy az orosz és az ukrán küldöttségek közötti tárgyalásokon sikerül véget vetni" a harci cselekményeknek - fogalmazott Peszkov. Határozott igennel válaszolt arra kérdésre, hogy a háborút tárgyalásos úton le lehet-e zárni, hozzátéve: ez erőteljesen függ attól is, hogy mennyire következetes az ukrán álláspont, és az ukrán fél milyen mértékben hajlandó teljesíteni az orosz feltételeket.
Jóváhagyták az európai uniós tagországok az Oroszország elleni újabb szankciókat, köztük a szénimport tilalmát és az orosz hajók kikötési tilalmát - jelentette be az Európai Uniót Tanácsának soros francia elnöksége csütörtök este.
Az Ukrajna megtámadása miatt elfogadott immár ötödik szankciós csomag értelmében a jogszabály közzétételét követően 120 nappal, vagyis augusztus elején lép hatályba az orosz szén importjának tilalma. Ez az első alkalom, hogy az európai országok orosz energiahordozóra vetnek ki büntetőintézkedést. Jelenleg az európai szénimport 45 százaléka származik Oroszországból, aminek az értéke mintegy 4 milliárd euró évente.
