Az EU a föderáció útján
Az Európai Unió jövőbeni döntései a föderációs törekvések új szintjeként értékelhetőek - írta a Századvég az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében.

A Századvég szerint a világban zajló folyamatok és az ezekre adott uniós reakciók ismét előtérbe helyezték az EU-t érintő alapkérdést: erős, szuverén nemzetállamok kölcsönösen előnyös együttműködésével vagy az Európai Egyesült Államok víziójával lehet sikeresebb jövője az integrációnak?
Az Európai Unió Bíróságának közelmúltban meghozott, a jogállamisági mechanizmust érintő döntése egyértelmű jelzése volt annak, hogy az EU-s intézményrendszer a föderális berendezkedés mellett tesz hitet. Azonban az unió jövőben meghozni tervezett döntései - mint a digitális valuta és a digitális személyazonossági igazolványok bevezetése vagy az állampolgárok számára előírt klímavédelmi szén-dioxid-kvóták - a föderációs törekvések új szintjeként értékelhetőek - vélekedett a Századvég.
Hozzátették: a tervek mögött meghúzódó politikai szándék nem tekinthető másként, mint az Európai Egyesült Államok előkészítési folyamatának következő lépéseként, amely egyben nyílt és tudatos megsértése az alapszerződéseknek.
- írták.
Ugyanakkor - fűzték hozzá - az ezeken túlmutató, hatáskörelvonó döntések, amelyek nem érdekek, hanem politikai célok mentén születnek, és amelyek a jelek szerint a közeljövőben meghatározóvá fognak válni uniós szinten, már egy birodalmi jellegű EU létrehozatalát kívánják elősegíteni.
- fogalmaztak.
A jelentkező kihívások minden eddiginél nyilvánvalóbban mutattak rá a föderális berendezkedésű EU koncepciójának anomáliáira és annak tarthatatlanságára.
- vélekedtek.
Ennek pedig az lett az eredménye, hogy az EU-s polgárok már nem csupán távolinak érzik maguktól az európai intézményrendszert, hanem egyben el is vesztették iránta a bizalmukat, ami önmagában is nagyon kockázatos.
A Századvég szerint az uniónak le kell vonnia az elmúlt évek tanulságait ahhoz, hogy hatékony válaszokat tudjon adni a jelenkor kihívásaira, és képes legyen megvédeni a polgárait.
Meg kell szüntetni a hatáskörelvonó és -korlátozó mechanizmusok rendszerét, helyre kell állítani az európai demokráciát, a Bizottságnak el kell fogadnia azt az alapszerződésekben rögzített tényt, hogy az EU-s szintű főhatalom birtokosa nem ő, hanem a tagállamok demokratikus úton megválasztott állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, végső soron pedig vissza kell térni az alapításkor megszabott elvekhez és célokhoz.
- olvasható az elemzésben.