A háború új fejezetét nyithatja meg a nyugati rakéták használata Ukrajnában
Új szintre léphet az orosz-ukrán háború, miután Joe Biden amerikai elnök pár napja engedélyt adott Ukrajnának a nagy hatótávolságú amerikai rakéták bevetésére Oroszország ellen.
A leköszönő amerikai kormány ráadásul nemrég újabb rakéták szállításáról döntött a térségbe, ami tovább szélesítheti a lassan három éve kirobbant háborút. Az egyre több ország vezetője által támogatott tűzszünet és béke megkötése így tovább húzódhat a két ország között, ami a térség stabilitása mellett, a globális biztonságot is veszélybe sodorhatja.
Oroszország válaszul amellett, hogy egyértelműen elítélte az ukrán katonai műveletet, az ukrán stratégiai célpontok elleni intenzívebb csapások lehetőségét is felvetette, a rakéták bevetését pedig a Nyugat közvetlen háborús részvételének minősítette. A nagy hatótávolságú rakéták bevetését követően az orosz vezetés emellett a nukleáris doktrínájának megváltoztatásáról is döntött a napokban, amivel bővült azoknak a katonai fenyegetéseknek listája, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti a nukleáris fegyverek alkalmazását. A Vlagyimir Putyin által szignózott terv szerint például ezentúl lehetségessé válik a nukleáris válaszcsapás abban az esetben, ha a hagyományos fegyverek kritikus mértékben veszélyeztetik az orosz, vagy egy szövetségesük szuverenitását, vagy ha a határai közelében nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas eszközöket telepítenek.
Mindezek amellett, hogy a korábbinál jóval nagyobb rugalmasságot biztosítanak az oroszoknak a nukleáris fegyverek alkalmazására, a háborús helyzetet is kiszámíthatatlanabbá teszik, ami a NATO és Oroszország közti feszültséget is tovább fokozhatja.
Ennek ellenére a leköszönő Biden-kormányzat nemrég egy újabb, mintegy 275 millió dollár értékű fegyverszállítmányról döntött Ukrajnának, aminek részeként a lőszerek és katonai drónok mellett, további nagy hatótávolságú HIMARS rakétákat is érkeznek majd az országba. Mindez további lehetőségeket biztosít majd Ukrajna számára, hogy az orosz határtól mélyebben lévő területek ellen is támadást hajtson végre, ami minden bizonnyal orosz részről sem marad majd válasz nélkül.
Noha a nukleáris fegyverek alkalmazásához ugyanis bár várhatóan nem nyúl majd az orosz kormány, – az ugyanis szinte biztosan világégéshez vezetne – az ehhez hasonló lépések könnyen újabb nagyobb hatótávolságú és az eddigieknél nagyobb pusztításra képes fegyverek bevetésére ösztönözhetik Putyint, ami akár hónapokkal is meghosszabbíthatja a lassan három éve kirobbant háborút. Mint ahogy azokat a nemrég felröppent elképzeléseket is provokációként értelmezheti az orosz kormány, miszerint az USA visszaadná Ukrajnának azokat a nukleáris fegyvereket, amiket még a Szovjetunió összeomlása után vettek el tőlük. Egy ilyen lépés minden bizonnyal komoly reakciót váltana ki Oroszország részéről, ami nem csak megingathatja, hanem akár végképp semmissé teheti az eddigi diplomáciai erőfeszítéseket a béketárgyalások felé.
Ukrajna nukleáris felfegyverzése ugyanis olyan vörös vonalat jelenthetne Oroszország számára, ami amellett, hogy igazolásként szolgálna Moszkvának az Ukrajna ellen vívott háború jogosságát illetően, az elmúlt években kiújult hidegháborús helyzetet is tovább mélyítené az USA és Oroszország között.
Mindez pedig az orosz-ukrán katonai konfliktus mellett, az egész világot érintő gazdasági válságot is tovább mélyítené, aminek következményei – különösen Európában – már eddig is jelentősek voltak. A Biden-kormányzat elmúlt hetekben tett lépései ugyanakkor a konfliktus lezárása és a béketárgyalások fontosságának hangsúlyozása helyett, ennek ellenére épp a háború további elhúzódását eredményezhetik, az újonnan megválasztott Donald Trump beiktatásáig hátralévő idő így kulcsfontosságú lehet a háború további alakulását illetően.
