A tálibok nem kegyelmeznek
A korábbi biztonsági erők tagjai, illetve volt kormányzati tisztségviselők közül több mint százat gyilkoltak meg Afganisztánban az iszlamista tálib lázadók augusztusi erőszakos hatalomátvétele óta, ezek közül legkevesebb 72 önkényes gyilkosság mindenképpen a tálibok számlájára írható - közölte kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága az Emberi Jogi Tanácsban. A genfi székhelyű ENSZ-szervezet meghallgatta Afganisztán azon nagykövetének a jelentését is, akit a tálibok már nem ismernek el, de a világszervezet még igen.
Nada el-Nasíf, az emberi jogi főbiztos helyettese azt mondta: a katonákon, rendőrökön és civil tisztségviselőkön túl a tálibok Nangarhar tartományban kivégeztek - felakasztottak vagy lefejeztek - legkevesebb 50 olyan embert, akit az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet helyi ágához (IÁ - Horászán Tartomány) tartozónak tartottak. A kivégzett emberek holttestét gyakran közszemlére tették - jegyezte meg.
Az IÁ-t a tálibok ideológiai ellenségüknek tekintik.
De legkevesebb nyolc afgán emberi jogi aktivistát és két újságírót is meggyilkoltak a hatalom mostani birtokosai, saját embereik közül pedig dokumentáltan 59-et bebörtönöztek, bírósági ítélet nélkül - állította el-Nasíf. Afganisztánban különösen veszélyben vannak a bírók, az ügyészek és a védőügyvédek, közülük is leginkább a nők. Súlyos humanitárius válság van az országban, ami még a legalapvetőbb emberi jogokat is veszélyezteti - mondta a főbiztoshelyettes.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzetet súlyosbítják a tálibok elleni nemzetközi szankciók és az afgán állam külföldön lévő vagyonának befagyasztása. Ennélfogva a nemzetközi közösség politikai döntései élet és halál kérdését jelentik az országban, erőteljesen meghatározzák a jövőjét - mondta.
Már néhány nappal korábban is megjelent egy olyan emberi jogi jelentés több szervezet közös munkájaként, amely szerint a tálibok kivégezték vagy eltüntették az afgán hadsereg, rendőrség, hírszerzés 47 volt tagját. Akkor közös nyilatkozatban elítélte ezt az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és több más nyugati ország, valamint követelte a táliboktól ezeknek az állítólagos eseteknek a kivizsgálását.
A tálibok viszont visszautasítják, igazságtalannak tartják ezeket a vádakat. Belügyminisztériumuk szóvivője kijelentette:
Afganisztánban a tálib lázadók májustól kezdve fokozatosan uralmuk alá vonták az ország területének nagy részét, majd augusztusban harc nélkül elfoglalták a fővárost, Kabult, és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Ezt követően a tálibok általános büntetlenséget hirdettek a volt biztonsági erők tagjai számára, de ehhez nyilvánvalóan nem tartják magukat - írták a hírügynökségek.
