A NATO csatolt szerve terrorista államnak nevezte Oroszországot, és Ukrajna NATO-csatlakozását sürgeti
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének Parlamenti Közgyűlése (NATO’s Parliamentary Assembly) hétfőn elfogadott határozatában arra szólította fel a tagállamokat, hivatalosan is jelentsék ki, Oroszország, jelenlegi vezetése mellett, terrorista államnak tekinthető, valamint azt szorgalmazták, tegyék lehetővé Ukrajna gyors euroatlanti integrációját.
Rögtön az elején fontos leszögezni, a döntés szimbolikus erejű, annak semmiféle jogi kötőereje nincs a tagállamokra nézve. A négy oldalnyi dokumentumnak tulajdonképpen nem is ez a legérdekesebb része.
- kezdődik a szokásos formaságokkal a dokumentum, amelyekből akad még vagy három oldalnyi a szövegben. Aki ezekre kíváncsi, itt elérheti a teljes anyagot, mi most koncentráljunk inkább a valóban érdekes részletekre. Azzal együtt, hogy a dokumentum szimbolikus jelentőségű, sőt, az átlagolvasónak valószínűleg fogalma sincs a NATO Parlamenti Közgyűlésének létezéséről (nem véletlenül), néhány pontja mindenképp érdemes a figyelemre.
Nem csak azok, amelyekből kattintásbarát újságcikkcímek készíthetőek, mint például a szöveg 14-es pontja, melyben a közgyűlés tagjai üdvözlik Ukrajna csatlakozási törekvéseit a NATO-hoz.
A határozat lényegi elemei azok a "kérések", amelyeket a NATO-parlament a tagállamok felé megfogalmaz. Ezek egyike a már címben is említett óhaj, hogy Oroszországot bélyegezzék terrorista államnak. Ez a kérés már korábban is felmerült az Egyesült Államok Kongresszusában, de Joe Biden elnök mindeddig igyekezett kibújni a döntés alól, az ugyanis nem egyszerű formaság.
A közgyűlés által elfogadott határozat a háború ezen szakaszában leginkább szimbolikusnak minősíthető javaslat mellett egyéb konkrét kéréseket is megfogalmaz. Ezek közül a legérdekesebbek:
- katonai jelenlét fokozása a NATO keleti határain fekvő tagállamokban
- Finnország és Svédország mielőbbi felvétele a szervezetbe
- Oroszország agressziója miatt tekintsük semmisnek a korábbi (Founding Act on Mutual Relations, Cooperation and Security - 1997) megállapodást Moszkvával, amelyben a felek kimondták, nem tekintik a másikat ellenfélnek. A NATO ebben a szerződésben többek között vállalta, nem telepít nukleáris robbanófejeket az újonnan csatlakozott tagállamokba
- nemzetközi bíróság létrehozásét az orosz háborús bűnösök megbüntetésére
- az Ukrajnának nyújtott gazdasági, biztonsági és humanitárius támogatások fokozását
- Ukrajna mielőbbi felvételét a NATO-ba. Ezt érdemes szó szerint idézni:
- a NATO mint politikai entitás szerepének erősítése. Legyen a NATO a tagállamok legfontosabb politikai döntéshozó szerve védelmi és biztonsági kérdésekben!
- a klímaváltozás biztonságpolitikára gyakorolt hatásainak figyelemmel követése.
A dokumentum külön kiemeli azt az ukránok által következetesen tagadott, de az Egyesült Államokban egyre gyakrabban emlegetett állítást, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek egy része bizony nem jut el rendeltetési helyére. A szállítmányok jelentékeny hányada a reguláris hadsereg katonái helyett feketepiaci fegyverkereskedőkhöz kerül. Azt írják ugyanis a fegyverszállításokra vonatkozó pontban, hogy a NATO-tagállamok (nem Ukrajna!) biztosítsák a szállítmányok követhetőségét.
Mire jó a NATO Parlamenti Közgyűlése?
Talán néhányan még emlékeznek rá, hogy a NATO Parlamenti Közgyűléséhez hasonlóan egy hónappal korábban egy másik, az Európai Unió működése szempontjából nem meghatározó szervezet, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (Parliamentary Assembly of the Council of Europe (PACE) is elfogadott egy a fentihez hasonló határozatot. Jogi kötőereje annak sincs.
Érdemes újra leszögezni a szervezet által elfogadott dokumentumnak sokkal inkább szimbolikus, semmint gyakorlati jelentősége van.
Ukrajnának nyilván jól esik, a sajtóban jól mutat, de ágyúból nem lehet kilőni ezt a négyoldalas kis anyagot. A NATO és annak parlamenti közgyűlése között tulajdonképpen nincs is jogi kapcsolat, azok teljesen függetlenek egymástól, bár az előbbi finanszírozza az utóbbi működését.
A Parlamenti Közgyűlésnek tulajdonképpen tanácsadó szerepe van, politikai ajánlásokat fogalmaz meg (az itt tárgyalt dokumentum is ilyen), bár az utóbbi években egyre inkább egyfajta biztonsági fórumként működik. A 266 tagú testület képviselői általában tagországok parlamentjeinek védelmi bizottságaiból kerülnek ki.
