A háború hatodik napja: Szerdán folytatódhatnak a béketárgyalások - HÍRFOLYAM
Az orosz hadsereg Ukrajna elleni háborújában hétfőn éjjel is folytatta a főváros, Kijev és a keleti Harkiv ostromát, még ha kisebb intenzitással is, mint napközben, valamint műholdképek tanúsága szerint egy több mint 60 kilométer hosszú orosz katonai járműoszlop tart Kijev felé - jelentették hírügynökségek.
Naponta több száz menekült érkezik a keleti metropolisz vasútállomására, akik hosszú órákig, napokig is ott tartózkodnak, mindenféle védőfelszerelés, maszk nélkül.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) külön nyilatkozatban fejezte ki köszönetét Magyarország kormányának, amiért támogatja Ukrajna EU-tagjelöltségét.
Kritikus órák várnak a stratégiai fontosságú kikötővárosra. A lakosságnak biztosítottak menekülőutat.
Az ukrán népnek most van a legnagyobb szüksége a világos, európai perspektívára, közölte a szlovák kormányfő.
Az elmúlt napok pénzromlása után kedden napközben tovább gyengült a rubel a dollárhoz és az euróhoz képest az orosz védelmi miniszternek arra a kijelentésére, hogy addig folytatja a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett háborút Ukrajnában, amíg el nem éri a célját. A dollárt 100,48 rubelen jegyezték 15 órakor, ami 5,87 rubel dollárerősödés a hétfői záróértékhez képest. Az euró 5,75 rubellel 111,75 rubelre drágult.
A szlovák-ukrán határ menti régió is kiveszi részét a menekültek ellátásából.
Csapást fog mérni az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők kijevi technikai objektumaira és a 72. információs-pszichológiai műveleti főközpontra nagypontosságú fegyverekkel - figyelmeztetett kedden az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai katonai tárca szerint a cél az Oroszország elleni információs támadások megszakítása.
„Felszólítjuk az ukrán nacionalisták által az Oroszország elleni provokációk végrehajtására szerződtetett ukrán állampolgárokat, valamint az átjátszó csomópontok közelében lakó kijevi lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat” - hangzott a közlemény.
Az orosz állami TASS hírügynökség szerint holnap folytatódhatnak az orosz-ukrán béketárgyalások. A hétfőn eredmény nélkül megszakadt tárgyalási folyamat végén megegyeztek ugyan a felek, hogy ülve maradnak tárgyalóasztalnál, konkrétumokat nem lehetett tudni. Egyelőre sem az orosz, sem az ukrán fél nem erősítette meg hivatalosan, hogy szerdán újabb fordulóra kerülne sor.
(Guardian)
Az eddigi vérengzés valószínűleg csak a kezdete mindannak, ami a "szó szerint a túlélésért küzdő" Ukrajnára vár - mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben, kiemelve, hogy az orosz invázió miatt "nagyon-nagyon drámai" helyzetbe kerülhet a kelet-európai ország. A német kancellár Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel tartott tájékoztatóján felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai vérontás azonnali leállítására és a csapatok kivonására, és elmondta, hogy az Ukrajnából érkező "nyomasztó képek" a "sok halottal és sebesülttel, a lerombolt épületekkel és a tönkretett infrastruktúrával csak a kezdetét jelentik mindannak, ami valószínűleg jön még".
Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg réges-rég eltervezte az Ukrajna elleni támadást, hiszen a már korábban megjelent írásaiban "minden benne van, ami most történik".
Ezért "nagyon fenyegetett" helyzetben vannak az ukrán polgárok és az ukrajnai demokrácia - mondta Olaf Scholz, kiemelve, hogy az orosz gazdaság lehetőségeit erőteljesen korlátozó szankciók után biztosan következnek még újabb büntetőintézkedések.
(MTI)
Vjacseszlav Csausz, a Csernyihivi Megyei Közigazgatás elnöke szerint az oroszok aláaknázhatták az ostromlott észak-ukrán városból kivezető utakat, így a civilek nem tudják elhagyni a várost. A köztisztviselő arra kérte a városlakókat, már ne próbálják meg elhagyni lakhelyüket - írja az ukrán Korrespondent hírportál.
(Index)
Nem csitulnak az orosz állami médiát érintő szankciók. "Nincs helye az orosz háborús propagandának a piacainkon" - jelentette ki kedden délután Thierry Breton francia EU-biztos. Twitter-bejegyzésében Breton arra utalt, hogy az orosz kormányhoz közel álló RT-t gyakorlatilag minden platformon lelövik az Unióban.
(Guardian)
A fehérorosz elnök cáfolta azokat az ukrán, majd nyugati médiaértesüléseket, miszerint belorusz csapatok lépték át az ukrán határt. "A fehérorosz fél sem korábban, sem most nem tervezi, hogy részt vegyen a konfliktusban" - jelentette ki. Úgy fogalmazott, tükrözve a moszkvai narratívát, hogy semmi szükség Fehéroroszország részvételére "ebben a különleges hadműveletben".
(RT)
A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese - jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtótájékoztatójukon.
(MTI)
Szétlőtt lakóépület a Kijev melletti Brovaryban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az EP-nek címzett videóüzenetében az EU segítségét kérte az oroszok elleni harcban. Az elnök kijelentette, sok ukrán nemzettársa számára a mai nap lesz az utolsó, miközben "Ukrajna éppen rendkívül magas árat fizet az európai ideálokért".
Zelenszkij kiemelte,
"A legjobb embereinket adjuk oda, a legerősebbet, a legértékesebbeket" - jelentette ki az elnök. Zelenszkij szerint Ukrajna egy az európai államok közül, szükségük van arra, hogy az európai államok ezt bizonyítsák is számukra.
(Guardian)
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, ugyan Moszkva és Kijev között megindultak a tárgyalások, egy Putyin-Zelenszkij találkozó még nagyon odébb van. A szóvivő szerint ukrán dezinformáció, hogy civil célpontokat támadna az orosz hadsereg.
(Guardian)
A szlovák kulturális tárca néhány órával ezelőtt jelentette be, hogy a minisztérium minden együttműködést megszüntet a Szlovákiában működő orosz kulturális intézményekkel. Jelenleg a kapcsolatok felmérése zajlik, ha ezzel végeztek, minden futó és tervezett együttműködést azonnali hatállyal felfüggesztenek - közölték.
(DenníkN)
Egy ukrán hírügynökség, az Unian azt írja, fehérorosz csapatok lépték át az ukrán határt. Az egyelőre meg nem erősített hírek szerint a fehérorosz csapatok Chernihivnél léphettek be Ukrajna területére. A hírügynökség helyi szemtanúktól származó információit állítólag már a fehérorosz hadsereg is megerősítette. Az értesülést időközben a Politico is megerősítette, a hírt már a legtöbb nyugati médium is tényként kezeli.
(unian.ua)
A Boszporusz és a Dardanellák felett Törökország számára hadihajókra és kereskedelmi hajókra vonatkozó ellenőrzési jogot biztosító egyezmény betartására kéri a feleket Törökország. Mivel az utóbbi napokban több orosz hadihajó is behajózott a tengerszorosokon keresztül a Fekete-tengerre, felmerült, hogy Isztambul lezárná az átjárókat. Erre egyelőre nem került sor, ugyanis a NATO-tag törökök ezzel de facto háborús féllé lépnének elő. Mevlut Cavusoglu, Törökország külügyminisztere arra kérte a harcoló feleket és a a világ országait, hogy tartsák be a szerződés megállapodásait. Törökország jelenleg blokkolja a hadihajók forgalmát a szorosban, keddig négy orosz hadihajó várja az átkelést. A szerződés hatálya alól csak azok a hadihajók mentesülnek, amelyek hivatalos bázisa a Fekete-tengeren vagy az Azovi-tengeren van.
(Guardian)
Távozik Donyeckből az EBESZ
A helyi kormányzó tájékoztatása szerint hétfőn súlyos tüzérségi támadás érte a Harkov és Kijev között fekvő Okhtyrkát. A hírek szerint az ukrán hadsereg több mint hetven katonája vesztette életét a támadásban.
(Reuters)
Bruno Le Maire, Franciaország pénzügyminisztere "teljes gazdasági és pénzügyi" háborúba hívta a nyugati közösséget Oroszország ellen a francia InforRadio-nak adott interjújában. Le Maire kijelentette, Oroszország teljes gazdasági összeomlását kívánják kiprovokálni.
(InfoRadio)
Súlyos rakétatámadás érte Harkov (ukrán átírásban Harkiv) belvárosát. Az ukrán kormány tájékoztatása szerint számos épület megrongálódott, köztük nem csak a helyi közigazgatás központja, de több lakóépület is.
Szinte semennyit nem haladtak előre a Kijevet ostromló orosz csapatok az elmúlt 24 órában - állítja a brit katonai hírszerzés. A britek szerint ennek logisztikai okai vannak, a csapatoknál nincs elég lőszer és üzemanyag. Mivel az oroszoknak nem sikerült uralmuk alá hajtaniuk az ukrán légteret, a továbbiakban elképzelhető, hogy éjszakai hadműveletekre térnek át, így csökkentve katonai veszteségeiket - vélik a britek.
(Guardian)
Családegyesítés révén 100 ezer ukrán érkezhet a szigetországba.
Harkivban az orosz katonák felrobbantottak több transzformátort, emiatt áramkimaradás és vízhiány keletkezett sok lakásban - közölte Ihor Terehov polgármester. Napközben az orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a várost, már akkor többtucatnyi civil meghalt és többszáz megsebesült.
Az ukrán állami média jelentette, hogy a déli Herszon város ostroma is elkezdődött, és az oroszbarát szakadárok elfoglalták Nyikolajevka várost a donyecki régióban.
A műholdképeket készítő Maxar Technologies amerikai cég közölte, hogy egy 64 kilométer hosszú, meglehetősen elnyújtott orosz katonai konvoj halad Kijevhez észak felől. A Maxarnál ukrajnai támadásra készülő szárazföldi erőket és támadó helikoptereket is láttak műholdképeken Fehéroroszország déli részén.
Már több, mint 56 ezren látták azt a videót a TikTok-on, amelyben egy ukrán nő mutatja be, hogyan kell elindítani és vezetni a páncélozott csapatszállítót.
Az oroszokat meglephette az ukrán erők ellenállásának mértéke, de több helyen is súlyos a helyzet, folyamatosan veszítenek területeket, és nem valószínű, hogy Ukrajna tartósan lassítani tudná az előrenyomulást - értékeltek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) szakértői hétfői online kerekasztal-beszélgetésükön.
Tálas Péter, az SVKI igazgatója azt hangsúlyozta: Európában nagyon sokan az utolsó pillanatig sem hitték el, hogy nem puszta fenyegetés, blöff, nyomásgyakorlás, hanem egy előkészített forgatókönyv a támadás. A szakértő szerint Oroszország nem akart igazán tárgyalni, eleve katonai megoldásban gondolkodott.
Elmondta: a legegyszerűbb és leggyorsabb lépés a diplomáciában az elítélés volt. Voltak semleges országok és volt néhány Oroszországhoz közel álló ország, amely támogatta az orosz lépést és az Egyesült Államokat, valamint a NATO-t tették felelőssé. Ugyanakkor nagyon sokan vannak Ukrajna mellett - emelte ki.
Felhívta a figyelmet a közösségi média nagy szerepére a háborús eseményekről való beszámolásban. Lehet látni azt is, hogy kezd kialakulni egy olyan nemzetközi közösség, amely gyorsan és pontosan tudja elemezni és ellenőrizni az információkat, "korrigálni" a propagandisztikus anyagokat.
Tálas Péter úgy értékelt, "széles akarat mutatkozik arra, hogy a nemzetközi közösség elszigetelje Oroszországot, hogy ily módon büntesse az Ukrajna elleni agresszív fellépését".
Az igazgató kiemelte: az Európia Unió és a NATO egyetlen országában sem merült fel, hogy fegyveresen beavatkozna. Az EU viszont tett egy "forradalmi" lépést azzal, hogy vállalta: fegyvereket és muníciót finanszíroz az ukránok számára. Ugyanakkor kérdés, hogy el lehet-e egyáltalán juttatni a fegyverzetet Ukrajnába, s ha igen, kitart-e addig az ukrán ellenállás - jegyezte meg.
Tálas Péter kiemelte: látványosan változik Európa politikája, Oroszországhoz való viszonya. Soha korábban nem látott egységet mutat az EU és a NATO - mondta.
Fontos veszélynek nevezte ugyanakkor, hogy az erőszak, az erőszakkal való fenyegetés, a háború visszakerül-e a politikába. Ha igen, annak Európa keleti határvidékének országai "fogják meginni a levét".
Rácz András részletesen ismertette az orosz hadművelet eddigi lépéseit, s úgy értékelt, Kijev környékén és a déli fronton súlyos a helyzet, és nem úgy tűnik, hogy ez a közeljövőben gyorsan fog javulni. A szakértő szerint gyors, villámháborús győzelem, "átütő" orosz siker már biztos nem lesz.
A fő front az óriási területű, agglomerációval együtt 3,5 millió lakosú Kijev. Most arra törekednek az orosz erők, hogy lezárják a várost. Ennek célja az ostromon túl, hogy a beszorult civil lakosság "szenvedésén keresztül" nyomást gyakoroljanak az ukrán vezetésre, kikényszerítsék a rezsimváltást.
Rácz András szerint azzal együtt, hogy Ukrajna a kezdeti orosz villámháborús próbálkozásokat visszaverte, hatékonyan ellenállt. A tény ugyanakkor az, hogy az ukrán erők minden fronton szorulnak vissza, területeket veszítenek és egyre több veszteséget szenvednek el. Olyan mértékű az orosz fölény, hogy nem látszik, ennek Ukrajna tartósan ellen tudna állni. Ráadásul - hívta fel a figyelmet - Oroszország még a határon felvonultatott haditechnikából sem vetette be mindet és ezen felül még további tartalékokat is be tud vonni a küzdelembe, de Ukrajna nem.
A szakértő szerint a kérdés, hogy mikor, milyen véget ér a háború és mi lesz utána. Egyfelől várható, hogy a háború következményei miatt - például még súlyosabb menekültválság, éhezés - az EU és az Egyesült Államok további szankciókkal sújtja Oroszországot. Ennek kapcsán kérdés, hogyan reagál nemcsak Vlagyimir Putyin, hanem az orosz elit. Komoly veszteségek érik az orosz elitet és kérdés, hogy mennyire maradnak lojálisak, nem gondolják-e majd úgy, hogy "Putyin nem annyira a megoldás, mint a probléma része" - fogalmazott Rácz András.
Deák András kiemelte: soha ekkora méretű pénzügyi szankciókat még nem rendeltek el. Ez még nem kényszeríti az oroszokat hadigazdálkodásra, de biztosan elég arra, hogy komoly pénzügyi pánikot okozzon. A normális kereskedelmi, üzleti működés fundamentumai megmaradnak, de veszélybe kerülnek a bankbetétek, magas lesz az infláció. Ezek miatt kényszerintézkedéseket kell majd hozni, s ez a cégeket, az orosz társadalmat is érinteni fogja - emelte ki a szakértő.
Csiki Varga Tamás kitért arra is, hogy az események miatt Európában energetikailag is "újra kell hangolni", lazítani kell az orosz függőségen.
A szakértő fontosnak nevezte, hogy a NATO már 2014 óta hatékonyan dolgozott a reagáló, elrettentő képessége megerősítésén Kelet-Közép-Európában. Az is kiemelendő, hogy a NATO nyílt kommunikációt folytatott, szűkítve az orosz dezinformációs lehetőségeket. Továbbá a mozgósítás óta és a műveletek idején is folyamatosan megosztja hírszerzési információit Ukrajnával.
Emellett megkezdődtek a fegyverszállítások és aktiválták a NATO gyorsreagálású erőit. Csiki Varga Tamás örömét fejezte ki, hogy a NATO "nem ült fel" az orosz nukleáris fenyegetésnek, úgy vélekedett: ez csak nyomásgyakorlási eszköz, nincs mögötte támadó szándék.
Jójárt Krisztián szerint az oroszok alulértékelték az ukrán ellenállás mértékét. Valószínűleg "torz" információval rendelkeztek az ukrán haderőről és a társadalmi, politikai helyzetről - tette hozzá.
Úgy értékelt: a polgári célpontok pusztításával azt akarják elérni, hogy maga az ukrán lakosság kényszerítse ki a rezsimváltást. Nagyok az orosz veszteségek, de annak többszöröse az ukrán veszteség.
Jójárt Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna a jövőben törékeny állam marad, és felmerül a kérdés, ki építi majd újjá. Ez évtizedekre szóló problémát fog jelenteni - mondta.
