A háború 64. napja: "Mindenki háborúja"
Több mint két hónapja nincs fegyvernyugvás Ukrajnában, így hát ezúttal is folyamatosan frissülő hírfolyamba gyűjtjük a legfontosabb híreket, legfrissebb információkat.
Az ukrán határhoz közel fekvő Belgorodban szem- és fültanúk szerint két óriási robbanást lehetett hallani csütörtökön kora este. A Reuters azt írja, a robbanásokat a 370 ezres város déli részéből hallották a helyiek. Egyelőre nem tudni, mi okozta őket, vannak-e áldozatok vagy sérültek. Az orosz külügy az elmúlt napokban többször is jelentette, hogy támadás ért orosz területeket, különösen Belgorod környékét érte sok támadás. Moszkva azzal fenyegetőzik, ha a támadások folytatódnak, az a háború eszkalációjához vezet. Érdekes módon Kijev hivatalosan nem vállalta magára a támadásokat. Bosszút és "karmát" emlegettek, de egyetlen esetben sem ismerték el, hogy az ukrán hadsereg állna a támadások mögött.
(Reuters)
Elhárított az orosz légvédelem egy támadást, amelyet az ukrán hadsereg szerda éjjel Tocska-U ballisztikus harcászati rakétákkal és nagyteljesítményű rakéta-sorozatvetőkkel intézett az orosz kézre került, dél-ukrajnai Herszon város lakónegyedei ellen - jelentette ki Igor Konashenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délelőtti hadijelentést ismertetve.
Konasenkov szerint a csapás célpontjai az Usakov sugárút melletti lakónegyedek voltak, ahol számos szociális intézmény található. A RIA Novosztyi szerda éjjel azt írta, hogy az ukránok Tocska-U és Uragan rakéták bevetésével támadták a herszoni tévéközpontot, de az orosz tévécsatornák adását átjátszó toronyban látható sérülés nem keletkezett.
A hírügynökség saját informátorára hivatkozva azt írta, hogy három Tocska-U közül kettőt sikerült elhárítani. Konasenkov csütörtökön arról számolt be, hogy a légvédelem 12 reaktív sorozatvető-lőszert és két Tocska-U-t fogott el, és az egyiknek a szilánkjai szétszóródtak a Sevcsenko parkban. A tábornok szerint emellett lelőttek egy olyan ukrán Tocska-U rakétát is, amelynek célpontja a Harkiv megyei Izjum egyik kórháza volt, amelyben egy orosz orvosi különítmény állomásozik, valamint egy ukrán Szu-24-es harci gépet is. A tábornok szerint a rakétaerők és a tüzérség egységei az éjszaka folyamán 408 célpontra mértek csapást, köztük 18 irányítási pontra.
A légierő precíziós föld-levegő rakétákkal két előerő- és hadfelszerelés-összpontosítási területet támadott, valamint két hadianyagraktárt semmisített meg Barvinkove és Ivanivka közelében, a harcászati gépek pedig 67 katonai létesítményre mértek csapást, több mint 300 ukrán "nacionalistát" és mintegy 40 páncélozott járművet megsemmisítve.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 142 repülőgépet, 111 helikoptert, 614 drónt, 276 légvédelmi rakétarendszert, 2623 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 299 rakéta-sorozatvetőt, 1146 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2431 különleges katonai járművet veszítettek. A RIA Novosztyi csütörtök reggel közölte, hogy a határ menti orosz Belgorod megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy humanitárius segélyszállítmányt. Az incidensnek nem voltak sebesültjei.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a szerda éjjel kiadott tájékoztatójában azt állította, hogy az ukrán fegyveres alakulatok továbbra is erődítmények kiépítéséhez és nehézfegyverek fedezékeként használják az egészségügyi infrastruktúrát. Erre Kosztyantyinivkából és Zaporizzsjából hozott fel példát. Arra figyelmeztetett, hogy az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti egységei ismét az orosz hadsereg lejáratására szánt "provokációt" készítettek elő, ezúttal Liszicsankban. A tábornok azt állította, hogy a város központi piacára, amelyet tévedésből tűz alá vett az 57. ukrán gépesített gyalogsági hadosztály, megrendezett fotó- és videofelvételek kedvéért gépjárműroncsokat és civilbe átöltöztetett, elesett ukrán katonákat szállítottak, és a helyszínre vittek egy nemzetközi újságírócsoportot is.
Jurij Szivoratko, a donyecki "népköztársaság" igazságügy-minisztere a Rosszija 24 hírtelevízióban csütörtökön kijelentette, hogy a Moszkva által függetlenként elismert entitás hatóságai több mint száz ukrán hadifoglyot letartóztattak a helyi lakosság ellen elkövetett bűncselekmények címén. A gyanúsítottakat bíróság elé fogják álltani.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a Szolovjov.LIVE online tévéműsorban kilátásba helyezte, hogy Moszkva minden intézkedésre reagálni fog, beleértve az "idióta" intézkedéseket is. A diplomata arra reagált, hogy az amerikai képviselőház elfogadott egy törvénytervezetet, amely lehetővé fogja tenni, hogy a külföldön lefoglalt orosz vagyont Ukrajna támogatására fordítsák.
Zaharova "idióta jellegűnek" nevezte azt az amerikai kezdeményezést is, hogy Oroszországot nyilvánítsák a terrorizmust támogató állammá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség még nem adott jogi minősítést az Egyesült Államok szíriai, líbiai, iraki és egyéb beavatkozására, ezért - mint mondta - az elképzelés visszaüthet Washingtonra.
(MTI)
A kanadai parlament egyhangúlag elfogadott egy indítványt, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrajna elleni orosz háborút, azzal érvelve, hogy "számos egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre háborús és emberiesség elleni bűncselekmények módszeres és tömeges elkövetéséről". A képviselőház szerdai állásfoglalása szerint az Oroszország által elkövetett háborús bűnök között szerepel civilek meggyilkolása, gyermekek erőszakos áttelepítése, kínzás, nemi erőszak és holttestek meggyalázása.
Az ukrán parlament április közepén szintén népirtásnak minősítette az orosz hadsereg tevékenységét.
Justin Trudeau kanadai kormányfő akkoriban aláhúzta: teljesen jogos, hogy egyre többen népirtásként beszélnek Oroszország ukrajnai háborújáról. Trudeau előtt Joe Biden amerikai elnök mondta ki egy beszédében, hogy az oroszok népirtást követnek el az ukrajnai háborúban.
Oroszország tagadja a népirtást, és következetesen különleges katonai műveletnek nevezi Ukrajna megtámadását. Moszkva szerint a műveletre azért volt szükség, mert az Egyesült Államok Ukrajnán keresztül fenyegette Oroszországot. Az orosz vezetés egyúttal azzal vádolja Kijevet, hogy irtja az orosz ajkú lakosságot Kelet-Ukrajnában. Ezt a kijevi kormány tagadta.
Kanada többször hozott büntetőintézkedéseket Oroszország ellen a háború február 24-i kezdete óta. Szerdán további 203 embert sújtott szankciókkal.
Ottawa frissítette Moldovára vonatkozó utazási figyelmeztetését is, felhívva a figyelmet egy fegyveres konfliktus veszélyére a Moldovához tartozó, nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter menti szakadár területen.
Kanada emellett jelezte: megváltoztatja szankciós törvényeit, hogy lehetővé tegye Ukrajna újjáépítésének finanszírozását az oroszoktól elkobzott vagyonból.
(MTI)
Az Európai Bizottság azt javasolja az uniós tagállamoknak, hogy a meglévő szerződéseik teljesítésében maradjanak az eurónál, vagy a dollárnál, de ne fizessenek rubelben az orosz gázért - közölte szerdán Kadri Simson energiaügyi biztos.
(MTI)
A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek el kell érnie, hogy az orosz haderő Ukrajna egész területéről kiszoruljon. Liz Truss, aki a londoni City polgármesteri rezidenciáján - Mansion House - szerda este rendezett politikai fórumon szólalt fel, kijelentette: az ukrajnai háború "mindenki háborúja", mivel Ukrajna győzelme mindenki számára stratégiai fontosságú. Hozzátette: fel kell futtatni a nehézfegyverek, a harckocsik, a harci repülőgépek gyártását, és el kell érni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sehol ne találjon finanszírozási forrást az ukrajnai háborúhoz. Liz Truss szerint ennek egyik módja az, hogy a Nyugat "egyszer és mindenkorra" leállítja a nyersolaj és a földgáz importját Oroszországból. A brit külügyminiszter kijelentette: amikor a fegyverek végre elhallgatnak Ukrajnában, biztosítani kell, hogy Kijevnek meglegyenek a forrásai a biztonság fenntartásához, a további támadások elrettentéséhez és az újjáépítéshez.
Nagy-Britannia éppen ezért dolgozik egy vegyesbizottság létrehozásán Lengyelországgal annak érdekében, hogy Ukrajna NATO-normáknak megfelelő fegyverzethez jusson.
London emellett elkötelezetten dolgozik az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és más szövetségesekkel egy új Marshall-terv összeállításán is Ukrajna számára - mondta a brit külügyminiszter. Liz Truss szerint le kell vonni az ukrajnai háború tanulságait. Nagy-Britannia már jóval a háború kitörése előtt küldött fegyvereket Ukrajnának és ukrán katonákat is kiképzett, a világnak azonban még többet kellett volna tennie az invázió elhárításáért. "Ezt a hibát még egyszer nem követjük el" - fogalmazott a Mansion House-ban mondott beszédében a miniszter.
Kijelentette: néhányan azzal érvelnek, hogy Ukrajnának nem szabad nehézfegyvereket szállítani, mert félő, hogy ez a jelenleginél is rosszabb helyzetet provokálna ki.
"Az én véleményem azonban az, hogy a tétlenség lenne a legnagyobb provokáció. Most nem az óvatoskodásnak, hanem a bátorságnak van itt az ideje" - fogalmazott a brit külügyminiszter. Hozzátette: a NATO "nyitott ajtók" politikája "szent és sérthetetlen", és ha Finnország és Svédország az orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell. Kijelentette, hogy a NATO szerepét globálissá kell tenni. Ez nem más térségekben lévő országok felvételét jelenti, hanem azt, hogy a NATO-t alkalmassá kell tenni globális szinten felmerülő fenyegetések kezelésére - mondta a brit külügyminiszter. Liz Truss szerint mindez azonban erőforrásokat igényel, és ezért el kell érni, hogy a NATO-tagországok számára elvárásként megfogalmazott 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási arány ne a védelmi költségvetések plafonja, hanem a minimuma legyen.
Truss alig burkolt utalást tett arra, hogy a Nyugat kész Kínával szemben is a határozottabb magatartásra. Kijelentette: az egyes országoknak be kell tartaniuk a szabályokat, és ez Kínára is vonatkozik.
Hozzátette: Peking nem ítélte el az orosz inváziót és az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket, sőt a Kínába irányuló orosz export az idei első negyedévben csaknem harmadával nőtt.
Kína felemelkedése azonban nem magától értetődő, és ez a felemelkedési folyamat nem fog folytatódni, ha Kína nem tartja be a szabályokat - fogalmazott a brit külügyminiszter. Hangsúlyozta: Kínának szüksége van a hét vezető ipari hatalom csoportjával (G7) folytatott kereskedelemre, és a G7-országoknak vannak választási lehetőségeik, mivel ők adják a világgazdaság teljesítményének felét. "Oroszországgal szemben már megmutattuk, hogy milyen választási lehetőségek alkalmazására állunk készen a nemzetközi szabályok megsértése esetén, és megmutattuk azt is, hogy készek vagyunk a biztonságot és a szuverenitás tiszteletben tartását a rövid távú gazdasági előnyök elé helyezni" - mondta a brit külügyminiszter. Hozzátette: a Nyugat most már felismeri, "hogy a kleptokráciákból kiszivattyúzott olcsó földgázra és tőkére" alapozott növekedés valójában futóhomokra alapozott növekedés, amely nem ugyanaz, mint a magasabb termelékenységből és a nagyobb arányú innovációból eredő tényleges, tartós növekedés.
(MTI)
