A háború 38. napja - Milyen irányba tart a konfliktus?
A háború hatodik hetében már a béketárgyalások fényében több forgatókönyv került napirendre, de igazából csak a hadszíntéren dől el, mi is lesz ebből a valóság.

A kirgiz rendőrség Biskekben mintegy húsz tüntetőt vett őrizetbe, aki azért vonult az utcára szombaton, hogy tiltakozzék Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A közép-ázsiai országban korábban betiltották, hogy demonstrációt tartsanak az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A biskeki megmozdulást szombaton a közösségi médiában szervezték. Az összegyűlt, nagyjából húsz ember eredetileg az orosz nagykövetségig akart vonulni, hogy ott tiltakozzék az Ukrajna ellen indított háború miatt. Rövid időn belül valamennyiüket őrizetbe vette a rendőrség.
"Gyermeteg és pusztító agressziónak" minősítette Ferenc pápa szombaton máltai látogatásának kezdetén az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, és jelezte, vizsgálja annak lehetőségét, hogy személyesen Kijevbe látogasson.
"Azt hittük, hogy más országok lerohanása, a kegyetlen utcai harcok és az atomfegyverrel fenyegetődzés mind már a régmúlt
hátborzongató emlékei közé tartoznak" - jelentette ki a katolikus egyházfő máltai tisztségviselők és diplomaták előtt.
A pápa továbbra sem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, sem konkrétan Oroszországot. Úgy fogalmazott: "idejétmúlt nemzeti érdekekre hivatkozva egy hatalmasság ismét konfliktusokat gerjeszt és provokál, miközben a hétköznapi emberek érzik azt, hogy jövőt csak úgy lehet építeni, ha osztoznak rajta, máskülönben nem is lesz jövő".
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és más közös űrprojektekben dolgozó partnerek közötti normális kapcsolatok helyreállítása csakis akkor lehetséges, ha a Moszkva elleni nyugati szankciókat feloldják - közölte Oroszország űrkutatási igazgatója szombaton.
Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója a közösségi médiában nyilvánosságra hozott bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a szankciók célja "az orosz gazdaság megfojtása, népünk kétségbeesésbe kergetése és éhínségbe taszítása, országunk térdre kényszerítése". Hozzátette: (ezek az intézkedések) "nem fognak sikerrel járni, de a szándékok egyértelműek".
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága pénteken egy mintegy 54 ukrán autóbuszból és más magánjárművekből álló konvojjal visszafordult, mondván, hogy a körülmények miatt nem lehetett volna tovább haladni.
Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette pénteken, hogy 300 millió dollár értékű további fegyvert akar adni Ukrajnának azon felül, amelyet Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta már megígért neki.
Az ukrán külügyminiszter szerint az orosz fél pozíciójából nyilvánvalóvá válik, hogy továbbra is az ultimátumok nyelvén beszél, vagy áttér a konstruktív párbeszédre - írja a Kárpáti Igaz Szó.
Dmitro Kuleba rámutatott: Ukrajna még nem kapott válaszokat az Isztambulban elhangzott javaslataira. Az ukrán diplomácia vezetője kifejtette, ezekből a válaszokból érthetővé válik, hogy Moszkva továbbra is marad az ultimátumoknál, vagy áttér a helyzet konstruktív megvitatására.
(kiszo.netI
Moldova megőrzi semlegességét és nem fogja átvenni a nyugati országoknak az Ukrajna inváziója nyomán Oroszország ellen hozott szankcióit - közölte pénteken Maia Sandu moldovai elnök a Szabad Európa helyi szerkesztőségének adott interjújában.
"Vannak bizonyos dolgok, amelyeket kötelesek vagyunk szavatolni állampolgárainknak. Azzal, hogy energiaforrások nélkül hagyjuk az országot és destabilizáljuk az itteni helyzetet, nem segítünk senkin: sem Moldován, sem Ukrajnán, sem nyugati partnereinken" - hangsúlyozta Sandu.
Végrehajtották a második ukrán-orosz katonai fogolycserét a háború kitörése óta - jelentette be pénteken Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A felek 86-86 katonát cseréltek ki a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében. Verescsuk kiemelte, hogy az ukrán foglyok között 15 ukrán katonanő is visszanyerte a szabadságát. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője hozzátette, hogy a kicserélt ukrán foglyok már mind biztonságban, ukrán ellenőrzésű területen vannak.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a mostanit megelőzően a felek március 24-én cseréltek ki tíz-tíz foglyot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette péntek éjjeli szokásos videoüzenetében, hogy az eltelt egy nap során több mint hatezer civilt tudtak kimenekíteni Donyeck, Luhanszk és Zaporizzsja régióból, közülük több mint háromezret Mariupol városból, mert ezeken a helyeken működtek a humanitárius folyosók.
Pénteken megérkezett az ukrán hadsereg ellenőrizte Zaporizzsjába több tucatnyi autóbusz, tele mariupoli civilekkel - jelentette az AFP hírügynökség tudósítója a helyszínről. A hírügynökség megjegyezte: nem lehet tudni, hogy Zelenszkij adataiban benne van-e ez a sok száz ember.
Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes azt közölte egy videofelvétellel alátámasztva, hogy 42 busz érkezett Zaporizzsjába, a tudósító 30-at tudott összeszámolni. Olyan mariupoliakról van szó, akik előtte saját járműveiken el tudtak jutni az orosz kézen lévő Berdjanszkba, egy köztes településre. Az oroszok Berdjanszkban szállították őket buszokra.