A háború 32. napja - Tovább folytatják a tárgyalásokat - HÍRFOLYAM
Az orosz-ukrán háború második hónapjának elején is fenyegető kijelentések sokasága hangzik el mindkét oldalon. Ma is hírfolyamunkban minden fontos háborúval kapcsolatos információt megtalál.

Az elnöki közlemény szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal tartott vasárnapi telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szükség van a fegyverszünetre és a jobb humanitárius feltételekre.
A két államfő beszélt a tárgyalási folyamatról, és Erdogan közölte, hogy Törökország kész minden "szükséges közreműködésre" az ukrajnai tűzszünet megteremtéséhez és "a térségbeli humanitárius helyzet javításához".
Újabb tárgyalási fordulót tart hétfőtől az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség Törökországban.
A 18 és 55 év közötti ukránok közel fele mondta azt egy európai kutatók által elvégzett felmérésben, hogy kész lenne közvetlenül részt venni a harcokban az orosz invázióval szemben. A férfiak körében ez az arány mintegy 70 százalék, míg a nők esetében megközelíti a 30 százalékot a reprezentatív közvélemény-kutatás szerint, amelyet az oslói Békekutató Intézet (PRIO) végzett el az Info Sapiens helyi közvélemény-kutató intézet segítségével.
Az Info Sapiens több mint ezer ukránt kérdezett meg. A háborús körülmények rendkívül megnehezítették a közvélemény-kutatás feltételeit. A konfliktus harmadik hetében (március 9. és 12. között) megkérdezettek - férfiak és nők azonos arányban - az interneten válaszoltak az ellenállásra vonatkozó négy lehetőséggel kapcsolatos kérdésre.
Több mint 3,8 millióan menekültek el Ukrajnából február 24., az orosz lerohanás kezdete óta az ENSZ vasárnapi összesítése szerint, de a menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult.
Az ukrán megyei vezetők megerősítették vasárnap, hogy rakétacsapások következtében teljesen megsemmisült két nagy olajraktár Nyugat-Ukrajnában.
Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy a légi csapás szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt, amely ennek következében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.
Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen, Lvivben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár. Emberáldo
A Moszkva által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai "Luhanszki Népköztársaság" hamarosan népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról - idézte a szakadár régió hírportálja Leonyid Paszecsnyik helyi vezetőt vasárnap. "Úgy gondolom, hogy a közeljövőben népszavazást tartanak a köztársaság területén" - mondta Pasecsnik. "A nép élni fog alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról" - tette hozzá.
Oroszország februárban függetlennek ismerte el a luhanszki és donyecki önjelölt köztársaságokat, és nem sokkal később elrendelte az általa békefenntartónak nevezett műveletet a térségben. Az orosz hadsereg pénteken azt közölte, hogy a luhanszki szakadár "népköztársaságban" a terület 93, a donyeckiben pedig az 54 százaléka került a helyi "népi milícia" ellenőrzése alá, és ezzel az orosz művelet első szakaszának fő feladatait teljesítették.
Kijev és Lviv körzetében található ukrán katonai objektumok nagy pontosságú fegyverekkel történt megsemmisítéséről számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Tájékoztatása szerint az orosz fegyveres erők szombaton nagy hatótávolságú precíziós légifegyverekkel megsemmisítettek egy nagy üzemanyagbázist Lviv közelében. Emellett, mint mondta manőverező robotrepülőgépekkel megsemmisítették a lvivi rádiójavító üzem műhelyeit, ahol Sz-125-ös légvédelmi- és Tor föld-levegő rakétarendszereket, valamint az ukrán légierő radarállomásait, a rádioelektronikai harc eszközeit és a harckocsik célzóberendezéseit javították és korszerűsítették.
A tábornok azt mondta, hogy a Kijevtől 30 kilométerre délnyugatra található Pleszecke településen nagy hatótávolságú, tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisítettek egy raktárat, amelyben Sz-300-as és Buk föld-levegő rakétarendszerek rakétáit tárolták.
Az orosz csapatok le akarják törölni Mariupolt a Föld színéről - jelentette ki vasárnapra virradóra Vadim Bojcsenko polgármester. Az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a város védői hősiesen ellenállást tanúsítanak. Mindemellett vasárnapra virradóra is súlyos harcokról számolt be.
Bojcsenko azzal vádolta a várost ostromló orosz hadsereget, hogy kíméletlenül bánik a civilekkel, közöttük az oroszajkú helyi lakosokkal is. "Nem kaptak megbízást senkinek a megóvására. Feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt letöröljék a Föld színéről" - fogalmazott a polgármester, népirtásnak nevezve a történést, mondván, "nincs rá jobb szó".
Mariupol felett még mindig az ukrán zászló lobog, és továbbra is ukrán város marad - húzta alá. Ugyanakkor elismerte, hogy a város egyes kerületei már orosz alakulatok kezére kerültek. "A várost körbefogták, és az ostromgyűrű egyre szorosabb" - mondta.
Oroszország szombaton azzal vádolta meg Azerbajdzsánt, hogy csapataival behatolt és csapásokat mért Hegyi-Karabah orosz békefenntartók által ellenőrzött övezetében. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri csapatok az utóbbi napokban török Bayraktar TB-2 drónokkal négy alkalommal támadták a hegyi-karabahi erők állásait Furuh településének térségében. Az azeri erőket felszólították, hogy vonják ki alakulataikat az övezetből. A védelmi minisztérium közlése szerint a békefenntartók jelenleg a helyzet rendezésén fáradoznak. A nemzetközi elismeréssel nem rendelkező Hegyi-Karabah sajtójelentések szerint átmenetileg hadiállapot bevezetéséről döntött. A legfrissebb összecsapásokban pénteken három örmény vesztette életét.
Ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében. Hírügynökségek felidézték, hogy több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatólag ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.
"Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nem csak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná" - mondta az ukrán elnök. Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak 1 százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne.
"Már 31 napja várunk. Ki vezeti az euroatlanti közösséget? Még mindig Moszkva a megfélemlítés miatt?" - kérdezte.