A háború 28. napja: Novák Katalin a határra látogatott, az oroszok rubelért adják a gázt – HÍRFOLYAM
Oroszország áttért a rubel alapú gázelszámolásra. Az oroszok már 3900 katonai objektumot semmisítettek meg. Az Európai Bizottság ideiglenes válságkeretet hozott létre a tagállami gazdaságok támogatására.
A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét - közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően szerdán.
Jens Stoltenberg tájékoztatóján közölte, hogy a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a balti régiótól a Fekete-tengerig.
Az Ukrajna elleni háború kezdete óta 58 ukrán mentőautót vettek az orosz erők tűz alá, és hat egészségügyi alkalmazott vesztette életét, ezért golyóálló mellényekkel látják el közülük azokat, akik a harcok követlen közelében dolgoznak - közölte szerdán Viktor Ljasko egészségügyi miniszter az UNIAN ukrán hírügynökség szerint.
A tárcavezető kifejtette, hogy szerdán átadták az első golyóálló mellényeket olyan mentősöknek, akik "golyózáporban mentik az ukránokat a harci cselekmények övezetének határvidékein". A miniszter előző nap nyilvánosságra hozta, hogy az országban a támadások következtében eddig 134 kórházban keletkeztek károk és kilenc romba dőlt - emlékeztetett az UNIAN. Ljasko ugyanakkor biztosított afelől, hogy egyelőre van elegendő egészségügyi dolgozó és gyógyszer Ukrajnában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, és most ártatlan ukrán civileket gyilkol meg kórházak és lakóépületek lebombázásával - jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.
"A törvény és az emberi élet ilyen égbekiáltó semmibevétele hatalmas fenyegetést jelent Európára és a világra nézve" - hangsúlyozta.
A kanadai miniszterelnök elmondta: "Putyin bűnös inváziót indított egy demokratikus, szuverén ország, Ukrajna ellen, mindezt olyan aggályos időkben, amelyet a koronavírus-járvány és a klímaváltozás is megnehezít." Mint fogalmazott: "ezekben az időkben az emberek vezetőre és megoldásokra vágynak, de kiemelkedtek az olyan cinikus populista vezetők, akik az aggályokból hasznot akarnak húzni". Véleménye szerint az emberek jobb jövőre, és a külső destruktív erők elleni védelemre vágynak, de a rendet és a védelmet szabályozó intézményrendszereket Putyin fenyegeti.
A menekültválság a nagyságrendjét tekintve eddig nem tapasztalt kihívást jelent Magyarország számára, mozgósítani kell az ország erőforrásait - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatornán.
Ebben a helyzetben a magyar állami szervek, az önkormányzatok, a civil szervezetek és az állampolgárok erőfeszítéseinek az összehangolására van szükség - emelte ki Bakondi György.
Hozzátette, mostanáig félmillió menekült érkezett Magyarországra Ukrajnából, míg 2015-ben a "nagy migránsválság" időszakában csak 400 ezren érkeztek.
A holland parlament alsóházának többsége még szigorúbb szankciókat szorgalmaz Oroszországgal szemben, Hollandiát azonban nagyon érzékenyen érintené az orosz energiaellátás megszakítása - írta az NlTimes hírportál szerdán, az állami gazdaságtervezési hivatal (CPB) jelentésére hivatkozva.
A CPB szerint, a holland gázfogyasztásból az orosz gáz részesedése viszonylag alacsony, csupán 15 százalék, szemben az európai átlaggal, ami 34 százalék. Az orosz energia bojkottja azonban a nemzetközi kereskedelmi láncokon keresztül még így is keményebben sújtaná Hollandiát, mint más nyugat-európai országokat - írja a hírportál.
Moszkva "a megfelelő módon" fog válaszolni arra, hogy Varsó kiutasította 45 diplomatáját - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Lengyelország szerdán 45 orosz diplomatát minősített nemkívánatos személynek, kémkedéssel vádolva meg őket. A kiutasított személyeknek eltérő sürgősséggel, de legfeljebb öt napon belül el kell hagyniuk az országot. A távozó orosz külügyi alkalmazottak újakkal pótlását nem tervezik Varsóban.
Lemondott szerdán Anatolij Csubajsz, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős különmegbízottja.
Ezt a moszkvai vezetés egyik liberális személyiségének tartott 66 éves politikus szóvivője is megerősítette szerdán.
Az RBK orosz gazdasági napilap úgy tudja, Csubajsz feleségével együtt elhagyja Oroszországot és Törökországba utazik.
Névtelenséget kérő források szerint Csubajsz lemondása Oroszország Ukrajna ellen indított hadműveletével állhat összefüggésben.
Szlovénia kijevi külképviselete ügyvivői szinten fog működni, és a rendkívüli helyzet idejére vezetője teljes jogkörrel fog rendelkezni - jelentette be Janez Jansa szlovén kormányfő a kabinet szerdai ülését követően Brdo pri Kranjuban.
Jansa konkrét nevet nem említett, de annyit elmondott, hogy többen is jelentkeztek a misszióra.
"Örülök, hogy amint közzétettünk a felhívást, különböző szektorokból önként jelentkeztek olyanok, akiknek van tapasztalatuk, mert már dolgoztak ott" - húzta alá.
Az orosz sportolók anyagi elismerése a hazai versenyeken a világ- és Európa-bajnokságok pénzdíjainak megfelelő szintű lesz - jelentette ki Oleg Maticin orosz sportminiszter.
Az orosz sportszövetségek vezetőivel folytatott megbeszélés után a tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi nívójú díjazással akarják az orosz élversenyzők motiváltságát megőrizni a világméretű szankciók közepette.
Az ukrán fegyveres erők ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében Irpiny, Bucsa és Hosztomel körül az orosz erőket, az orosz tüzérség viszont változatlanul folyamatosan lövi a településeket - számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a bucsai városvezetésre hivatkozva.
A bucsai tanács hozzátette hivatalos Facebook-oldalán, hogy a megyében számos falvat megszálltak az oroszok, és humanitárius katasztrófa fenyeget ezeken a településeken.
Az ukrán rendőrség szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékozatott, hogy Irpinyben a Kijev megyei rendőrezred hozzálátott a város megtisztításához a szabotőröktől, de elsősorban a helyi lakosok segítése és evakuálása a fő feladatuk. Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök az UNIAN ukrán hírügynökség szerint közben a Facebookon azt írta, hogy az orosz tüzérség továbbra is folyamatosan lövi Irpiny lakónegyedeit. Szavai szerint a településen a lakóházak
"Oroszország népirtást követ el Ukrajnában" - állította Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy müncheni városi tisztségviselőkkel folytatott videókonferencián szerdán.
A korábbi profi ökölvívó bajnok városvezető arra kérte a müncheni hivatalnokokat: fejtsenek ki nagyobb nyomást a német szövetségi kormányra, hogy szakítson meg mindenfajta gazdasági kapcsolatot Oroszországgal.
- hangsúlyozta Klicsko a kijevi testvérváros elöljáróinak.
"Elpusztítják a polgári lakosságot. Elpusztítják az országunkat" - tette hozzá Klicsko, aki szerint az orosz hadsereg által használt bombák 500 méteres körzetükben mindent elpusztítanak, ennek megfelelően inkább a polgári lakosság, semmint az ukrán hadsereg elleni fegyvernek lehet őket nevezni.
Folytatta látogatását az ukrán határ menti településeken a megválasztott köztársasági elnök, Novák Katalin, aki Nyíregyházán, Záhonyban, Eperjeskén, Lónyán, Barabáson és Tarpán is járt szerdán.
A megválasztott államfő a közmédiának nyilatkozva elmondta: szívszorító történeteket hallott és megrendítő összefogást tapasztalt szerdai útján.
Novák Katalin látott olyan kismamát, aki 38 hetes terhesen menekült el a háborúból és a nyíregyházai kórházban szülte meg egészséges gyermekét. Beszélt olyan családokkal is, amelyek tagjai Magyarországon tudtak újra találkozni egymással, valamint olyanokkal is, akik mennek tovább Magyarországról Európa más országaiba.
Nincsenek hosszú távú stratégiák, egyelőre mindenki napról napra él - mondta Novák Katalin, hozzátéve, hogy az Ukrajnából érkezők nagyra értékelik a magyarok segítségét.
Elítélte szerdán Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, hogy Oroszország lebombázta a Harkiv-Pjatyihatki temetőt, ahol a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak.
"A halottak iránti tisztelet az emberségünk mércéje, és a civilizációnk alapját képezi" - hangsúlyozta Glinski a Twitter közösségi honlapján közzétett bejegyzésben. Hozzátette: a harkivi emléktemető lebombázása "egy következő, Oroszországot a civilizált világból kitaszító bűntett".
A PAP hírügynökség harkivi tudósítója szerda reggel számolt be arról, hogy az orosz kazettás bomba eltalálta a Harkiv melletti Pjatyihatki temetőjét.
A hírt az Unian hírügynökség tette közzé az ottani katonai vezetésre hivatkozva. A sme.sk, amely a hírt átvette, más forrásokból azt nem tudta megerősíteni.
Odessza lakott részeire ma első ízben csapódtak be lövedékek.
Az 1941-ben lefektetett alapelvek szerint a Reuters működése során köteles megőrizni integritását, függetlenségét, és tartózkodnia kell mindennemű részrehajlástól.
Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3920 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta - közölte hétfőn Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint Ukrajna ezen felül 143 pilóta nélküli légijárművet, 1267 harckocsit és más páncélozott harcjárműt, 124 rakéta-sorozatvetőt, 457 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1028 speciális katonai járművet veszített.
Azt is mondta, hogy az orosz haderő egyetlen éjjel, hétfőre virradóra négy ukrán drónt, valamint 187 katonai objektumot, köztük 31 hadianyag-raktárt semmisített meg.
A szóvivő szerint az orosz hadsereg egyes szakaszokon 11 kilométert nyomult előre.
Az orosz védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy a visszavonuló ukrán "nacionalisták" szabotázst hajtottak végre a donyecki "népköztársaság" területén található Avdijivka kokszgyárban. Az üzemben tűz ütött ki, amelynek maró, mérgező füstje a szomszédos településekre is átterjedt. A tűz oltását a harcok akadályozzák.
A donyecki "népi milícia" még február 24-én, a háború első napján közölte, hogy az ukrán hadsereg aláaknázta a kéntisztító üzemeket és az avdijivkai kokszgyárat ellátó alállomást.
A helyi hatóságok szerint ukrán belövés után áram nélkül maradt a donyecki Zaszjadko bánya szellőzőaknája. A föld alatt 83 bányász tartózkodik, akiknek felhozatalára bányamentő csapatot hívtak a helyszínre.
A TASZSZ hírügynökség szerint a Donyec-medencei demarkációs vonalnál február 17-én eszkalálódott a helyzet, és a két szakadár "népköztársaság" akkor az elmúlt hónapok legintenzívebb ukrán ágyúzásáról számolt be, amely most is tart. A donyecki hatóságok szerint az ukrán hadsereg hétfő reggel öt településre 46 nagy kaliberű lövedéket lőtt ki.
A TASZSZ orosz hírügynökség hivatalos forrásra hivatkozva közölte, hogy eddig több mint 247 ezer ember, köztük 55 ezer gyerek érkezett menekültként Oroszországból a Moszkva által függetlennek elismert szakadár "köztársaságokból" és Ukrajnából. A Donyec-medencéből 215 ezren érkeztek.
A Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat hétfőn közleményt adott ki azoknak a nyugati sajtóban megjelent értesüléseknek a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók miatt nem akarja visszahozni a Földre Mark Vande Hei amerikai asztronautát. A Roszkoszmosz sohasem szolgáltatott okot partnereinek arra, hogy kételkedjenek megbízhatóságában - írták. Vande Hei március 30-án tér vissza az orosz Szojuz MSZ-19 űrhajó fedélzetén, Anton Skaplerovval és Pjotr Dubrovval együtt - áll a közleményben, amelyben a vállalat hangsúlyozta, hogy az űrállomás legénységének biztonságát kiemelten fontosnak tartják.
Korábban Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Telegram-csatornáján közzétette az amerikai Fox News tévécsatorna adásának egy részletét, amelyben azt állította, hogy Oroszország képes lenne az amerikai űrhajóst az űrben hagyni.
Csehország a kárpátaljai Ungváron készül létrehozni ideiglenes ukrajnai diplomáciai képviseletét, amely a február végén bezárt kijevi nagykövetség és a lvivi konzulátus helyett intézné a folyó ügyeket - közölte szerdán Aneta Kovárová, a cseh külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.
NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában.
"Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg" - jelentette ki Lavrov.
Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját.
"Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy őket (Ukrajnát) amerikai kollégáik tartják fogva, akik számára, a politikai elemzőket olvasva, egyszerűen nem előnyös, ha ez a folyamat [a tárgyalások] gyorsan véget ér. Arra számítanak, hogy továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába" - hangoztatta Lavrov.
Nem a fegyverkezés, hanem a béke építése jelent megoldást Ferenc pápa szerint, aki ismét az ukrajnai helyzetről beszélt az általános audiencián szerdán. Ukrajna olaszországi nagykövete jelenleg biztonsági okoból veszélyesnek nevezte az egyházfő esetleges látogatását.
A katolikus egyházfő hangoztatta: "a háborúval minden elveszik, a háborúban nincsen győzelem, minden vereséget szenved (...) a háború az emberiség veresége". Hozzátette, hogy az emberiségnek meg kell szabadulnia az önpusztítástól.
Kijelentette, hogy az otthontalanná válók, a menekülők, az áldozatok, a sebesültek, az egyik és a másik oldalán életüket vesztő katonák, "mind a halál hírnökei".
Az Európai Bizottság ideiglenes válságkeretet fogadott el, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasságot a gazdaságnak az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt szükséges támogatására - közölte a brüsszeli testület szerdán.
Az intézkedés - az egységes piaci egyenlő versenyfeltételek fenntartása mellett - lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy korlátozott összegekben támogatást nyújtsanak az ukrajnai háború okozta válság, vagy az ahhoz kapcsolódó szankciók és ellenszankciók által érintett vállalkozásoknak.
A tagállamok olyan programokat hozhatnak létre, amelyek keretében a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedő, a válság érintette vállalatoknak legfeljebb 35 ezer euró, az összes többi ágazatban tevékenykedő egyes vállalatoknak pedig legfeljebb 400 ezer euró támogatást nyújthatnak. A támogatás bármilyen formában nyújtható, beleértve a vissza nem térítendő közvetlen támogatást is - írták.
Nemzetközi együttműködés keretében a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) vendégül látja az áprilisi divízió I/B világbajnokságra készülő ukrán jégkorong-válogatottat.
Ehhez a kormányzat, a nemzetközi szövetség, valamint azon keresztül több nemzeti szövetség is segítséget nyújt - az MJSZ szerdai közleménye szerint.
Az ukrán nemzeti csapat, amely a Miskolci Jégcsarnokban edzhet, vasárnap érkezett meg Miskolcra, és hétfőn már meg is kezdte a jeges felkészülést a lengyelországi világbajnokságra. A DVTK Jegesmedvék a magyar szövetség aktív közbenjárásával és segítségével látják vendégül az ukrán jégkorong-válogatottat, amely a háborús helyzet miatt nem tud otthon készülni.
Közben az ukrán egységek fölszabadították Makariv városát - adta hírül a TA3 hírtelevízió.
A volt pénzügyminiszter szerint, aki az ukrán kormányfő tanácsadója is volt, az orosz nyersanyagstopról szóló európai döntés már az asztalon van és egy éven belül bevezethető.
- tette hozzá a Pravda kérdésére.
pravda.sk
A szaktárca 677 férfit, 1.745 nőt és 1.004 gyermeket jegyzett.
A hírt Vjacseszlav Csausz, a csernyihivi terület kormányzója közölte az AP hírügynökségnek azzal, hogy a hidat a Gyeszna folyó fölött Kijev felé a civil lakosság evakuációjára és a humantárius segélyszállítmányok célba juttatására használták.
A hivatalok azt is közölték, hogy a városban nincs víz és áram, humanitárius katasztrófának jellemezték a helyzetet.
TASR
Európa véget fog vetni az orosz energiafüggőségnek, de ha ezt egyik napról a másikra tenné meg, az súlyos recesszióhoz vezetne - jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár.
- fogalmazott Scholz a német szövetségi parlamentben (Bundestag) elmondott beszédében.
A kancellár leszögezte: bár a háború rengeteg szenvedést hoz Ukrajnának, Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját országa jövőjét is lerombolja vele.
"Azt már látjuk, hogy a szankciók működnek. És ez csak a kezdet, mert folyamatosan szigorítunk az intézkedéseken" - mondta Scholz.
"Nyolc évtizeden át sikerrel kerültük el a háborút Európában, ennek így kell maradnia" - tette hozzá.
Magyarország az ukrajnai háború elől menekülők mindegyikét befogadja, de továbbra is zárva tartja a határokat az illegális bevándorlók előtt - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának közgyűlésén szerdán Genfben.
- hangsúlyozta a tárcavezető a magyarországi emberi jogi helyzet egyetemes időszakos felülvizsgálatának ülésén az ENSZ-ben a minisztérium közleménye szerint.
Rámutatott, hogy az ukrajnai háborúban a legalapvetőbb emberi jogok sérülnek, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent. Mint mondta, a magyar kormánynak garantálnia kell, hogy az ország lakói békében és biztonságban élhessenek, ebben a kérdésben nem lehet semmilyen kompromisszum.
Elmondta, hogy a hadsereg jelentős erőit csoportosították át a keleti határvidékre, valamint a kockázatok minimalizálása érdekében nem küldenek katonákat és fegyvereket, nem engedélyezik halált okozó fegyverek átszállítását Magyarországon. "Ugyanakkor tudjuk, megértjük és tiszteletben tartjuk, hogy egyes barátaink, szövetségeseink másként döntöttek" - mondta.
Negyvenöt, Oroszország számára kémkedő diplomata listáját adta át a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) a varsói külügyminisztériumnak, az érintettek sürgős kiutasítását kérve - közölte szerdai sajtóértekezletén Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős lengyel miniszter szóvivője.
- mondta el Zaryn.
A kiutasítandó személyek, valamint azok, akik együttműködtek velük, az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatának a tisztviselői - tette hozzá a szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül vesz részt a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón - jelentette be az Unian hírügynökségnek Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő.
A nyugati szövetségesek, akik "jelentős mennyiségű alapvető katonai felszerelést" biztosítanak Ukrajnának, mérlegelni fogják, hogy mit tehetnek még "a támogatásuk megerősítése érdekében" - mondta egy NATO-tisztviselő. Hozzátette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták, hogy csütörtökön videokonferencián keresztül közvetlenül beszélhessen a NATO vezetőivel.
Csütörtökön Brüsszelben a NATO, valamint a G7-ek és az Európai Unió csúcstalálkozóján a nyugati szövetségesek, "új szankciókat fognak bejelenteni Oroszország ellen", és megerősítik a már érvényben lévőket - jelentette be Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
A találkozóra pontosan négy héttel az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete után kerül sor. A csúcstalálkozón megvitatják Oroszország ukrajnai invázióját, a NATO-országok Ukrajnának nyújtott támogatását, valamint az Oroszországgal szembeni elrettentés és védelem további erősítését.
Az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról szólva "nagyon nehéznek" nevezte a folyamatot. "Nagyon nehéz, néha botrányos, de lépésről lépésre haladunk előre" - fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette: a tárgyaló felek nap mint nap keményen dolgoznak.
A nyugati országok az ukrajnai "különleges hadművelet" megindultáig nem akarták meghallani Oroszország biztonsági aggodalmait - jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva.
- mondta angolul nyilatkozva Peszkov.
"Pár évtizede próbáljuk aggodalmainkat tolmácsolni a világnak, az Európának és az Egyesült Államoknak, de senki sem hallgatott meg minket" - sérelmezte az egyébként nyugati szankciós listára került orosz szóvivő.
"Míg nem lett késő, döntést hoztunk a különleges katonai művelet megindításáról, hogy megszabaduljunk a határainknál létrehozott Anti-Oroszországtól" - fogalmazott a Kreml szóvivője.
Hangsúlyozta, hogy a hadművelet az előzetes célkitűzéseknek és terveknek megfelelően alakul. A műsorvezető kérdésére válaszolva közölte, hogy "az elejétől fogva senki sem gondolta, hogy a művelet mindössze néhány napot fog igénybe venni". "Ez egy komoly művelet, komoly célokkal" - emelte ki.
Mint mondta, egyértelmű jelei voltak annak, hogy az ukrán kormányerők a donyecki szakadár térségek elleni csapásra készültek a február 24-i orosz támadás megindítása előtt.
Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolról szólva kijelentette, hogy a fegyveres erők fő célkitűzése a város "nacionalista alakulatoktól" való megtisztítása. Mint mondta, az ukrán "nacionalisták" nem engedik elvonulni a civillakosságot, amelyet élő pajzsként használnak.
"Vlagyimir Putyin nem haragszik az ukrán népre. Oroszországban sem haragszanak az ukrán népre. Ő azokra az emberekre mérges Ukrajnában, akik a NATO részévé akarják tenni az országot, hogy aztán amerikai nukleáris rakétákat telepíthessenek területére. S azokra is mérges Ukrajnában, akik megtiltják a népnek, hogy a saját országában oroszul beszéljen, egyebek között azoknak az oroszoknak, akik már évtizedek óta élnek ott. Azokra az emberekre mérges, akik náci jelképekkel járkálnak Kijev és Lviv utcáin. Azokra is mérges, akik éveken át akarnak tárgyalni a világgal és minszki tárgyalócsoporttal, anélkül, hogy teljesítenék a vállalt kötelezettségeiket" - sorolta Peszkov.
A nukleáris fegyverek esetleges bevetését firtató kérdésre Peszkov azzal válaszolt, hogy az orosz nemzetbiztonsági stratégia rendelkezései alapján Oroszország csak akkor folyamodik ezen eszközök használatához, ha az állam létezése kerülne veszélybe.
Peszkov arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtetett Ukrajna területén.
- mondta.
"Ez olyan tény, amivel szembesülnünk kellett" - jelentette ki, hozzátéve, hogy Oroszország a nemzetközi megállapodások értelmében 2017-ig megsemmisítette saját biológiai és vegyifegyver készletét.
Emmanuel Macron francia államfő kedden ismételten beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, de az egyórás telefonbeszélgetésen nem sikerült megállapodásra jutni a francia fél által reklamált tűzszünetről Ukrajnában - jelezte a francia elnöki hivatal.
Ez volt nyolcadik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.
"Egyelőre nincs megállapodás, de Macron elnök meg van arról győződve, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket" - tudatta az Elysée-palota. A francia elnökség álláspontja szerint "nincs más megoldás, mint a tűzszünet, valamint jóhiszemű tárgyalások Oroszország részéről Ukrajnával".
- hangsúlyozta a francia elnöki hivatal.
Moszkva csak annyit közölt az AFP hírügynökség szerint, hogy a megbeszélést a francia fél kezdeményezte, és annak témája az ukrajnai helyzet, valamint az ukrán és az orosz fél között folyamatban lévő tárgyalások voltak.
Emmanuel Macron kedden a Brüsszelben rendezett Európai Humanitárius Fórum videókonferenciáján elítélte, hogy Oroszország robbanófegyvereket használ sűrűn lakott övezetekben, és úgy vélte, hogy "az Ukrajna elleni orosz agresszióban minden elfogadhatatlan".
Az ukrán elnök, aki közvetlen tárgyalásokat kért Vlagyimir Putyintól, szerda délután videókonferencia keretében fog a francia szenátorok, valamint képviselők előtt beszélni, és támogatásukat kérni, ahogy azt már megtette az olasz, az amerikai, a kanadai, a brit, a német és az izraeli törvényhozók előtt az elmúlt napokban.
