2024-ben is rekordot dönt majd a fiatal választók aránya?
Immáron 10. alkalommal zajlanak majd az Európai Parlamenti választások az Európai Unió 27 tagállamában. Becslések szerint 366 millió állampolgár járulhat a szavazó urnák elé június 6–9. között. Az Európai Parlamenti választásokat mintegy az Európai Unió alappilléreként tartjuk számon, hiszen a demokrácia magját hordozza magában: lehetőséget kínál a polgároknak, hogy megmondják, milyen irányba haladjon tovább az Európai Unió politikája.
Az Eurobarométer felmérései szerint az 1979-es európai választások óta a legnagyobb fordulat a 2019-ben történt, amikor 50,6%-ra emelkedett a részvételi arány az EP-választások alkalmával (ez 8 százalékponttal több, mint 2014-ben). A növekedés pedig egyértelműen a fiatalok nagyfokú érdeklődésének köszönhető. A 25 év alattiak (+14 százalékponttal) és a 25-39 év közöttiek (+12 százalékponttal) az eddigieknél többen vettek részt a választásokon. A fiatalok ezen fellépésükkel demonstrálták, hogy igenis bele szeretnének szólni Európa jövőjének alakulásába.
Uniós szinten leginkább a gazdaság és a növekedés, az éghajlatváltozás, az emberi jogok és a demokrácia ügye határozta meg, hogy a választók kire tették le voksukat. Ezen kívül az Európai Unió jövőbeli működése és a bevándorlás kérdése is fontos részét képezte a szavazók véleménynyilvánításának.
Az EU válaszadóinak több mint kétharmada (68%), Szlovákiában a megkérdezettek 75%-a gondolta, hogy az európai uniós tagság hasznos állama számára. Az akkor 28 tagállam (2020-ban az Egyesült Királyság kilépett), válaszadóinak több mint fele, a szlovákiai lakosoknak 61%-a vélte, hogy kötelező részt vennie a választáson.
A 2019-es választások után az Eurobarométer közvélemény-kutatásában 28 ezren vettek részt. A felmérés célja a választási részvételi okok kiderítése volt, pontosabban az, mi ösztönözte őket a részvételre.
- 68%-a az európaiaknak gondolja úgy, hogy országuk nyert az EU-s csatlakozással.
- Az európai polgárok 56%-a véli azt, hogy számít a hangja az EU-ban. (2002 óta ez a legmagasabb adat).
- A fiatalok részvételi aránya a 2019-es európai választásokon 42% volt. (Ez 2014-ben 28% volt).
Az Eurobarométer statisztikái tehát jól mutatják, hogy a választásra jogosultak abban az esetben mennek el leadni voksukat, ha úgy érzik, döntésüknek, választási részvételüknek, szavazatuknak értelme van.
A fiatalság Európa lakosságának 25%-át teszi ki. Az ő problémáik, aggályaik és ötleteik adják majd a hajtóerőt az Európai Unió következő fejezetének. Az évek során a fiatalok aktív politikai részvétele sokat fejlődött. Nagyszabású tiltakozások és gyűlések, a digitális szféra iránti elkötelezettség, és az aktivizmus internetes formája, az ún. „klikktivizmus”, valamint az alulról építkező bojkottok általánossá váltak.
A fiatalok részvételi arányának növelését tehát a szavazók korának csökkentésével is elérhetik, ehhez pedig olyan eszközöket biztosítanak, mint az online vagy postai szavazati lehetősége, illetve az internetes közösségek kialakítása a közösségi média segítségével.
A közösségi média a politizálás terén is hatalmas erővel bír. A bajtársi buzdítás immáron áttevődött egy olyan virtuális térbe, melynek részesei nem feltétlenül önnön véleményüket szeretnék tükrözni, hanem a többség akaratát szeretnék, hogy teljesüljön. Egy-egy jó videó, frappáns mondat is képes átformálni meggyőződéseinket.
Ez valószínűleg az öt évvel ezelőtti adatok fényében azt jelentheti, hogy nemcsak a Z-generáció, hanem az idősebb X- és Y-generáció tagjai is nagyobb eséllyel mennek majd el szavazni. Jelenlegi becslések szerint az EU-polgárok 77%-a látogat majd el a regionális szavazóhelyiségek egyikébe, ez pedig azt jelentheti, hogy a fiatalok 2019-es 48%-os részvételi aránya idén jócskán megnövekszik majd.
