Le kell-e ölni a nem fertőzött állatokat? Szakértők válaszolnak

A ragadós száj- és körömfájást a dercsikai bikatelepen is kimutatták múlt héten, az állomány leölése holnap kezdődik meg. Ezzel együtt hatra emelkedett a Szlovákiában járvány sújtotta tenyészetek száma. Ezáltal több ezer állat likvidálása válik szükségessé, ami tetemes gazdasági károkat okoz a tenyésztőknek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a fertőzött farmok három kilométeres körzetében is likvidálják az állományokat.

– buzdítják egymást a gazdák a közösségi médiában. Vajon ezek az intézkedések a jelenlegi helyzetben elengedhetetlenek, vagy inkább túlzott óvatosságot tükröznek? Vannak-e olyan alternatív, hatékonyabb megoldások, amelyekkel a fertőzés terjedését meg lehetne akadályozni?

Az Aktuality.sk hírportál szakértőket szólaltatott meg a témában. A hírportált kérdéseire Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet korábbi vezetője, az Ódor-kormány mezőgazdasági minisztere; Andrej Gajdoš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeriipari Kamara elnöke; Pavol Čery,  az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet korábbi külkapcsolati osztályvezetője; és Ladislav Šranko állatorvos válaszolt.

A szakértőktől azt kérdezték:

1. Elengedhetetlen az állományok kipusztítása a fertőzésgócok három kilométeres körzetében, vagy ez túlzott óvatosságra vall?

2. Léteznek-e olyan, külföldön alkalmazott alternatív megoldások a járvány megfékezésére, amelyek hatékonyan védenék az országot a betegség ellen?

3. Korábban Csehszlovákiában az állomány oltásával és a tenyészetek hermetikus lezárásával védekeztek. Hatékonyabbak voltak ezek a megoldások a maiaknál?

Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet korábbi vezetője, az Ódor-kormány mezőgazdasági minisztere

1. Amikor egy fertőzési góc megjelenik, elegendő, ha egyetlen állat pozitív eredményt mutat. Ezért a gócpontban található összes állatot, még az egészségeseket is likvidálni kell. Ezt követően kijelölik az úgynevezett védőzónát, amely általában három kilométeres körzetet jelent, bár ez az adott ország szabályozásától függően változhat.
Fontos, hogy minden kistenyésztőt felkeressünk ebben a zónában, hogy megvizsgáljuk, milyen körülmények között tartják állataikat, és képesek-e karanténfeltételeket biztosítani. Ha igen, akkor két lehetőséget kell kínálnunk: az állatot le lehet vágni, és ha az állat egészséges, azt otthon fel lehet használni, természetesen a vágás utáni újbóli ellenőrzéssel. Mindezt azonban mindig az állatorvos döntése alapján kell végrehajtani.
Ezt a megközelítést alkalmaztuk már az afrikai sertéspestis esetében is, amikor egy pozitív egyed miatt az egész tenyészetet le kellett vágni.

2. -

3. Abban az időben ez előírt volt, nem vitatták meg. Ma ez egyelőre a gazdára hárul, akinek kötelessége biztosítani a tenyészete biológiai védelmét. Amennyiben az alkalmazottak mozgása során bármilyen kockázatot észlel, be kell vezetnie ezt a rendszert. Ez elsősorban a Magyarországról érkező külföldi alkalmazottakra vonatkozik, akik a szlovák farmokon dolgoznak, de ugyanez a farmok karbantartóira is érvényes. Például egy inszeminátor naponta akár öt farmot is felkeres. Az ilyen személyeket teljesen el kell izolálni. Ha ez a helyzet nem szűnik meg, talán jó lenne abbahagyni az inszeminációt is. Például egy közép-szlovák farmer preventív intézkedésként ilyen lépést tett.

Andrej Gajdoš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeriipari Kamara elnöke

1. A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, melyet a világ legveszélyesebb állatbetegségei közé sorolnak. Még a gyógyulás után is a virológusok szerint a vírus több mint 500 napig megmaradhat az állat testében.

Az, hogy milyen módon kezeljük a fertőzött tenyészetek állatait, szakorvosi kérdés, és jelenleg csupán az álltaorvos szakemberek tudják meghatározni a legmegfelelőbb eljárást. Éppen ezért a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara tiszteletben tartja az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet által kijelölt eljárásokat.

Sajnos a jelenlegi helyzetben, amikor a piac még a pasztörizált termékekben sem fogadja el a fertőzött állatokból származó pozitív eredményeket, nem engedhetjük meg magunknak, hogy másképp járjunk el. Továbbá, ha az egészséges állatokat, amelyek esetleg már pozitív eredményt adhatnak, bár még nem mutatták a betegség tüneteit, megtartanánk, azzal növelnénk a fertőzés más tenyészetekbe való átterjedésének kockázatát. Ezt egyszerűen nem vállalhatjuk.

2. Az általunk szerzett információk alapján – az egyetlen hatékony megelőzés a szigorú dezinfekció, a járművek mozgásának pontos nyomon követése, valamint minden előírás, beleértve az állatok biztonságos leölését szabályozó hatósági rendeletek, betartása, amelyet az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet  adott ki.

3. Ezek olyan eljárások voltak, melyeket a múltban alkalmaztak. Mi nem vagyunk olyan szakértők – sem állatorvosok, sem virológusok –, akik felelősségteljesen meg tudnák különböztetni a múltbeli és a jelenlegi megközelítések közötti különbséget a fertőzés elleni küzdelemben.

Az oltás nem lehetséges az Európai Bizottság előírásai miatt: az oltott állatok tesztjei ugyanolyan pozitív eredményt adnának, így a piac sem fogadná el az ebből származó tejet vagy húst. Ezért jelenleg nem alkalmaznak tömeges oltást.

A fertőzött farmokon az oltás olyan típusú vakcinával történt, amely a vírus fertőző terhelését elnyomta az állat testében, így a leölésig csökkentve marad a környezetre és más tenyészetekre gyakorolt közvetlen fertőző hatás.

Pavol Čery,  az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet korábbi külkapcsolati osztályvezetője

1. Az Európai Unió jogszabályai a Szlovák Köztársaságban az állategészségügyi területen is a szlovák jogszabályok fölé rendeltek. Ahogyan az EU állategészségügyi előírásai, úgy a nemzetközi állategészségügyi jogszabályok – melyeket a mi jogrendszerünk is tiszteletben tart – megkövetelik azon intézkedések bevezetését, amelyeket akkor Szlovákia alkalmaz a ragadós száj- és körömfájás és védőzónái esetében.

Ez gazdasági szükségszerűség mind a schengeni térségben, mind azon kívül fontos a Szlovák Köztársaság kereskedelmi kapcsolatai megőrzése érdekében, továbbá előnyös az állatok egészségügyi védelme és a fertőzékeny állatok tenyésztésének gazdaságossága szempontjából.

2. A fejlett világban olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyek megegyeznek az Európai Unió eljárásaival.

3. Az összehasonlítás, amely összehasonlíthatatlan dolgokat vet össze, eklektikus megközelítést eredményez. A változás az élet része, ma minden másképp van, és a korábbi módszerek – bár kétségtelenül eredményesek voltak – nem alkalmazhatók a mai helyzetben. Ez gazdaságtalan lenne, illetve orvosilag is kevésbé hatékony.

Ladislav Šranko állatorvos

1. Hogyan tudnák a tenyésztők biztosítani az állatok védelmét a vírus terjedése ellen? Hermetikusan lezárni a tenyészetet? Megakadályozni a rovarok és madarak átrepülését? Mert még a silótakarmány is a szabadban van, és az már kontaminálódhat. Nem tudom elképzelni, hogy ez miként lenne lehetséges, különösen, ha a szakértők azt állítják, hogy a vírust a szél segítségével hozták be Magyarországról.

2. A ragadós száj- és körömfájás esetére szóló intézkedések  intézkedések már régóta le vannak írva.

3. A ragadós száj- és körömfájás utáni posztvakcinációs antitestek megegyeznek azokkal az antitestekkel, amelyeket a szervezet a fertőzés során termel. Ez azt jelenti, hogy nem lehet megkülönböztetni, hogy egy állat fertőzött vagy oltott. Ha oltanánk az állatokat, a nemzetközi megállapodások szerint semmilyen állati eredetű terméket nem szabadna exportálni, és semmilyen élelmiszert nem lehetne átvinni a Szlovák Köztársaság határain.