Képkockák egy vándorméhész életéből
Szlovákiában az emberek születéskor várható élettartama 74,8 év volt az Eurostat 2021-es adatai szerint. Egy méh viszont mindössze öt hétig él. Szokott erre gondolni, amikor kibont egy üveg mézet?
A komáromi, 75 esztendős Oláh Gábor öt évtizede méhészkedik. Az a fajta ember, aki szemében gyermeki csillogással, sodró lendülettel, a hozzám hasonló laikusok számára is rendkívül érdekfeszítő módon tud mesélni a méhek munkájáról, és a méhekkel kapcsolatos munkáról, úgy, hogy az ember órákig tudná hallgatni. Szavain érezni, hogy minden egyes mondatát az élet hitelesítette, akár pozitív, akár negatív irányból.
Az apró, kis, zümmögő rovarokról beszélve nemcsak egy élet jelentősebb állomásai tárulnak fel, hanem egy letűnt kor egyre megkopó kontúrjai is.
Közben rájövök, a méhészek egy ugyanolyan szubkultúra, mint a bélyeggyűjtők, a lékhorgászok, a kotorékvadászok, vagy a siklóernyősök, intenzív klubélettel, kiállításokkal, belső rendezvényekkel, amelyek a nagyközönség számára jórészt láthatatlanok, vagy ha láthatóak, akkor is nehezen értelmezhetők, befogadhatók. Mi jobbára már csak a boltok polcain üvegbe csomagolt végtermékkel szembesülünk. De ha nem termelőtől vásárolják a mézet, legyenek résen: lehet, hogy kínai, izocukorból készült trutymóval vágták át önöket. Ha a mézként kínált termék olcsónak tűnik, legyenek gyanakvók: a méhészetnek – főként, ha vándorméhész az ember – viszonylag magasak a bekerülési költségei, ami az árban is visszatükröződik. Erről is beszélgettünk.
Hogyan lett méhész?
A kaptárt és a kereteket magam készítettem el. Ezek Balogh-típusú kaptárak voltak.
Itt álljunk is meg. Milyen a Balogh-típusú kaptár?
Ez ma már egy kevésbé használatos kaptártípus. A keretek, amelyekbe a hengerelt viasz került, 35x35 centiméteresek. Ebből fakad aztán a kaptár többi mérete is. Ezek fekvő kaptárak voltak, és 20 ilyen keret ment bele.
Hol tartotta a méheket?
A szülői ház kertjében. 3–4 kaptárral kezdtem, a végén már 60 méhcsaládom volt, de ezt nem mindet szaporítással értem el, vásároltam is.
Ma már, mint mindenre, a méhek tartására is számos korlátozás vonatkozik. Akkoriban nem így volt?
De abban az időben anyagilag nem engedhettem meg magamnak, hogy méhészkocsit vásároljak.
Erre mikor került sor?
Már megnősültem, amikor a helyi asztalostól, aki szintén méhészkedett, sikerült megvásárolni az első méhészkocsimat. 25 ezer korona volt, öt éven át fizettem, évi ötezres részletekben.
Ez a hetvenes években bődületes összeg volt…
Igen, mérnökként a kezdőfizetésem 1400 korona volt bruttóban. De a méhek termeltek annyi hasznot, hogy tudtam fizetni a részleteket.
Mennyibe került akkoriban egy kilogramm méz?
22 korona.
Ön méhészi pályája viszonylag korai szakaszában a vándorméhészet mellett tette le a garast. Miben más ez, mint a nem vándorméhészet?
Akinek helyben vannak a kaptárai, és nincs olyan szerencséje, hogy egy kiterjedt akárcerdő mellett lakik, vagy nem ültetnek mézelő növényeket a tanyája közelébe, az nem ússza meg etetés nélkül, mert csak a kerti virágokból, meg a gyümölcsfákból a méhek nem tudnak eleget hordani.
Milyen messzire tud elrepülni egy méh?
4,5–5 kilométert is meg tudnak tenni, de ez nem gazdaságos, mivel ehhez már nagyon sok „üzemanyag” kell, ebben az esetben mindent elfogyasztanak, amit begyűjtöttek. Ha túl messzire repülnek a kaptáról, előfordulhat, hogy kimerülnek, és nem tudnak visszarepülni. Ez esetben kint pusztulnak.
Természetesen tartani kell a kapcsolatot a terület művelőjével, figyelve a növényvédelmi periódusokat, ugyanis egy permetezés elpusztíthatja akár az egész állományt is.
Hogy néz ki egy vándorméhész egy éve?
A kaptárban gömbbé állnak össze, mivel adott tömegre az a legkisebb hőközlési felület. A gömb belsejében viszont 15 fokos hőmérséklet uralkodik. A kívül és belül levő méhek folyamatosan váltakoznak és táplálkoznak.
Erre az időre lezárják a kaptárakat?
Nem zárjuk le, csak a rágcsálók ellen védjük. Ha ugyanis 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a méhek kimennek, és tisztító repüléseket folytatnak, megszabadulnak a bennük felhalmozott salakanyagoktól. Ezért problematikusak az utóbbi évek enyhe telei. A méhekbe ugyanis évmilliók során más lett kódolva.
Melyik növénnyel kezdik a szezont?
Utána jön a martilapu. A sorban a következő a kecskefűz, a fűz. Ezt követően pedig sokféle mezei virág.
Gondolom, ez befolyásolja a vándorlás útvonalát is. Ez minden évben ugyanaz?
Hasonló, de nem ugyanolyan. A szezon kezdetén jó füzes helyre menni. Az én tanyám olyan helyen van, ahol van a közelben fűz. A második legfontosabb növény a repce. Sokáig Kava környékén volt ilyen terület, újabban Perbetére járok. Illetve járunk, mert két barátommal vándorlunk, kölcsönösen kisegítjük egymást. A következő az akác. Minél délebbre megyünk, annál hamarabb virágzik.
Innen még feljebb megyünk, Aranyosmarót környékére, ott fejezzük be az akácszezont. Aztán visszajövünk, és keresünk olyan helyet, ahová valami mézelő növényt vetettek, ideális esetben facéliát. Utána jön a napraforgó, és ezzel fejezzük be a szezont. Napraforgóból még szokott lenni egy másodvetés, ez viszont már keveset ad, én az utóbbi években már nem etetek, hanem ezt a mézet meghagyom a méheknek télire.
Ebből is látszik, hogy a méz árában egy jelentős tétel az üzemanyagköltség. Ott van még a műszakivizsga-köteles, napelemmel és biztonsági rendszerrel szerelt méhészkocsi, az azt vontató traktor beszerzési ára, üzemanyagköltsége, karbantartása, a méz kinyeréséhez szükséges gépek, berendezések ára, üveg, címke, marketing stb. Így nehéz konkurálni az Európai Unió-szerte nagy problémát jelentő kínai mézzel.
Az izocukor magas fruktóztartalmú szirup, amelyet a kukoricakeményítő enzimes hidrolízisével, tisztításával és sűrítésével nyernek. Az ebből készült mézben nincsenek meg azok az értékes anyagok, amik a nektárból nyert mézben benne vannak. Ezt aztán behozzák Európába. Összekeverik kis mennyiségű, mondjuk húsz százalék körüli helyi mézzel, és akkor már rá lehet írni, hogy „az Európai Unióban termelt méz, és más mézfélék keveréke”. Sajnos, egyes kereskedők kihasználják a törvény biztosította kiskapukat.
De az izocukros kínai méz kilogrammját egy euró környéki áron szerzik be, és három-négy euróért árulják. Könnyű kiszámolni, hogy ezen mekkora a haszon. A méz eredetét illetően csak akkor mehetünk biztosra, ha azt helyi termelőtől vásároljuk, lehetőleg olyantól, akinek a kaptárait is láttuk.
Megjelent a Magyar7 2023/15. számában.
