Jelentősek a fagykárok Gömörben
Komoly gondot okoztak a gömöri termelőknek és mezőgazdászoknak a tavaszi fagyok. Egyes gyümölcsfajtáknál a virág- és rügykárok mértéke eléri a 80 százalékot, de némely zöldségpalánták szinte teljesen lefagytak. A helyi termékek iránti keresletre ugyanakkor várhatóan nem lesz panasz. Kérdés, lesz-e mit eladni?

Tóth Ferenc kertészmérnök, a Gömöri Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke lapunknak elmondta, hogy az utóbbi húsz évben mindössze háromszor voltak ilyen kemény késői fagyok.
Gömörben a hosszú távú megfigyelések alapján egészen május közepéig szoktak előfordulni éjszakai fagyok, nincsen ebben semmi különös.
Az ideihez hasonló hidegbetörés azonban még errefelé is kivételesnek számít, s komoly károkat okozott az enyhe tél után egyébként is rosszabb kondícióban lévő gyümölcsösökben. Márciusban tizenöt alkalommal jegyeztek mínuszokat kora reggel. Március 31-én, a leghidegebb órákban -9,8 fokot mértek a Vály völgyében, s az utolsó keményebb fagy április 16-án volt -7,8 fokkal.
A vályi ültetvények ugyan jó tájolással rendelkeznek, délnyugati lejtőn fekszenek, északról erdővel vannak védve, s szinte lecsorog a hideg levegő az ültetvény két szélén, de március végén, április elején három-négy napot még így is egyfolytában védekezni kellett a hideg ellen, számolt be Tóth Ferenc.
A fagyvédelemre többféle módszer létezik. Ha enyhébbek a fagyok, segíthet a levegőkeverés vagy a viaszgyertyák, esetleg a metszés után ottmaradt gallyak égetése. A számítások szerint 250 viaszgyertya 1 hektárnyi területen kb. 2,5 fokkal képes emelni a hőmérsékletet. A mostani hidegeknél ez a módszer már kevésnek bizonyult, így a ködösítő- és permetezőgépek bevetésére is szükség volt.
Tóth Ferenc szerint hiába tettek meg mindent, ilyen alacsony hőmérsékletnél már lehetetlen teljes épségben megóvni a gyümölcsfákat. A másik fontos tényező a globális felmelegedés számlájára is írható.
"Mikor ilyen hamar kezdődik a vegetáció, mint ebben az évben, hogy már március utolsó előtti hetében elkezd virítani a kajszibaracknak némelyik fajtája, akkor nagyon nehéz védekezni. Rettentően hiányzik a csapadék, a szárazság miatt ugyanis a hideg levegő sokkal gyorsabban zuhanhat lefelé. A föld felszínén mindig hidegebb van, mint a korona magasságában. Ennek következtében az alsóbb rétegek szinte teljesen lefagytak, a virágok többnyire a fák felső koronájában maradtak meg."
Ténylegesen felmért fagykárok csak május végén, június elején lesznek, de az már most valószínűsíthető, hogy nem lesz olyan termés, amilyet a gyümölcstermesztők reméltek.
Az előzetes felmérések szerint leginkább a kajszibarack károsodott, amelynél csaknem 80-90 százalékos a fagykár, a cseresznye 70-80, az őszibarack 50-60, a szilva és a körte 40-50 százalékos fagykárt szenvedett. Az almánál, mivel csak jóval később kezdett virítani, mintegy 30 százalékos a fagykár. Azt egyelőre még nehéz megmondani, mennyire lesznek deformálva a termések, ez majd később derül ki.
Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke hangsúlyozta, az idei termés szempontjából még döntő lesz a következő hetek időjárása, így a várható termés legkorábban a virágzás után 4-6 héttel, május végén becsülhető meg.
Fagykárokat nemcsak a gyümölcsösök szenvedtek, hanem a szabadföldi növények is megsínylették a hirtelen bezúduló hideget. A búzánál ez kevésbé szembetűnő, viszont az őszi árpát szintén alaposan megcsípte a fagy. Ugyancsak számottevő károkról számolt be a Jánosiban gazdálkodó Hosszúréti László.
Családi vállalkozásukat 2016-ban indították, jelenleg két tízáras fóliasátorban és az azt körülvevő földeken termesztenek zöldséget. Mint elmondta, őket is meglepte a szokatlan tavaszi hideg.
Az előrejelzésben -3, -4 fokot jeleztek, de itt, a Rima folyó völgyében sokkal hidegebb van, mint a faluban, vagy bent a városban. Az egyik reggel -8 fokot mértek, és a fóliába ugyan tettek villanymelegítőket, de az nem sokat segített. Az 1600 paradicsompalánta 80 százaléka és az uborka mintegy 30 százaléka lefagyott. A földekre már kiültetett 1500-2000 darab kelkáposzta és karfiol szintén odalett.
– mondja Hosszúréti, aki háztáji gazdaságával az elmúlt évben a Gömör-Kishonti regionális termék védjegyet is elnyerte.
A tavalyi készleteik még a tél folyamán elfogytak, és a hazai termékek iránti keresletre szerinte az idén sem lesz panasz. Mint elárulta, főként a helyi igényeket szeretnék kielégíteni, s bár kaptak felkérést Észak-Szlovákiából is, azt visszamondták, mivel elsősorban a gömöri régiót próbálják meg ellátni friss zöldséggel.
Az írás megjelent a magyar7 hetilap 2020/17-es számában.