Égszakadás, földindulás
Amit sikerült megmenteni a fagykároktól, azt tönkreverte a június elejii rövid, ám annál intenzívebb szupercellás vihar. A mezőgazdaság sajátossága a ciklikusság, a növénynek adott tenyészideje van. Ha most elverte a jég, majd egy év múlva lehet újra próbálkozni.
A hivatalos európai parlamenti választási eredményekkel egyidődőben egy brutális szupercella is érkezett, rég nem látott, pusztító erejű vihar érte el térségünket. Ez most nem valami burkolt, metaforikus értelmezése a választási eredményeknek, és a jelző sem túlzás. Betört üvegházak, szétszaggatott fóliasátrak, derékba tört kukoricák, aratás előtt lefektetett gabona, immár soha be nem érő, „megsörétezett” dinnyék, és levert gyümölcsösök maradtak a hirtelen lezúduló eső és intenzív jégveréssel kísért, erős szél után.
Aki tornádót akart látni, leginkább a különböző tematikus csatornákon tehette ezt meg. A közép-európai régióban sokáig csak könyvekből ismert jelenség azonban, akaratunk ellenére, térségünkben is egyre gyakoribbá vált. Nem olyan régen, a koronavírus-világjárvány idején, 2021 júniusában Dél-Morvaországra csapott le egy tornádó, öten meghaltak, több százan megsérültek, az anyagi kár felbecsülhetetlen volt.
Szlovákiában tornádóról nem érkezett jelentés, de ami történt, annak hatása ahhoz fogható.
Az időjárás az elmúlt évtized(ek)ben jelentős változásokon ment keresztül, több befolyásoló tényező együttes hatására, amelyek közül az egyik kétségkívül a globális felmelegedés. A globális hőmérséklet-emelkedés hatására a légkör nedvességtartalma is megnövekedett, ami kedvez a heves viharok, köztük a szupercellás rendszerek kialakulásának. A szupercellás viharok olyan intenzív időjárási rendszerek, amelyek rendkívül heves zivatarokat, erős szelet és gyakran jégesőt okoznak.
„Szupercella akkor alakul ki, amikor egy zivatarfelhő több légköri tényező okán ún. forgó feláramlással rendelkezik. A forgás oka leginkább a szélnyírás, a szél erejének és irányának a magassággal történő változása. A horizontális örvényeket a zivatarfelhő erős feláramlása vertikálissá alakítja, és abban az esetben, ha kellő egyensúly mutatkozik a szélnyírás és a feláramlás között, nagy az esély szupercellák kialakulására" – írja a jelenségről a Wikipédia.
Ha egy gyárban elrontanak valamit, akkor kirúgnak egy középvezetőt, újraállítják a gépsorokat, és a délutáni műszak már rendben termel, az éjszakai meg már csak az öltözői pletykákból értesül arról, hogy reggel valami baj volt.
Lehet a gyümölcsösben éjszakázva tüzelni és füstölni a fagykár ellen, de egy 5 kilogrammos parafingyertya ára húsz euró körül van, a kisebb termelők ezt nem biztos, hogy sokáig bírják anyagilag. Lehet a belvizet szivattyúzni, de az alacsonyabban fekvő területeken a fizika törvényei értelmében akkor is ott lesz. Idén februárban foglalkoztunk lapunk hasábjain a belvízzel. Az a gazda, akit akkor megszólaltattunk, végül április végén tudott traktorral rámenni a földjére.
És, értelemszerűen egy kukoricatábla fölé nem lehet telepíteni. Ha egy kukoricatermelő tábláját elveri a jég júniusban, már nincs lehetőség újravetésre az adott évben, hiszen a vegetációs időszak nem teszi lehetővé a termés beérését. Ez azt jelenti, hogy az adott földterület csak a következő évben hozhat újra termést, ami jelentős bevételkiesést eredményez. Hasonlóképpen egy gyümölcsös esetében, ha a vihar tönkreteszi a fák termését, a gazdának egy teljes évig kell várnia a következő betakarításra. Addig pedig meg kellene élni valamiből, és ha vannak alkalmazottai, azokat is fizetnie kell.
Nyitra megye déli járásaiban milliós nagyságrendű a jégkár és a viharkár. Az érsekújvári járásbeli Kürt községben gazdálkodó Kasnyik családi borászat egyik tulajdonosa, Kasnyik Tamás elmondta, az általuk művelt szőlőterületeken pingponglabda nagyságú jegek hullottak. Az idei termésnek legalább a hetven százaléka kárba veszett. Kasnyik Tamás nem emlékszik hasonló nagyságrendű kártételre. A közeli Köbölkúton és Szőgyénben is nagy, egy-két centiméter átmérőjű jegek estek. Ez utóbbi településen fákat is kidöntött a vihar.
Ímelyen a vihar a telefonvezetéket is megrongálta, a kertekben is súlyos károkat okozott. A komáromi járásbeli településen sokan „fóliáznak”, a városképi jelentőségű komáromi piac sok termelője is erről a településről származik. A vihar elszaggatta a fóliasátrakat, és leverte az eladásra váró termést. Az őstermelők pedig a legritkább esetben rendelkeznek biztosítással, így a természeti csapás a rendszer legvédtelenebb elemeit érte, és a munkaigényes növénytermesztésből remélt többletbevétel most hiányozni fog a családi kasszából. A fóliasátrak újrahúzása is komoly tétel, hát még, ahol a jég az üvegházak üvegtábláit törte be.
A Vágsellyei járásban fekvő Pered nagyközségben is tetemes károkat okozott a kistermelőknek a vihar. A Hull községbeli Farma Babínová 4000 palántával segítette a károsultakat. A palántákat a községháza udvarán lehetett átvenni. A nemes gesztusért Agócs Kőrösi Ildikó polgármester a közösségi oldalán is köszönetet mondott. Remélhetőleg kora ősszel még szedhetnek valamit az adománypalántákról a perediek.
S ha azt gondolnánk, ennél már nem lehet rosszabb: a Privigyei járás Csavajó községében földindulás volt.
Happy end nincs.
Megjelent a Magyar7 2024/25. számában.
