A cseh agrártárca nem irtana ki minden állatot a száj- és körömfájás sújtotta övezetben
Ahogy arról már beszámoltunk, a szlovák földművelésügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az eddigi 4 járványgóc mellé egy újabb csatlakozott. Ezúttal az erdőháti, a szlovák-cseh határhoz közeli Detrekőcsütörtökön (Plavecký Štvrtok) ütötte fel a fejét a rettegett száj- és körömfájás. A dolog pikantériája, hogy a cseh agrárminiszter, Marek Výborný már jóval előbb közölt információt az új járványgócról. Vele készített beszélgetést az euractiv.sk, amiből kiderül, hogy másként kezelnék a járványt, mint Szlovákiában.
A tárcavezető örömmel nyugtázta, hogy egyelőre nincsenek gyanús esetek Csehországban. Igaz, minden megelőző intézkedést igyekeznek bevetni, hogy a járvány ne terjedjen át hozzájuk.
A szlovák-cseh határon már szigorítottak az átlépéseken, de a miniszter hangoztatta, végrehajtható és valóban hatékony intézkedéseket igyekeznek hozni. Jelenleg korlátozták az olyan határátkelők számát, amelyeken keresztül a 3,5 tonnánál nehezebb, állati eredetű termékeket, takarmányt szállító teherautók közlekedhetnek a Szlovákiával és Ausztriával közös határokon.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy Hamburgból Szlovákiába szóját szállító kamion, amelyik visszafele gabonát szállít, az arra kijelölt határátkelőhelyeken fertőtlenítésen esik át. Detrekőcsütörtökhöz a legközelebbi ilyen a Jókút (Kúty)- Lanžhot határátkelő. A további hat átkelőn pedig fertőtlenítő küszöbön hajtanak át a járművek és a kerekeket, valamint az alvázat fertőtlenítővel fújják le.
Výborný elmondta azt is, hogy a detrekőcsütörtöki fertőzés gyanújáról vasárnap délben ebéd tájban értesült szlovákiai farmároktól, majd megerősítést kért a csehországi állategészségügyi hatóságtól, ami kapcsolatban áll a szlovákiai hatósággal. Miután visszaigazolták, hogy fennáll a fertőzés gyanúja, akkor megelőző szándékkal közölte ezt a gyanút az X közösségi hálón.
Ami a járványról való informálást illeti, a cseh agrártárca vezetője a gyors tájékoztatás híve, de mint mondta, arról, hogy Szlovákia ezt, hogy kezeli, nem kíván nyilatkozni, mert az az itteni képviselők döntése.
Ami a szlovákiai fertőzött telep állatainak likvidálását illeti, arról elmondta, megérti, hogy ez nem sikerülhet egy nap alatt, mert Szlovákiában csak egy állatifehérje-feldolgozó (állatégető) van. Csehországban nyolc működik, amiből hatot lehetne használni ilyen célokra. Ugyanakkor fontosnak tartja a gyorsaságot a járvány terjedésének megfékezése érdekében.
Csehországban már „lemodellezték”, hogy szükség esetén hogyan járnának el. Hasonlóan, mint Szlovákia, vagyis a fertőző gócokban oltanának, hogy csökkentsék a vírus ürülését és utána kezdenék el az állatok leölését.
Kérdésre elmondta, kockázatosnak tartotta, ahogy Dunaszerdahely környékéről a D1-es autópályán szállították Zsolnára az állattetemeket, mert az autópálya egyes helyeken csak 10 kilométerre fekszik a cseh határtól. Mivel a vírus levegővel is terjed, figyelmeztetett a szigorú szállítási szabályok betartására és a határon intézkedéseket vezettek be.
A járvány szlovákiai kezelését nem kívánta kommentálni, de tragédiának nevezte, ami itt történik, hiszen kiváló tenyészeteket kell elpusztítani, ami rengeteg negatív következményt hoz magával. Hozzátette, igyekeznek segítséget nyújtani Szlovákiának. Egy mobil vágóhidat küldtek, valamint két fertőtlenítő tűzoltóegységet – a helyzet kordában tartása érdekében.
Az agrárminiszer szerint az intézkedéseket Csehországban a helyzet alakulásától függően fokozatosan szigorítják, az egyik legújabb döntés, hogy hatvan napra betiltották a birkanyírást és patakezelést, mivel ezt többnyire Szlovákiából érkező szakemberek végzik a cseh farmokon. PCR-tesztekkel ellenőrzik a dél-morvaországi gazdaságokban kifejt tejet, amivel még a tünetek megjelenése előtt kiszűrhető a betegség. Eddig minden teszt negatív eredményt hozott.
Az állattartókat információkkal és ajánlásokkal látják el, mint amilyen a járművek fertőtlenítése vagy a farmon megforduló személyek nyilvántartása. Rendkívüli állatorvosi intézkedéseket azért nem vezettek be, mert vannak helyzetek, amikor ezek betarthatatlanok. Például, ha leáll a fejőgép, akkor muszáj villanyszerelőt hívni.
A tárcavezető úgy véli, egyetlen értelmes farmárnak sincs szüksége arra, hogy rendeletekből és szabályokból álló ostort tartsanak a feje fölé. Maguktól is követik az ajánlásokat, mert tartanak a fertőzéstől.
Arra a kérdésre, hogy Csehországban is kiirtanák-e a fertőzött telepek környezetében élő, magánházaknál, kisebb tenyészetekben tartott állatokat, a cseh miniszter úgy válaszolt, hogy nem eszerint a módszer szerint járnának el.
Három- és tízkilométeres körzetben minden állatot letesztelnének. Individuálisan ítélnék meg a helyzetet.
Ha például egy 100 egyedből álló marhatelepen ütné fel a fejét a betegség, akkor az egész istállót kiirtanák, preventív okból. Valószínűleg a közvetlen közelségében lévő másik nyitott istálló állatai is hasonló sorsa jutnának. Ha azonban a három kilométeres veszélyzónában lenne egy sertésfarm, amelyik teljesen el van zárva a külvilágtól a szigorú állatorvosi és higiéniai intézkedéseknek köszönhetően, akkor nem lenne ok a a tenyészet likvidálására.
