Zeman szerint újabb orosz támadásnál a Nyugatnak lépnie kell
PRÁGA. Amennyiben Oroszország behatolna Ukrajna keleti részébe is, az Európai Uniónak a lehető leghatározottabb szankciókat kellene foganatosítania, s a NATO egységei akár Ukrajna területére is beléphetnének - vélte Miloš Zeman cseh államfő egy vasárnap esti rádióinterjúban.
Zeman szerint a közelmúltban Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet illetően számítani kell arra, hogy belátható időn belül nem kerül vissza Ukrajnához, s a nyugati hatalmaknak, elsősorban az Európai Uniónak, ebbe bele kell törődnie.
"Abban a pillanatban, amikor Oroszország területi expanzióját Ukrajna keleti felére is kiterjesztené, azonban minden tréfának vége, mert ezzel láncreakció indul be" - jelentette ki Zeman a közszolgálati rádióban.
"Ebben az esetben az Európai Unió lehető leghatározottabb szankciói mellett vagyok, sőt mondjuk úgy, az észak-atlanti szövetség katonai készültsége mellett is. Például azzal, hogy a NATO egységei ukrán területre lépnének" - tette hozzá a cseh államfő.
Zeman megjegyezte: azok közé tartozik, akik próbálják megérteni a Krím Oroszországhoz csatolását. Szerinte Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezető buta döntést hozott 1954-ben, amikor Ukrajnának ajándékozta a Krímet, holott az soha nem volt Ukrajna része és lakosságának többsége nem kívánt Ukrajnához tartozni.
A cseh államfő újra síkraszállt Ukrajna föderalizációja mellett Németország vagy Svájc mintájára. Úgy vélte: a decentralizáció és az autonómia megnyugtathatja az ukrajnai helyzetet.
"Abban a pillanatban, amikor Oroszország területi expanzióját Ukrajna keleti felére is kiterjesztené, azonban minden tréfának vége, mert ezzel láncreakció indul be" - jelentette ki Zeman a közszolgálati rádióban.
"Ebben az esetben az Európai Unió lehető leghatározottabb szankciói mellett vagyok, sőt mondjuk úgy, az észak-atlanti szövetség katonai készültsége mellett is. Például azzal, hogy a NATO egységei ukrán területre lépnének" - tette hozzá a cseh államfő.
Zeman megjegyezte: azok közé tartozik, akik próbálják megérteni a Krím Oroszországhoz csatolását. Szerinte Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezető buta döntést hozott 1954-ben, amikor Ukrajnának ajándékozta a Krímet, holott az soha nem volt Ukrajna része és lakosságának többsége nem kívánt Ukrajnához tartozni.
A cseh államfő újra síkraszállt Ukrajna föderalizációja mellett Németország vagy Svájc mintájára. Úgy vélte: a decentralizáció és az autonómia megnyugtathatja az ukrajnai helyzetet.
Forrás
MTI
