Washington több mint ezer menekültet vesz át Ausztráliától

Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő még a hét elején közölte, hogy Washington nem áll el az Obama-kormány idején, néhány nappal a novemberi amerikai elnökválasztás után tető alá hozott megegyezéstől, függetlenül a Donald Trump amerikai elnök által múlt pénteken aláírt, bevándorlást szigorító rendelettől. Turnbull és Trump múlt vasárnap egyeztetett erről telefonon.   

Az említett új dekrétum értelmében az Egyesült Államok hét, muzulmán többségű országból - Szíriából, Irakból, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből - azonnali hatállyal 90 napra felfüggesztette a beutazást, Szíriából határozatlan ideig nem fogad menekülteket, 120 napra pedig leállította teljes menekültprogramját. A 120 nap eltelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek, elsősorban a közel-keleti keresztények befogadása.   

Turnbull szerdán nem tudta megmondani, pontosan hány menekültet telepítenek át a csendes-óceáni szigetekről az Egyesült Államokba. Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője hozzátette ugyanakkor, hogy a nagyjából 1250 bevándorlót, nagyrészt muszlimokat, "rendkívüli ellenőrzésnek" vetik alá.   

Ausztrália 2013-ban vezetett be rendkívül szigorú menekültügyi korlátozásokat. Akik illegálisan hajón érkeznek, azok nem léphetnek be az országba, jogvédők által nyomorúságosnak minősített táborokban kell kivárniuk menedékkérelmük elbírálását, és akkor sem léphetnek be, ha megkapják a menekültstátust, hiszen a naurui és pápua új-guineai táborokban már nem üldözik őket.

San Francisco pert indít Trump "menedékvárosokról" szóló rendelete ellen

San Francisco pert indított kedden Donald Trump ellen, mert egyik első elnöki rendeletében kiltásába helyezte a szövetségi támogatás megvonását azon városoktól, amelyek menedéket nyújtanak illegális bevándorlóknak.

A keresetet a kaliforniai város polgármestere, Ed Lee és államügyésze, Dennis Herrera nyújtotta be. Érvelésük szerint az elnöki rendelet sérti az amerikai alkotmány 10. kiegészítését, amely szerint a szövetségi kormány számára nem rögzített hatáskörökkel az egyes államok rendelkeznek.
 
A városházán tartott sajtótájékoztatóján Dennis Herrera kifejtette, hogy San Francisco "menedékvárosi" politikájának az a célja, hogy bátorítsa az illegális bevándorlókat a bűncselekmények bejelentésére, felgöngyölítésük segítésére, s ne tartsanak attól, hogy kiutasítják őket az országból. Ennek érdekében a városvezetés korlátozza alkalmazottait abban, hogy segítséget nyújtsanak a szövetségi bevándorlási hivatal munkatársainak az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodók kiutasításában.  

Herrera azt fejtegette, hogy ez a "menedékvárosi politika" biztonságosabbá teszi azokat a megyéket és városokat, ahol ezt alkalmazzák. Az államügyész becslései szerint mintegy 400 ilyen helység van Amerika-szerte, s az általa ismert felmérések szerint ezeken a helyeken kevesebb a bűncselekmény mint másutt. "Trump elnök rendelete azzal próbálkozik hogy a városi és állami alkalmazottakat szövetségi bevándorlási munkatársakká változtassa, s ez alkotmányellenes" - fogalmazott a sajtóértekezleten az államügyész.   

Donald Trump január 25-én, az amerikai-mexikói határon megépítendő falról szóló rendeletével egyidejűleg adta ki azt az elnöki rendeletet, amely arról szól, hogy együttműködésre bírja a "menedékvárosok" vezetőit az illegális bevándorlás ellen meghirdetett politikájához. Ilyen "menedékvárosként" tartják számon például San Francisco mellett - Los Angelest, Seattle-t, Chicagót, Bostont, Denvert, Philadelphiát. A nem együttműködő városoktól az elnök megvonná a jelentős összegű szövetségi támogatást. Több nagyváros, így Los Angeles és Chicago már jelezte, hogy nem fog együttműködni, míg például Miami támogatja az elnöki rendeletben foglaltakat.

Az Egyesült Arab Emírségek szerint a beutazási tilalom Washington belügye

A bizonyos muszlim többségű országok polgárait érintő átmeneti beutazási tilalom elrendelése az Egyesült Államok "szuverén döntése", és nem irányul egyetlen vallás ellen sem - foglalt állást szerdán az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere.

Abdalláh bin Zájid al-Nahajan sejk Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az amerikai rendelet nem az iszlám ellen irányul, hiszen a muszlim országok nagy többségére nem vonatkozik, ráadásul "ideiglenes" intézkedésről van szó.   

Nahajan a Lavrovval tartott találkozó után nyilatkozva kitért a Szíriában létesítendő biztonsági zónák ügyére is, amely szerinte támogatandó kezdeményezés, amennyiben humanitárius célokat szolgáló, ideiglenes lépésről van szó. A tárcavezető ugyanakkor hozzátette, hogy további részletekre kíváncsi Washington ötletével kapcsolatban.   

A kőolajban gazdag, Perzsa-öböl menti ország az Egyesült Államok egyik legszorosabb arab szövetségese. Az emírségek részt vesz az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen Irakban és Szíriában harcoló, Washington vezette nemzetközi koalícióban, területén pedig amerikai katonák és harci repülőgépek állomásoznak.