Viseletek találkozója Bényben
Kocka Katalin főszervezőt már régebben foglalkoztatta az az ötlet, hogy vissza kellene hozni a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát, akkor ugyanis sok fesztivál volt a környéken. "Említhetném a kéméndi Akácost, az Ipoly parti randevút, a köbölkúti, a kéméndi szigetet, és ezek mind lemorzsolódtak és a Garam mente valahogy mostohagyerek maradt a többi rendezvény mellett."
A bényi Kocka házaspár a Csemadok berkeiben pótolhatatlan munkát végez. A népviseleti találkozó is rég dédelgetett álmuk volt, s örömmel vették, hogy az önkormányzat a kezdeményezés mellé állt. A rendezvényt a helyi önkormányzat mellett a Bethlen Gábor Alap is támogatta.
A színpadon a Garam és az Ipoly mente településeinek viseletét vonultatták fel a csoportok, köztük a kurtaszoknyás falvak viseletét, mely egyedi a Kárpát-medencében.
"A kéméndi népviselet jellemzői a színesség, a tarkaság" - mondja Vörös Mária, hozzátéve, "a menyasszony mindig csak fehérben lehetett, nálunk sötét, tarka menyasszony nem volt, magas rezgő koszorúval a fején, rövid fátyollal és sok-sok csipkés alsószoknyával. Ez jellemezte a menyasszony gazdagságát."
A bényi Szegedi Magdolna elmondta, most rövidebb szoknyába voltak öltözve, ezelőtt hosszabbak voltak a szoknyák és több alsószoknyát viseltek az asszonyok. "Most kettő-három, ha van valakin, de akkor még nyolc-tíz szoknya is volt az asszonyokon."
A szervezők a népviseleti találkozó céljául az öltözködési kultúra bemutatását, átörökítését fogalmazták meg, de ennél is fontosabbnak tartják az önazonosság megerősítését.
"Nagyon örülök, hogy itt lehetek ezen a különleges rendezvényen, amit a bényiek vállaltak, hogy megrendeznek" - fogalmazott Kantár Éva, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke. "Ez nemcsak a járásban, az egész Felvidéken egyedi, hogy bemutatják a népviseletet. Az a különlegessége, hogy a kurtaszoknyásoktól kezdve a vidéknek minden jellegzetességét láthattuk, s ez nagyon értékes."
Bény község gazdag hagyományokban és történelmi emlékekben egyaránt. Román stílusú kéttornyú temploma, Árpád-kori kerek temploma az itt élőknek szilárdságot, megingathatatlan hitet áraszt, az itt tevékenykedő Kocka házaspár pedig a szellemi örökség fölött őrködik.
