Világhatalommá válhat Grönland
NUUK. Eldőlt, hogy Grönland maga rendelkezhet az ott található uránkészletek felett, így egyre többen hangoztatják, hogy végre szakadjon el Dániától.
A jégtakaró olvadása világhatalommá teheti Grönlandot. Ugyanis ez az ország hihetetlenül gazdag a ritka földfémekben. Az uránkincs lélekben máris naggyá, erőssé, gazdaggá és függetlenné tette a grönlandiakat. Miután eldőlt, hogy Grönland maga rendelkezhet az ott található uránkészletek felett, így egyre többen hangoztatják: nincs már szükség Dániára, végre szakadjanak el tőle.
Grönlandon, a világ legnagyobb szigetén nem egészen 57 ezer ember él. A norvég vikingek kolonializálták ezt a területet, amikor pedig Norvégia dán fennhatóság alá került, a Skandináv ország ezzel megkapta Grönlandot is, s ez nem változott a 18. században sem, amikor elvesztették a norvégokat, mert azok Svédországgal kerültek perszonálunióba. Grönland megmaradt dán gyarmatnak. A gyarmati létből fokozatosan függetlenséget ért el, 1953-ban lett egyenlő Dánia többi régiójával, 1979-től pedig már önrendelkezési jogot is kivívott magának saját kormánnyal és parlamenttel. A 2008-ban tartott népszavazáson 75 százalékos arányban további távolodást javasoltak Dániától, helyi igazgatás helyett önrendelkezést akartak. Bár bizonyos szálak megmaradtak az anyaországgal, a gyakorlatban ennek a szavazásnak inkább gazdasági jelentősége lett: Grönland nagyobb hatalmat kapott saját természeti kincseinek kiaknázása felett. Természeti kincsei pedig vannak bőven. Ezek nagy része ugyan állandó jég alatt van, de a sziget nagy uránkészletekkel rendelkezik, s a norvég partoknál kezdődő olajmezők Grönlandig nyúlnak, amit a jövőben hasznosítani kellene.
Tavasszal előre hozott választásokat tartottak arról, hogy teljesen leszakadjanak-e Dániáról, vagy sem. Mindeddig a külügyet és a hadügyet Koppenhágából irányították, és onnan jött a támogatás is, amire Grönlandnak égetően szüksége volt. Jelenleg ugyanis a halászat és a kiszámíthatatlan turizmus nem ad annyi bevételt, hogy a dánok pénze nélkül fenn tudják tartani magukat. Ha azonban teljes mértékben saját maguk rendelkeznek ásványaik felett, ez a politikai mellett a gazdasági függetlenséget is jelenti a hatalmas szigetországnak.
A kiadott engedélyek között van egy vasércbánya feltárása is a fővárostól 150 kilométerre. Egy másik ritka kincs pedig az uránlelőhelyek közelében, a földpátok, amelyek elengedhetetlenek egy sor modern technikai eszközhöz, például a mobiltelefonokhoz, hibridautókhoz, számítógép monitorokhoz, s amelyet eddig Kína szállított a világpiacnak. A kínai készletek azonban fogyóban vannak, s Kína koncessziót szeretne kapni a grönlandiak kiaknázásához.
A szigetnek két problémát kell megoldania: az egyik a környezetszennyezés, a másik a munkaerő bevándorlás. Grönland püspöke ezzel kapcsolatban azt mondta: persze, hogy szükségünk van a pénzre, de el kell ehhez adnunk a lelkünket is? Mi történik, ha mindnyájan milliomosok leszünk, de nem tudjuk azt a Grönlandot továbbadni unokáinknak, amit ismerünk. A miniszterelnök tulajdonképpen válaszolt is erre a kérdésre, amikor most feloldotta az uránbányászat 25 éve fennálló tilalmát.
Grönlandon, a világ legnagyobb szigetén nem egészen 57 ezer ember él. A norvég vikingek kolonializálták ezt a területet, amikor pedig Norvégia dán fennhatóság alá került, a Skandináv ország ezzel megkapta Grönlandot is, s ez nem változott a 18. században sem, amikor elvesztették a norvégokat, mert azok Svédországgal kerültek perszonálunióba. Grönland megmaradt dán gyarmatnak. A gyarmati létből fokozatosan függetlenséget ért el, 1953-ban lett egyenlő Dánia többi régiójával, 1979-től pedig már önrendelkezési jogot is kivívott magának saját kormánnyal és parlamenttel. A 2008-ban tartott népszavazáson 75 százalékos arányban további távolodást javasoltak Dániától, helyi igazgatás helyett önrendelkezést akartak. Bár bizonyos szálak megmaradtak az anyaországgal, a gyakorlatban ennek a szavazásnak inkább gazdasági jelentősége lett: Grönland nagyobb hatalmat kapott saját természeti kincseinek kiaknázása felett. Természeti kincsei pedig vannak bőven. Ezek nagy része ugyan állandó jég alatt van, de a sziget nagy uránkészletekkel rendelkezik, s a norvég partoknál kezdődő olajmezők Grönlandig nyúlnak, amit a jövőben hasznosítani kellene.
Tavasszal előre hozott választásokat tartottak arról, hogy teljesen leszakadjanak-e Dániáról, vagy sem. Mindeddig a külügyet és a hadügyet Koppenhágából irányították, és onnan jött a támogatás is, amire Grönlandnak égetően szüksége volt. Jelenleg ugyanis a halászat és a kiszámíthatatlan turizmus nem ad annyi bevételt, hogy a dánok pénze nélkül fenn tudják tartani magukat. Ha azonban teljes mértékben saját maguk rendelkeznek ásványaik felett, ez a politikai mellett a gazdasági függetlenséget is jelenti a hatalmas szigetországnak.
A kiadott engedélyek között van egy vasércbánya feltárása is a fővárostól 150 kilométerre. Egy másik ritka kincs pedig az uránlelőhelyek közelében, a földpátok, amelyek elengedhetetlenek egy sor modern technikai eszközhöz, például a mobiltelefonokhoz, hibridautókhoz, számítógép monitorokhoz, s amelyet eddig Kína szállított a világpiacnak. A kínai készletek azonban fogyóban vannak, s Kína koncessziót szeretne kapni a grönlandiak kiaknázásához.
A szigetnek két problémát kell megoldania: az egyik a környezetszennyezés, a másik a munkaerő bevándorlás. Grönland püspöke ezzel kapcsolatban azt mondta: persze, hogy szükségünk van a pénzre, de el kell ehhez adnunk a lelkünket is? Mi történik, ha mindnyájan milliomosok leszünk, de nem tudjuk azt a Grönlandot továbbadni unokáinknak, amit ismerünk. A miniszterelnök tulajdonképpen válaszolt is erre a kérdésre, amikor most feloldotta az uránbányászat 25 éve fennálló tilalmát.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
