Vajdasági magyarok a szerbiai rehabilitációs törvény ellen
BELGRÁD. Több vajdasági magyar civil szervezet és négy párt (Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, Magyar Remény Mozgalom, Magyar Polgári Szövetség) elutasítja a szerbiai rehabilitációs törvényt- tartalmazza az Ágoston András VMDP-elnök által az MTI-hez eljuttatott közlemény.
A közlemény aláírói szerint a Magyarország részéről is bírált, a délvidéki magyarság számára hátrányos s a kollektív bűnösség elvét sugalló vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) törvény, valamint a rehabilitációs törvényjavaslat egyes rendelkezései egymással ellentétesek. Ezenkívül a kárpótlási törvény egyes rendelkezései is ellentmondanak egymásnak, és a vajdasági magyarságra nézve hátrányos megoldásokat tartalmaznak.
„A rehabilitációról szóló törvényjavaslat nem tartalmaz időpontot, amelytől számítva a rehabilitálást kérni lehetne, vagyis időben nem korlátozza azt. Ezért a restitúciós törvényből is törölni kellene a határidőket, miszerint az elvett vagyon visszaszármaztatásra és a kárpótlásra csak azok jogosultak, akiket vagyonuktól 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg” - hívják fel a figyelmet a közleményben.
Rámutatnak arra, hogy a rehabilitációs törvényjavaslat kizárhat olyan rétegeket, amelyeket megilletnének mind a rehabilitáláshoz, mind a restitúcióhoz való jogok. „Magyar vonatkozásban gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy mindazok a személyek, akiket behívtak a honvédségbe vagy más katonai egységekbe a mai Szerbia területén, és harcokban életüket vesztették, nem jogosultak rehabilitálásra, és ennél fogva kárpótlásra, vagyon-visszaszármaztatásra sem” – írják a közleményben.
A dokumentumban hangúlyozzák: „a rehabilitálás nem helyettesítheti egy olyan képviselőházi politikai nyilatkozat elfogadását a szerb parlamentben, amely elítéli az 1944-45-ös délvidéki vérengzést, és amely eltörli a csurogi, zsablyai és mozsori magyarokra kimondott, a mai napig fenntartott ún. kollektív bűnösséget és koholt vádakat, biztosítja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, valamint az események hatékony tudományos feltárását és az elkövetők megnevezését.” .
Az aláírók felszólítják a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) belgrádi parlamenti képviselőit, hogy a közleménnyel összhangban kérjék a rehabilitálási törvényjavaslat mielőbbi átfogalmazását.
„A rehabilitációról szóló törvényjavaslat nem tartalmaz időpontot, amelytől számítva a rehabilitálást kérni lehetne, vagyis időben nem korlátozza azt. Ezért a restitúciós törvényből is törölni kellene a határidőket, miszerint az elvett vagyon visszaszármaztatásra és a kárpótlásra csak azok jogosultak, akiket vagyonuktól 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg” - hívják fel a figyelmet a közleményben.
Rámutatnak arra, hogy a rehabilitációs törvényjavaslat kizárhat olyan rétegeket, amelyeket megilletnének mind a rehabilitáláshoz, mind a restitúcióhoz való jogok. „Magyar vonatkozásban gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy mindazok a személyek, akiket behívtak a honvédségbe vagy más katonai egységekbe a mai Szerbia területén, és harcokban életüket vesztették, nem jogosultak rehabilitálásra, és ennél fogva kárpótlásra, vagyon-visszaszármaztatásra sem” – írják a közleményben.
A dokumentumban hangúlyozzák: „a rehabilitálás nem helyettesítheti egy olyan képviselőházi politikai nyilatkozat elfogadását a szerb parlamentben, amely elítéli az 1944-45-ös délvidéki vérengzést, és amely eltörli a csurogi, zsablyai és mozsori magyarokra kimondott, a mai napig fenntartott ún. kollektív bűnösséget és koholt vádakat, biztosítja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, valamint az események hatékony tudományos feltárását és az elkövetők megnevezését.” .
Az aláírók felszólítják a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) belgrádi parlamenti képviselőit, hogy a közleménnyel összhangban kérjék a rehabilitálási törvényjavaslat mielőbbi átfogalmazását.
Forrás
Vajdasag.ma,MTI
