V4-es belügyminiszterek: a menekültek átirányításáról egyhangúan döntsön az EU

Pintér Sándor belügyminiszter a találkozót követően leszögezte: a migrációs válság kezelését illetően az Európai Unióban (EU) "áttörés még nincs", mindazonáltal "odafigyelnek az V4-ek véleményére, és egyre inkább figyelembe veszik, hogy a realitásokhoz kell igazodni". A júliusban kezdődő soros magyar V4-elnökség idején Budapest "azokhoz az elvekhez fog ragaszkodni, amelyeket közösen dolgoztunk ki" - tette hozzá.   

A június végéig tartó lengyel elnökségről szólva Pintér kiemelte: ennek során a V4-ek a migrációs válság kezelésében nem értettek egyet az EU-val, "egyértelművé tették, hogy mindenekelőtt a hatályban lévő szerződéseket kell betartani". A schengeni szerződés előírásairól szólva - melyek értelmében meg kell védeni az övezet külső határait - leszögezte: Magyarország részéről "nemcsak jogi álláspontról volt szó, hanem gyakorlati kivitelezésről is". Utalt Magyarország déli határának védelmére, és megköszönte a többi V4-tagországnak az ebben nyújtott segítséget.   

Robert Kaliòák szlovák belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a soros lengyel elnökség alatt a V4-ek "jobban összefogtak, mint bármikor korábban". Ami pedig a menekültelosztási mechanizmust illeti, "az idő megmutatta, hogy a V4-ek álláspontja nagyon fontos" az EU-n belül - szögezte le.

Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter ismertette a találkozón elfogadott közös nyilatkozatot. Ebben a miniszterek arra szólítják fel országaik kormányfőit, hogy szorgalmazzák Donald Tusknál, az Európai Tanács elnökénél a menekültek elosztására vonatkozó döntéshozatali gyakorlat módosítását. "Ilyen fontos ügyben, mely országaink biztonságára vonatkozik, nem dönthet a többség, hanem konszenzussal kell határozatokat hozni" - hangsúlyozta Blaszczak. Blaszczak egységesnek minősítette a V4-ek álláspontját a migrációs válság kezelését illetően. Az uniós menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, újabb migrációs hullámokat idéz elő - állapította meg.   

Azokra a sajtóértesülésekre reagálva, melyek szerint az Európai Bizottság már ezen a héten kötelezettségszegési eljárást indítana azon uniós tagállamok ellen, amelyek eddig nem fogadtak be migránsokat a kötelező kvóta keretében, Blaszczak elmondta: a V4-ek "tudatában vannak annak, hogy az EB különféle fenyegetésekhez folyamadott, de szolidárisak egymással". "Úgy látjuk, hogy az EB-nek nincs igaza" - szögezte le, alaptalannak minősítve a brüsszeli testület által kilátásba helyezett büntetéseket.   

Milan Chovanec cseh belügyminiszter úgy értékelte: amennyiben elindul a kötelezettségszegési eljárás - melyet abszurdnak minősített - a visegrádi országok lakosainak számára ez "egy okkal több lesz arra, hogy komolytalannak tartsák az uniós politikát". Felidézte: a V4-ek aktívak voltak a külső humanitárius segítségnyújtásban, a külső határok védelmében. Kifogásolta, hogy a kvótába nem számítják be azokat a keresztény menekülteket, akiket Csehország korábban önként befogadott.   

Szijjártó: a migráció témájában kristálytiszta a visegrádi egység

A migráció témájában - az Eu szempontjából legfontosabb kérdésben - kristálytiszta a visegrádi egység, a kötelező kvótákról szóló, 2015-ben hozott döntés pedig megsértette az uniós szerződéseket - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Varsóban a Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bírósághoz fordult a kötelező kvóta ügyében, Lengyelország az ő oldalukon beavatkozott a perbe, Csehország pedig világossá tette, hogy nem vesz részt a menekültelosztási folyamatban.   

A kötelező menekültelosztási kvóta Magyarország számára elfogadhatatlan - erősítette meg a magyar miniszter. "Elfogadhatatlan, mert ellentétes a józan ésszel, elfogadhatatlan, mert végrehajthatatlan, és azért is, mert a kötelező kvótákról szóló döntés megsértette az uniós szerződéseket" - magyarázta. Aláhúzta: az uniós tagállamokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy feladják azt a jogukat, hogy "saját maguk hozzanak döntést afelől, kiket engednek be".   

"A migrációs politikánk és a kohéziós források esetleges összekötését pedig szimpla zsarolásnak tartjuk" - fogalmazott Szijjártó Péter, kifejtve: nem lehet zsarolni "egyetlen európai tagországot sem azzal, hogy a szerződések szerint neki járó összegről politikai alapon döntsék el, hogy jár-e vagy sem". "Ellen fogunk állni ennek a zsarolási kísérletnek" - húzta alá. Az Európai Bizottság bejelentését firtató kérdésre - hogy a testület már ezen a héten kötelezettségszegési eljárást indítana azon uniós tagállamok ellen, amelyek nem fogadtak be migránsokat a kötelező kvóta keretében - a magyar miniszter úgy válaszolt: az EB kifogásai "nem jogi, hanem politikai jellegűek", és a magyar, illetve a lengyel kormány meggyengítését célozzák.   

Mint beszámolt róla, Witold Waszczykowskival egyetértettek abban, hogy a brüsszeli testület "gyakran túllépi a hatáskörét", sokszor "politikai eszköznek bizonyul egyes országok politikai helyreigazítása tekintetében". "Azt soha nem fogjuk elfogadni, hogy az EB politikai okokból fenyegessen, zsaroljon minket, és nem fogjuk megengedni azt sem, hogy a brüsszeli bürokraták átvegyenek olyan döntési jogosultságokat, amelyek a tagállamokra vonatkoznak" - húzta alá Szijjártó.   

Az EB magatartását ez ügyben Waszczykowski is zsarolásnak nevezte. Hangsúlyozta: Varsó nem egyezik bele abba, hogy az uniós források megvonásával büntessék a menekülteket be nem fogadó tagállamokat. "A két kérdést nem lehet összekapcsolni, hiszen az uniós támogatást az alapszerződésekben rögzítették" - állapította meg.   

"Embertelennek és korszerűtlennek" nevezte azt, hogy a menekültelosztási rendszer keretében kényszerrel telepítsenek át embereket egyik országból a másikba.   

A két miniszter a tárgyalások során kétoldalú megállapodást írt alá a diplomáciai ingatlanok jogi helyzetének kölcsönös szabályozásáról.   

Witold Waszczykowski és Szijjártó Péter, valamint a szintén Varsóban tartózkodó Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfő délután részt vesz a varsói Nemzeti Múzeumban rendezett, a magyar fényképművészetet bemutató átfogó kiállítás megnyitóján. Az Így látnak. A magyar fotográfia panorámája című kiállítás a lengyelországi magyar kulturális évad programsorozatának része.