Útlevéllel Meseországba 7 mérföldes csizmában
A versenyzők az alsó tagozat 2-ik, 3-ik és 4-ik évfolyamából nevezhettek a versenybe, a területi és országos fordulók után a több mint 1200 csapatból a 9 legjobb került be a döntőbe.
A verseny alapítója, Horváth Tibor 20 éve a rendszeres olvasásra szerette volna visszaszoktatni a gyerekeket. „A gyerekek elszoknak már a mesék olvasásától, nézik a rajzfilmeket, az meg olyan, amilyen. Ha a gyerekek csak nézik a mesét, akkor nem is igazán tudják magukat beleélni. Az volt az elképzelésem, hogy alakuljon ki bennük az, hogy hogyan nézhet ki egy sárkány, milyen egy királyi palota, milyen az, ha a lovagok vívnak, meg hogy a királykisasszony milyen szép lehet, és egy kicsit éljék is magukat bele” – fejtette ki. Hozzátette: az alsó tagozatos gyerekeknek többnyire csak egyéni mesemondó, népdaléneklő játékok vagy versenyek vannak az iskolákon. Ezért is tartja fontosnak, hogy ilyen szellemi játék is legyen, ahol csapatban játszanak, együtt készülnek, segítik egymást.
A verseny előtti felkészülés nem könnyű, az össznemzeti döntőbe jutó gyerekeknek 16 mesét kell teljes részletességgel ismerniük, hiszen a feladatok között akár az egyes mesékben előforduló szavak alapján kell tudni beazonosítani a mesét.
„Minden forduló hét feladatból áll, amit egy keretmese, egy forgatókönyv fog össze. Ezekben a feladatokban mindig állandó a villámkérdés, keresztrejtvény és az igaz-hamis, a többi pedig a feladatsort író személytől függ, hogy milyen típusú feladatokat adnak” – magyarázta Mózes Hajnalka felvidéki koordinátor.
A versenynek hosszan tartó hatása is van a gyerekek életében, hiszen viselkedésmintákat is merítenek a mesék világából.
„Amellett, hogy megtanulják a mesét, a rég elfelejtett szavak értelmét tudják, bővül a szókincsük, és bizony már most vannak eredmények. A hétmétföldeses gyerekek részt vesznek a tesztelésen ötödikben, amelyen jobb eredményekkel végeznek, mint azok, akik eddig nem hétmérföldeseztek” – mondta Mózes Hajnalka. „Az én osztályom gyerekei az idén nem jutottak az országos döntőig sem, de még a mai napig is emlegetik, hogy ez vagy az volt ebben a mesében, beépítik a felelésükbe azokat a szókapcsolatokat, szófordulatokat” – fűzte hozzá.
A versenyt a Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola „Mágia” csapata nyerte. Az jó eredményhez sok feltételnek kellett teljesülnie. Mint Tavaszi Piroska felkészítő pedagógus portálunknak elmondta, ezek egyike a rengeteg olvasás, nagyon sok részletes kiemelés a mesékből. „Természetesen a gyerekek tudása és esze mindenképpen kell hozzá, illetve nagyon sok segítséget kaptam a szülőktől”- jegyezte meg.
A gyerekek korukhoz mérten nem könnyű feladatokat oldottak meg, hiszen a gyors reagálást igénylő igaz-hamis állítások azonosítása, illetve egy alsó tagozatos gyermeknek egy keresztrejtvény megfejtése még csoportban is nagy kihívást jelent.
A felkészülés azért is sok munkát igényel, mert a gyerekek a saját bevallásuk szerint is inkább nézik a meséket, mint olvassák, itt azonban sokszor el kellett olvasniuk a meséket. „Olyan gyakran nem szoktam olvasni, de most nagyon készültünk a mesevetélkedőre, úgyhogy sokszor olvastam. Az iskolában gyakoroltunk, meg otthon is a szülők olvasták nekünk a meséket, meg a tanárok kérdezgettek bennünket”- mondta az egyik versenyző, Bedecs Kira.
A második helyezett a nyárasdi Alapiskola Mesemáték csapata lett, így a Csallóközbe is jutott a dobogós helyezésekből. A felkészítő tanárnak több éves tapasztalata van a versennyel, saját módszert dolgozott ki a felkészülés hatékonyabbá tételére. „Ez a verseny már nem a mese élvezetéről szól, ezen túl kell mennünk, ez már inkább szövegértés. Tehát ez egy komoly munka, komoly erőfeszítés. Aprólékosan kidolgozunk mindent. A rendszeres átismétlés, gyakorlás, újraolvasás, a gyerekek szinte már fejből megtanulják akár a hosszabb, öt oldalas meséket is”- magyarázta Marsal Krisztina felkészítő pedagógus.
A céltudatos munkában való részvétel nem csak a vetélkedő során válik a gyerekek hasznára, a versenyben részt vevő gyerekek más téren is kiemelkedő eredményeket mutatnak a későbbiek során. Marsal Krisztina rámutatott, a tanulók a későbbiekben sokkal jobban teljesítenek az irodalommal, szövegértéssel kapcsolatos versenyeken. „Tehát most elsajátítanak egy alaptechnikát, aztán a továbbiakban kimutatható, hogy ők ügyesebben teljesítenek akár egy Katedra irodalmi versenyen”- tette hozzá.
A verseny nyertes csapata hazavihette a hétmérföldes vándorcsizmát, amelyért a jövő évben újra meg kell küzdenie, ha azt ismét az iskola falai között szeretné látni.
