Uniós vezetők szerint "nagyon valószínű", hogy Oroszország a felelős az angliai mérgezésért

Az uniós vezetők egyhangúlag elfogadott nyilatkozata szerint az "egyetlen észszerű magyarázat", hogy az orosz vezetés áll az idegméreggel március 4-én elkövetett merénylet mögött. A pénteken zárult találkozó résztvevői a "lehető leghatározottabban elítélték" a támadást, valamint feltétel nélküli szolidaritásukról biztosították az Egyesült Királyságot a közös európai biztonságot érintő "súlyos fenyegetéssel" szemben.

Hangsúlyozták: a vegyi fegyverek használata minden körülmények között teljességgel elfogadhatatlan és komoly biztonsági fenyegetést jelent. Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács felkérte az EU külügyi főképviselőjét, hogy konzultációra rendelje vissza Moszkvából az EU oroszországi nagykövetét.

Az MTI úgy értesült, hogy a döntésnél Magyarország azokkal az országokkal értett egyet, akik további lépéseket akartak az EU nevében tenni az angliai mérgezés ügyében. Orbán Viktor miniszterelnök "tette azt a javaslatot a miniszterelnökök találkozójának pénteki napján, hogy hívják vissza Brüsszelbe egyeztetésre az Európai Unió moszkvai nagykövetét" - fogalmazott egy neve mellőzését kérő brüsszeli forrás.

A találkozó végén több vezető jelentette be, hogy válaszlépéseket tervez és orosz diplomaták kiutasítását fontolgatja.

Az importált acélra és alumíniumra bevezetett amerikai védővámok ügyében az uniós vezetők kijelentették: az Európai Uniónak állandó mentességet kellene kapnia az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámok hatálya alól. Az Egyesült Államok kormányzata mások mellett az Európai Unió országai számára május 1-jéig mentességet adtak a védővámok alól.

"Az erős transzatlanti kapcsolat a sarokköve mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió biztonságának" - hangsúlyozták a közös nyilatkozatban.

A vezetők zárónyilatkozatukban határozottan elítélték Törökországot, amiért a hatóságaik "jogtalanul őrizetbe vettek" két görög katonát, valamint Ankara azon fenyegetőzése miatt, hogy megakadályozzák a ciprusi földgáz- és olajkitermelést. Felszólították az EU-tagjelölt Törökországot, hogy hagyjon fel törvénybe ütköző akcióival, és a nemzetközi joggal összhangban tartsa tiszteletben Ciprus szuverén jogait a területén található természeti erőforrások feltárására és kiaknázására. Továbbá arra szólították fel Ankarát, hogy hozza rendbe Ciprussal ápolt jószomszédi kapcsolatait és normalizálja a kapcsolatokat valamennyi uniós tagállammal.

A vezetők súlyos aggodalmukat fejezték ki az uniós állampolgárok elleni "folyamatos megtorló akciókkal" kapcsolatban is, sürgetve Ankarát, hogy a kérdéses ügyeket az érintett EU-tagállamokkal folytatott párbeszéd útján rendezze.

Az uniós vezetők zárónyilatkozatukban aláhúzták azt is, hogy várakozással tekintenek az EU és a Nyugat-Balkán országainak május közepére, Szófiában tervezett csúcstalálkozója elé. A tanácskozás várhatóan a térség európai perspektívájának újbóli megerősítését, konkrét kezdeményezések elindítását, valamint a régió kapcsolatainak javítását szolgálja majd - írták.

A zárónyilatkozatban egyebek mellett arra is kitértek, hogy "a közösségi oldalaknak és a digitális platformoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, illetve az állampolgárok magánéletének és személyes adatainak teljes körű védelmét". Az európai uniós és a nemzeti szabályozást tiszteletben kell tartani" - írták a Facebook körül a napokban kirobbant botrányra utalva. Mint kiderült, a közösségi oldal adatbázisát üzleti és főként politikai kampányok céljaira használták hozzájárulásuk nélkül.

Nagy-Britannia kilépését követően az unióban maradó huszonhetek elfogadták az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatrendszerére vonatkozó tárgyalási irányelveiket. A szöveg szerint emellett elvi jóváhagyásukat adták a szigetország kilépését követő átmeneti időszakhoz, amelynek feltételeiről néhány napja állapodtak meg a felek főtárgyalói.

Mint írták, az EU a lehető legszorosabb viszonyra törekszik a jövőben az Egyesült Királysággal, a gazdasági és kereskedelmi partnerség mellett egyéb területeken is együttműködésre van szükség, például a terrorizmus elleni harcban, illetve a kül-, a biztonság- és a védelempolitikában.

Ugyanakkor figyelmeztettek: a brit álláspont korlátozza a "jövőbeli partnerség mélységét", ugyanis elkerülhetetlenül zavarok fognak keletkezni a kereskedelemben, ha az ország elhagyja a belső piacot és a vámuniót. "Ez sajnos negatív gazdasági következményekkel fog járni, elsősorban az Egyesült Királyság számára" - áll az elfogadott zárónyilatkozatban.